A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-23 / 12. szám

A világkiállítás a béke és a nemzetek közötti megértés szolgálatában ©OGOOOGOOOOOOOOOOOOOOOGOOOG BRÜSSZELI t\z 1851-es londoni úgynevezett Nagy Kiállítás, óta minden világkiállítást valami különlegesség jellemez, amely magán viseli a kor bélyegét és a kiálításon az érdeklődés középpontjában áll. Az 1851-es kiállításnak megvolt a maga „kr'stálypalotája", az 1889-es párizsi kiállítás alkalmából épült fel az Eiffel-torony, az 1939-es New York-i világkiállítás a „Trylon"-nal és a „Périsphere"-rel tűnt ki. Az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás érdekessége az Atomium lesz E „különlegesség" célja, hogy az atomkorszakot szimbolizálja. Az építmény 102 méter magas lesz és egy kétszázmilliárdszoros kristályt személtet. Az építményt eredetileg 140 méter magasságúra tervezték, a tervtől azonbar el kellett állni, mert veszélyt jelentett volna a légiközlekedésre. Az Atomiam kilenc gömbjét széles, csőalakú -folyosók kötik össze, itt helyezik el az egyes gömbök közti közlekedés céljait szolgáló mozgólépcsőket. A híveket. hogy a gömbök közti összeköttetés ne legyen olyan feltűnő, különleges festékkel mázolják be, álcázzák. Ezzel szemben maguk a gömbök fényezett alumíniumból készültek, s csillogásuk meszszire ellátszik. A^ építmény tervezői ezenkívül az egyes gömbök körül felvillanó fényeket szándékoznak elhelyezni, amelyek atommag körül -ohanó elektronokat szemléltetnék A gömbök átmérője mintegy 18 méter, némelyikükben három, másokban két emelet lesz, kiállítási helyiség ekrek berendezve. A középső tartó toronyba húsz személy befogadására alkalmas felvonót szerelnek. Ez a felvonó szállítja majd a látogatókat a legmagasabb gömbben elhelyezett vendéglőbe, ahonnan remek kilátás nyílik az egész kiállítás területére, Brüsszel környékére. a Laeken királyi palotára, valamint a waterloói csatatérre. A Szovjetunió és az USA egy-egy gömböt foglalt le. amelyben az atomenerr a békés felhasználásának módozatait mutatják be - ,átogatók~>ak Nagv-Britannia, Franciaország, Olaszorszáq és más államok a többi gömbben rendeznek kállítást. Az Egyesült Államok pavilonjával_ szemben épült fel a Szovjetunió pavilonja. Ez egy néqyszögletes, üvegtetejű építmény főleg betonból, acélból és alumíniumból. Az épület közepét V. I. Lenin gigantikus szobra foglalja el. A bejáratot kétoldalt pompás oszlopsor fogja közre, a bejárat fölött helyezték el a Szovjetunió sarlókalapácsos cimerét. A kiállítás: csarnok a Viktória korabeli stílus sajátosságait viseli magán, amely ma minden modern moszkvai épületet jellemez. Az eddigi hivatalos közlemények szerint a Szovjetunió olyan dolgokat állít ki Brüsszelben, amelyek még kiállításon sohasem szerepeltek s amelyeket a nyugati világ nem ismert. A Szovjetumó nagy súlyt fektet az atomenergia békés felhasználása terén szerzet* tudományos eredményekre, s valószínű, hogy a két szputnyikkal foglalkozó anyag is helyet kap a kiállításon. Az Amerikai Egyesült Államok kiállítási csarnokát a belgák „kristály és arany"-nak nevezték el. Építésénél főként acélt és plasztik anyagokat használtak fel. Tetőszerkezete csaknem teljesen műanyagból készült és bicikliksrék formájú. Ez a tető „függ", egyetlen helyen, egy acélkarikan erősítették meg és acélkötelekkel horgonyozták ki. A pavilonnak ugyancsak felfüggesztett mennyezete óriási szitára emlékeztet, amelynek nyílásain keresztül kap fényt a csarnok. Ennek a hatalmas keréknek külső kerülete kettős, aranyozott acél oszlopsoron nyugszik. Az épület falai a két oszlopsor között