A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-30 / 13. szám

Szomorú és sötét gyermekkorából egyedül Akulina, a mesemondó nagyanyó emlékét övezi a szerettetteljes megemlékezés fénykoszorúja. Első tanítója Szmurij, « könyvkedvelő hajószakács volt. Jó néhány évvel későbben az éhhalál küszöbén tapogó suhanc Kazányban, e Volga parti kikötővárosban egy magányos telken álló beomlott épület pincéjében, kóborkutyák tanyáján talált menedéket. „Ez a pince volt az én egyik egyetemem" írja híres könyvében az „Egyetemeim"ben. xizmus elméletével. A marxizmus gyakorlati értelmezésére azonban, ahogy ő maga mondja, Szemjonov, a kazáni pék tanította meg. Irodalmi próbálkozásait Korolenko istápolja. Ezernyolcszázkilencvenkettőben jelenik meg a tbiliszi Kaukázus című folyóiratban első elbeszélése, a Makar Csudra. Ezután már Makszim Gorkij nevével gyakran találkozik az irodalomkedvelő orosz közönség. Ugyanabban az évben letartóztatták. Államellenes tevékenységgel vádolták. Azonban nem sokáig raboskodott a tbiliszi Metyehi várfogház magánzárkájában. Bizonyítékok hiányában, valamint súlyos tüdőbaja miatt szabadon engedték, és hogy szem előtt legyen, rendőri felügyelet alá helyezték. Egy év múlva ismét letartóztatták. Ezúttal sem hosszabb időre. Egész Oroszország tüntetett és a megrökönyödött cári rendőrség rövidesen szabadon bocsátotta a nagybeteg írót. Megválasztják az Orosz Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának. Am a cár és a szentpétervári rendőrfőnök nyomására az Akadémia elnöksége Makszim Gorkij tagságát ér-Éhezett, fázott. Bejárta fél Oroszországot. Vitatkozott és tanult. Tanulmányozta az életet, az embereket és az émberek gondolatait, gondolkodásmódját. A forradalmi társaságok titkos összejövetelein ismerte fel a národnyikiek úttévesztését és a polgári liberalizmus képviselőinek könnyen eldobható radikalista álarcát. Idegen volt köztük. ш vénytelennek nyilvánította. Botrány tört ki. A haladó orosz értelmiség felhördült. A tiltakozások és az elítélő nyilatkozatok özöne árasztotta el az illetékes hatóságokat. Csehov és Korolenko tiltakozásuk jeléül lemondtak az Akadémia tiszteletbeli tagságáról. A z első forradalom idejében az orosz ** rendőrség a Péter-Pál erőd öröksötét és nedves kazamatáiba záratja Gorkijt. A cári önkényuralom most is kénytelen meghátrálni. Ezúttal egész Európa tüntet. „Szabadságot Makszim Gorkijnak!" -Ez volt a jelszó. A cári Ohrana ugyan megijedt, de nem értette meg az európai felindulás okát. A vaskalapos rendőrfőnökök nem látták meg az egykori nyizsnyijnovgorodi mesterlegényben a század nagy íróját. Lenin javaslatára az orosz szociáldemokrata munkáspárt külföldre küldi Makszim Gorkijt. Az író megjárta Németországot, Franciaországot, Angliát és Amerikát. Beszélt II. Hohenzollern Vilmos német császárral, magasrangú francia poltikusokkal, angol lordokkal és amerikai bankárokkal. Közelről látta a kapitalista paradicsomot, az amerikai civilizáció ferdeségeit. A cári Oroszországot elmarasztaló cikkei mellett megírta leleplező írásait, A sárga ördög városát, a Szépséges Franciaországot és A császár, aki magasan lobogtatja zászlaját című II. Vilmost gúnyoló pamfletjét, hogy legalább egynéhányat említsek közülük. A politikai emigránsok életét éli Capri szigetén. Vitacikkeket ir, és egyremásra születnek meg itt irodalmi remekművei. Oroszországban ezerkilencszáztizenháromban, a Romanov ház háromszáz éves uralkodásának megünneplése alkalmából a cár általános amnesztiát rendelt el. Az amnesztia Gorkijra is vonatkozott. Az író azonban súlyos betegsége következtében csak egy évvel később, tért vissza hazájába. ' i Az imperialista háborút a legnagyobb felháborodással fogadta, és a Letopisz című folyóirat lapjain internacionalista elveket vallva elítéli az imperialista kapitalizmus liberalista és menseviki fegyverhordozóit. Tizenhétben mint a „honvédő háború" híve, szembe került Leninékkel. Lenin hosszadalmas vitákban végül is meggyőzi GorKijt, am aztan a part egyuc legniverm tagjává válik. Néhány év múlva állapota ismét súlyosra fordul, s ezért Lenin rábespéli. hogy utazzon külföldre. Németországban, Csehszlovákiában és végül ismét Olaszországban kezelteti magát. Itt írja meg az Egyetemei-met, az Artamanov-ésalád történetét és Klim Szamgin életének elsó kötetét. Huszonnyolcban tér vissza a Szovjetunióba. Megérkezésekor a moszkvai pályaudvaron százezer főnyi tömeg ünnepelte. Még nyolc évig élt, harcban és munkában, mindig a párt és a kormány oldalán állt. Ezerkilencszázharminchat június 18-án a szovjet rendszer ellenségeinek kártékony tevékenykedése következtében Makszim Gorkij nemes szíve megszűnt dobogni. i/yi axszim uorxij eiermuve határkövet jelent az orosz irodalomban. Felöleli az Októberi Forradalom előtti fejlődés utolsó évtizedeit. Megmutatja, hogy az oroszországi „alsó rétegek" már nem akar- . tak és az úgynevezett „felső rétegek" viszont már nem tudtak a régi módon élni. Mint viharmadár jelzi az eljövendő forradalmat. A nagy realista forradalmi romantikával és az eljövendő valóság megérzésével, meglátásával rajzolta meg a szebb jövőt magukban hordozó pozitív hősöket. Makszim Gorkij volt az, aki lerakta a szocialista realizmus alapjait. .E rövid cikk keretében sajnos nem lehet részletesen foglalkozni Makszim Gorkij irodalmi művével. Ám mégis megemlítem Klim Szamgint, a forradalom előtti értelmiségi Oroszország tükörképét. Klim Szamgin a szellem arisztokratájának álarcában páváskodó kispolgár, akit elriaszt a forradalom végső célja, önmagát és másokat ámító szép szavakkal és frázisokkal harsogja tűisaját rossz lelkiismeretét ez a modern individualista polgári intellektuál, hogy végül is mint fölösleges ember pusztuljon el. Az emberiség új tavaszának eljöttével semmivé válik, mint a t£117-ll„Í VlA I Ez a gorkiji alak azonban emcsak az orosz forradalomnak számos rtelmiségi elemére jellemző. Klim Szamin sorsa sok mindenkire jellemző nálunk ;. Jellemző és egyben figyelmeztető. Főig a magyarországi ellenforradalmi kísér;t óta. akszim Gorkij, a kommunista ember, ' ' a harcos proletár humanizmus irdetője nem tartozott azok közé az írók özé, akik bezárkóznak az elefántcsontoronyba. Mindenre felfigyelt, kicsire agyra egyaránt és mindenre reagált, leglátta a kapitalizmus kultúraellenességét, z embertelen fasizmus háborús készülőését. Tiltakozó szavát az egész világ allhatta. Látnoki szemmel már harminc év előtt leglátta, hová tart az amerikai civilizáló, és egy amerikai újság körkérdésére