A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-16 / 11. szám
(Dicséretei kezdeményezés Hívogatólag világítanak a zsigárdi isko- — Azt már ne tőlem kérdezze — fejezi la ablakai a sötét, fagyos téli estébe. Künn be mosolyogva a beszélgetést Pék elvtárs, hideg szél cibálja a kopasz fák koronáját, Ig<tz ís > lássuk mi a véleményük a hállodabenn kellemes meleg fogad. Az isko- got óknak ISTÄS megkérdezünk vdakit; Csak elöl látni két fiatalabb fiút, de azok ~ Há t magát hogy hívjak, elvtárs? is az édesapjukkal vannak itt. Az embe- — Szabó Imre vagyok. írek előtt füzet, jegyzőtömb, jegyezget- _ Földműves? nek szorgalmasan. A táblánál fiatal tanító, _ . kérem éppen a növényvédelemről, mégpedig a1 ' gyümölcsfaoédelemröl magyaráz. Peregnek ~ Tagja a szövetkezetnek? szájából a szabatos, kerekded mondatok — Nem. Négy hektáron güzdálkodom. növényi kártevőkről, permet ezószerekröl. Van vagy hatvan gyümölcsfám, gondol-Az érdeklődés \nagy, ha valaki valamit tam, nekem sem árt, ha megtanulom, nem ért, szégyenkezés nélkül megkérdezi, hogyan kell szakszerűen ápolnom őket. Még a cigarettaszünetet sem használják Tudják, itt valahogy nehezen boldogultunk ki, mindenki benn marad a teremben, eddig az almával, körtével, inkább csak hogy így közvetlenebbül elbeszélgethessen szilva termett. Pedig a talaj nem rossz, az előadóval. nyilván az ápolással volt baj. Mi azonban kihasználjuk a szünetet, _ ÁíegéZ 2 négy hektárjából? TZaTTy Cse^dVS ^clopo% 'S"- - Vaiahoay csak eléldegélünk, nőkének. ~ Ne m gondolt még arra, hogy belep — Kinek a kezdeményezése a gyümölcs- a szövetkezetbe? kertészeti szakkör elindítása? — Hát gondolni éppen gondoltam, be — Régi gondunk már, hogy vcácanikép- is lépnék szívesen, csak egy kicsit jobban pen elindítsuk a közösségi életet Zsigár- menne! don — mondja a hatvanhárom éves, jját ami igaz, az igaz, nem megy ép• őszhajú Pék István, aki különben a HNB pen a legjobban a zsigárdi szövetkezet, elnöke is. - Mert bizony be Ifell valla- Ped :g a földjük jó, állatáUományuk is van nom, hogy a zsigárdiak még meglehető- — csak éppen kevés a dolgozó tag. Százsen maradi gondolkozásúak, zárkozottak. harmincan vannak összesen, s ezeknek is Most is, hogy valahogyan megneszelték, q hetven százaléka öreg, csökkent munújságírók jönnek a faluba, hát vagy ti- kaképességü és asszony. A fiatalság eljár zen-tizenöten nem jöttek el az előadás- a falubői: Seüyére, Nagyszombatba, Brara. Szóval, mint mondottam, szükségét tislavába, Csehországba. Panaszkodnak is láttuk, hegy itt is meginduljon a közös- a z asszonyok, lányok. Mert nut ér az, ha ségi munka, ezért• Pásztor elvtárssal, a a kereset jó része elmegy utazásra, koszt-Csemadok tevékeny járási titkárával elha- r a _ szállásra s az asszonynak itthon már tároztuk, hogy egyelőre megalapítjuk a a ri g marad valami. Kétfelé élni a családgyümölcskertészeti szakkört. Ha ez bevá- nak, • bizony költséges ... lik, talán más módon is jobban össze lehet majd fogni az embereket. Edd i ó a [közö s rendezvények iránt nem ... „ ... nagy volt az érdeklődés Zsigárdon. Annál — Mennyien latogatjak az eloadasokat? jelentöségü a gyümölcstermelő — Harmincötén, negyvenen. Minden sz l jckör megalakítása. A Csemadok élete második hét szerdáján van előadás. No- jS fellendülőben van. Rövidesen ideiglenes vemberben kezdtük a tanfolyamot, é.s művelődési házat is kap Zsigárd — egy