függnek, szintén plasztik anyagból készültek, a méhkas sejtjeinek mintájára. Az USA a kiállítás céljaira 15 millió dollárt fordít. A svájci kiállítást egy, méhkaptár-sejtszerűen elhelyezett pavilon-csoport képezi. Eqy kis mesterséges tónak, a pavilonok között, célja, hogy a látogatókat emlékeztesse: Svájc a tavak és főként a turisztika hazája. A kiállításon természetesen helyet kapnak-a svájci ipar (főként az óragyártás) termékei is, és ugyancsak jelentős helyet foglal majd el az építőiparral, nevezetesen a víz.eröművekkel, viaduktokkal és az alagutakkal foglalkozó rész. Nagy területet biztosították a svájci mezőgazdaság, kultúra és a szövetségi állam történetének is. A francia pavilon, amelynek arch'lekton.kus felfogása több mint furcsa, acélból és előre gyártott beton-elemekből épül. A sok oszlop, fémhuzal és drótkötél a francia építészet modern irányvonalát akarja szemléltetni. A pavilon vezető építésze Guillaume Gillet. A francia kiállítás tág teret szentel i mezőgazdaságnak, a gyár- és kézműiparnak és nem utolsó sorban a kultúrának. Nem kis területet biztosítottak a Párizst bemutató kiállításnak, valamint egy étteremnek, amely a francia konyha minden jellegzetességégével és különlegességéve! szolpál. A kanadai pavilon négyzet alaprajzú, és lesz benne mozihelyiség, nagy étterem, kávéház éí néhány tár. Hatvan kanada; diák áll majd mint kalauz éF tolmács a látogatók rendelkezésére, akiknek részletes felvilágosítással szolgálnak a mezőgazdasággal és iparral foglalkozó kiállítás anyagáról. Kanada, amelyet sokáig kizár:, g agrárországnak tartottak, nagy súlyt helyez az ipar és az ércbányászat gyors fellendülését bemutató kiállításra. Attrakciónak számít az a híd, amely a kiállítás külföldi pavilonjai fölött ivei. Ezt a hidat egész hosszában egy tizenkét méter sz:!es sáv választja ketté, úgyhogy kétirányú lesz a közlekedés rajta. Magassága 15 méter, hossza 450 méter. A világkiállítás területén folyú nagyszabású építz híradó kezéseken kívül a belga technikusok új utakat, hidakat és vasútvonalakat terveznek. Magában Brüsszelben szintén elhelyeznek néhány nemzetközi kiállítást, amelyek már nem kaphattak helyet a világkiállítás területén. A nemzetköz: találmányi kiállítás, amely szorosan összefügg a világkiállítással, jóllehet másutt nyert elhelyezést, 1958. június 6-án nyílik meg egyhónapos időtartamra, Paul Quintin, a kiállítás elnöke nemrég járt az Eqyesült Államokban, hogy meghívja az amerikai feltalálókat. Útjáról viszatérve kijelentette, hogy mintegv 1000 találmánv kerül kiállításra, amelyeket az érdeklődő vállalatok képviselői a helyszínen akái mint találmán"t, akár mint szabadalm, jogot megvá árolhatnak. Egy dolog bizonyos: a Brüsszeli Világkiállítás nagyszabású békés vetélkedés a net zetek k'zött a tudomány, a technika és a művészetek területén az atomkorszak tajnalán... KÁKONYI KÁKOLY (Csehszlovákia és a többi népi demokratikus ország kiállítási pavilonjával követ-1 kezö cikkünkben fogalkozunk majd részletesen. Szerkesztőség) Az oroszlán és a kisegér L. N. Tolsztoj meséje Kisegér futkározott az alvó oroszlán testén. A oroszlán felébredt és elfogta. Az egér kérlelte, hogy engedje öt szabadon: „Ha szabadon engedsz, meghálálom!" Az oroszlár jót nevetett azon, hogy az egér jót akar vele cselekedni, de elengedte. Hirtelen vadászok törtek az oroszlánra, elfogták és egy fához kötözték. Az egér hallvan az oroszlán fájdalmas ordítását odafutott, elrágta kötelékeit és így szólt. „Emlékezz vissza, kinevettél, s nem hitted, hogy én is segíthetek rajtad Lásd most. hogy az egértől is származhat jó." 15