A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-09 / 10. szám

$3ocialisra építésének bete tő^ésééRt, a viláqbékééRtl Szerelmeslevél? Anyák napján nagy csokor virágot és néhány csinos ajándékot tcdált az asztalon. S a csokorban egy levelet, amitől elpirult, mint valami fiatal lány. Pedig nem is szerelmes levél volt, hanem a következő lista: 1. Tudom, hogy szűkös a konyhapénzed, mégis mindig be tudod osztani. 2. Tavaly legalább hússzor veszekedtem véled, amikor a munkahelyemen felbosszantották. Elviselted. 3. Stoppolni, varrni nem nagy öröm, mégsem volt soha lyukas a zoknim. 4. Tucatszámra megtörtént, hogy nem voltam pontos az ebédnél, vacsoránál. Sohasem tettél érte szemrehányást. 5. Két évvel ezelőtt megígértem, hogy színházbérletet veszek kettőnknek. Sohasem emlékeztettél rá — ma szégyellem magam miatta... 6. Amikor elvettelek, megígértem, hogy jó férjed leszek. Te is megígérted, hogy jó feleségem leszel. Te megtartottad ígéreted. 7. Ha újra fiatal lennék és választhatnék. Téged vennélek feleségül. De nem vagyok benne egészen biztos, hogy Te hozzám jönnél. Amikor elolvasta a listát, úgy érezte, hogy soha életében nem kapott szebb ajándékot. S azt mondta: csodálatosan szép szerelmes levelet kapott, Mi gy rekek akkor még nevettünk rajta, mert hogyan lehetne egy ilyen száraz felsorolás szerelmes levél? Ma már tudjuk: az volt — szerelmeslevél... <Szeretlek, élei Szerelmes verset sosem irtom. Azt hittem, kimondani nyíltan, hogy mi történik legbelül, ahol a sziv hemeg, hevül, én nem tudom, én nem merem, s mint gyöngy a tengermélyeken, csak úgy maradhat szüzin tiszta, ha megmarad a kettőnk tttka. Nyolc éve már, hogy sorsunk egy lett, ií oly megható, hogy úgy szeretlek, mintha most várnám ajkaidról az első valló, kereső szót, mely megtalálta tükörmását, lelkemben zengő boldog társát. Erre gondoltam és megálltam a kávéillatú konyhában. S míg töltöttem a csésze kávét, úgy éreztem, bennem parázs ég, mely megfüröszti melegében az eszem, szívem, egész lényem. Erre gondoltam: nyolc szép évre, kislányaink fürtös fejére, a tegnap együtt látott fűmre, ezernyi közös ízre, színre. Ez az első szerelmes versem. Nincs benne holdfény, hangulat sem. Mégis úgy érzem, t\e megérted: mint hegedűbe rejtett lélek — te vagy a versnek sava, borsa, s rímeim tőled gazdagodva már nem jogadnak szót nekem. Szeretlek élet: Életem. G/lLY OLGA Nők a közéletben A nők társadalmi közreműködését figyelve megállapíthatjuk, hogy az nemzetközi viszonylatben is már széles területeken mozog. Az Egyesült Nemzetek legutóbbi közgyűlésein mintegy 80 delegációban 65 nö vett részt, ami az összes kiküldöttek számához viszonyítva nem nagy szám, de ha visszapillantunk a Világszervezet előző közgyűléseire, kielégítő, mert a részvevő nök száma állandóan emelkedik. A múlt évi ülésszak szenzációja a festői népviseletbe öltözött niepáll hercegnő volt. aki férje kíséretében képviselte hazáját, valamint Begum Ikramulláh, a pakisztáni delegáció tagja (négygyermekes családanya), aki Krisna Menőn hindu külügyminiszterrel folytatott vitája során kiváló előadóképességről tett tanúságot. Látni lehetett nőket a szovjet, finn, norvég és sok más küldöttség soraiban is, mert az ENSZ-ben az egyenjogúság elve valóban érvényesül. Az arányokról ugyan lehet vitatkozni, de eredmény már az Is, hogy a nők egyáltalán részt vesznek a Világszervezet nehéz munkájában. Mit tett az ENSZ a nőkért? — Nemre való tekintet nélkül minden ember egyenlő mértékben élvezze az alapvető emberi (jogokat és szabadságokat — áll az Alapokmányban. Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa 1946-ban életrehivta a nők helyzetével foglalkozó bizottságot, hogy Világviszonylatban tanulmányozza a nők politikai, gazdasági és szociális körülményeit és javaslatokat tegyen az egyenjogúság tényleges érvényesítésére. . Kezdményezésére a közgyűlés 1952-ben elfogadta a nők politikai jogainak egyezményét, mely javasolja a tagállamok-Renu Csakravarti asszony, az indiai Nőszövetség titkárnője nak, hogy adják meg a nőknek is a választői és választhatósági jogot, akárcsak a férttaknák. Tudjuk, hogy ez a egyenlőség csak a szocialista tábor országaiban valósult_m§g maradéktalanul. Az ENSZ «lapokmánya leszögezi, hogy egyazon munkáért a nőnek a férfivel egyenlő munkabér jár, de egyes tagállamokban még ma is bérkülönhségek vannak a férfiak és nők munkája között. A nők iskoláztatásának kérdése is a szervezet feladatai között szerepel, ami különösen az elmaradott országokban bonyolult kérdés. Nem is lehet felsorolni e bizottság munkájából mindazt, ami a nőket érinti. Minden haladó ember megelégedéssel veszi tudomásul, hogy mint a társadalmi élet sok más területén, a nők az ENSZ világszervezetében ls kiveszik részüket a jobb életkörülményekért vivott harcból. 23