február végén, március elején fejezzük be. nagyobb lakást alakítanak át — s akkor Az előadókat Pásztor elvtárs szerezte a otthona lesz végre a Csemadoknák és a vág sellyei magyar tannyelvű mezőgazda- több i tömeg szervezetnek. Készülnek is rá sági mesteriskola tanítói közül. Preiner a műkedvelők meg 1 a tánccsoport, bár itt Tibor elvtárs, az iskola igazgatója minden g baj, hogy amint betanulnak vala•támogatást megad a tanfolyamnak. mit. máris elmégy egy-két legény idegen— Müyen foglalkozásúak a látogatók? be dolgozni.. Most Kodolányi Végrendelet— Eljön ide mindenki, akinek egy kis & tanulják a színjátszók nagy lélkesekertecskéje van. Jár a tanfolyamra déssel. Megtört hát a jég Zsigárdon ts. földműves és kovács, pék és géplakatos, Elindult ok végre a közösségi élet útján, téglagyári munkás és népiskolai tanító. s reméljük összefogásuknak megtesz az — És meg vannak elégedve az, elóadá- eredmé n Ue ' —fosokkal? Szluka József felvételei Az utóbbi lelkendező felsorolás ném már testet ölt a tervezők elképzelése, egy szájból hangzott el, az ifjú Hurta A kiszabott nyersanyagot kézről kézre, elvtárs Navrátil tervezővel felváltva di- illetőleg gépről gépre adják. Izgalmas csekedett. dolog látni ezt a szalag-rendszeres mun-Otáhal tervező már nem olyan bőbe- kát. Az első gépen a felsőrész kezdő ölszédű. Asztalán félig kész cipőmodeliek téseit végzik, az utolsónál pedig a kész. várakoznak. Talán az ö tervei? gyönyörű cipót mégegyszer kifényesítik. — Nem mindegyik —"feleli. — Model- Mehet a kész modellek termébe, hogy az lezőink maguk is benyújtanak időnként állványokon és üvegzett vitrinekben kíúj terveket és azokat mi megbíráljuk, nálja magát szemnek — és lábnak. Gyakran kapunk így jó, új ötleteket. Ismét Janú elvtárs irodájában vagyunk. A modellkészítők munkatermében nagy — Hogy tetszett a cipők szülészeti klia sürgés-forgás. Komolyan hajolnak a nikája? — kérdi mosolyogva. — Minférfi és női fejek a számítások, a rajzok, ket mindenki véleménye érdekel. A cipőa kartonpapírból készült cipővázak és a üzletek vezetői kötelesek hozzánk tóváriéiig kiszabott nyersanyag fölé. A kapta- bítani a vevők kívánságait. így állandóan fák modelljei külön készülnek, a terve- értesülünk a keresletről. Évente — taki>t pedig ortopéd-orvosoknak is bemu- pasztalatszerzés céljából - néhány tatják, vajon egészségi szempontból munkatársunkat külföldre küldjük. Tamegfelelnek-e. valy Londonban, Lipcsében, Bécsben jár-Következő állomásunk a gépterem, ahol tak. Nagy jelentőségű lesz az idei brüsz-Paál József a növényvédelemről ad elő Szabó Imre a peinmetezőszerek keverési aránya iránt érdeklődik szeli világkiállítás. Reméljük cipőink sikert aratnak majd, és mi is sok hasznos tapasztalatot gyűjtünk. Nekünk tetszenek a Brüsszelbe szánt cipők. Csinosak, könnyűk, változatos színűek. A női cipők egy része poliamitsarkú. Erre kerül még a felsőbőr. Előnye, hogy nem szárad össze és nem sérül meg. És hogy a férfiakhoz se legyünk mostohák, eláruljuk, hogy az 1959-es évben velúrból, kétfelé hasított bőr felborzolt belsejéből készitik majd a vékony, rugalmas talpú, kissé hegyes orrú cipőket. A bolyhok és a bársonyos bőr különböző színűek. A modell-cipő kész. Tetszetős is, jő is. Hogy a közönségnek tetszik-e majd, az akkor derül ki, amikor eljutott az ötlettől a cipőüzletek kirakatáig. Gály Olga 5 A szünet is élénk eszmecserében telik el
