A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-09 / 10. szám

A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségének 1958 februárjában megjelent könyvei: KOLOZSVÁRIA jégtündér 40 oldal, ára 1,50 Kcs. Kolozsvári Endre mesekönyvében vidám és komoly mesék váltakoznak. „A jégtündér" egy kisfiúról szól, akit a tél tündére rr ind beljebb csábít a hóborította erdőbe. A „Csillagmóka" eleven, vidám, csalimese. A többi komoly és vidám mese is egytől-egyig szép, érdekes, újszerű. HELTAI JENŐ: Színes kövek I—II ára 54,— Kcs. „Nem érek rá arra, hogy rövidre fogjam a mondanivalómat" — mondotta Pascal, s ezzel az elmés paradoxonnal találóan jellemezte a szűkszavúság és a tömörség fáradságos írói erényét. Ez az amúgy is ritka erény manapság, a végtelen „regényfolyaimok" divatja korában mindinkább veszendőbe megy: minél kevesebb a mondanivaló, annál hosszabb a mű. Ezért van az hogy a novella műfaja, amelynek lényege a művészi eszközökkel való legtakarékosabb gazdálkodásiban rejlik, imár jó ideje hanyatlásnak indult, és csak ritkán jut el a maupassant-i vagy csehovi magaslatokra. Heltai Jenő éppen ennek az írói önmegtartóztatásnak és mértéktartásnak a mestere. Kevés szóval sokat mondani és egyszerű szóval bonyolult dolgokat érzékeltetni: ez írásművészetének legfőbb titka. Egy csenő vízben mutatja meg a tengert; eov-egy jellegzetes keresztmetszetben veszi górcsöve alá az egész társadalmat; egy-egy derűs epizóddal világít rá az élet tragikus voltára. S nemcsak láttat, hanem — a maga sajátos módján — bírál is. Nevetséggel pellengérezi ki a fonákságot. Ennek a büntető humornak szerfölött bő a szerszámtára: a pajzán kacajtól a bölcs mosolyig, a mélabús fintortól a keserű gúnyig mindent felölel. A mulattatás, ha olykor — látszólag — még oly frivol köntösben jelentkezik is. sohasem öncélú nála: a láhaság, a romlottság és az erkölcstelenség felfedésének leghatásosabb eszköze. Vajon hol akad gyilkosabb szatírája egy gyökeréig hazug társadalomnak, mint A tündérlaki lányokban vagy a Levél egy menyasszonyhoz című röpke, de annál velősebb írásban? Zz a két köbét, amely Heltai Jenő csaknem hat évtizedes novelláírői termésének színe-jarvát tartalmazza, minden eddiginél bővebb és átfogóbb válogatás. 1896-től niapjainkio nem kevesebb mint tizennyolc elbeszélés-gyűjteménye jelent meg. A király mulat. Kalandos történetek, Scherzo, Mademoiselle, A tündérlaki lányok, Ismeret'en ismerősök. Utazás énmagam körül, Hol hibáztam el, A gyilkos is ember, írók, színésznők és más csirkefogók, Az asszony körül, Színes kövek, Papírkosár, Ötven elbeszéles. Talált pénz. Kötetünk elbeszéléseit ezekből szemeltük ki, de ezenkívül újabbakkal is megtoldottuk: olyanokkal, amelyek eddig még nem jelentek meg. TAMÁSI ÁRON: Hazai tükör 424 oldal, ára 20,40 Kcs. Tamási Áron egyike a legismertebb és legnépszerűbt magyar íróknak. Már a felszabadulás előtt nagyon szerette az olvasóközönség, szellemes, humoros, ízes erdélyi székely regényeit. A „Hazai tükör" c. legújabb műve folytatása és egyre gazdagodó kibontakozása művészi képességeinek. amelv az Ábel-regényekben már megnyilatkozott, és az Ábel-történetei- íróját a XX. század magyar irodalmának egyik legérdekesebb alkotójává emelte. A „Hazai tükör" c. munkáját Tamási az ifjúságnak írta, ilyen alcímmel: Krónika 1844— 1853-ig. Ez a lebi'incselően szép stílusban, művészi igénnyel megírt könyv Madár Vinczének, egy csavaros eszű székely fiúnak a krónikája egyes szám első személyben megírt élettörténete. Az az időszak, amelyben Madár Vincze gyermekből ifjúvá serdül, a magyar történelem egyik legdicsőségesebb szakasza, a reformkor és az azt követő 1848-49-es szabadságharc ideje. A >,ős történetén elevenednek meg a könyvi ,>n a történelmi események és megelevenedik elragadó szépségben a gyönyörű székelyföldi táj is. Az olvasó nemcsak Madár Vincze alakját jegyzi és szereti meg, hanem sok más kitűnően ábrázolt alakot is, és nagyszerűen szórakozik a kedves, tréfás, derűs epizódok sorazatán, amelyeket gazdag humorral és emberi mélységgel bőségesen ont magából a szerző. Méltán vá't ez a könyv a jelenkori magyar irodalom egyik nagy értékévé, 'méltán kapta meg az író ezért a műért a legmagasabb művészi kitüntetést. ANATOLE FRANCE: Bonnard Szilveszter vétke 240 oldal. Olcsó Könyvtár sorozat, ára 3,— Kés. Az öregendö, kitűnő Bonnard Szilveszter, a Francia Akadémia tagja, a szigorú erkölcsű Prefere kisasszony nevelőintézetéből kiszabadítja első és egyetlen szerelmének elárult unokáját, ahol kegyelemkenyeret eszik. A „leányszöktetésse!" a paragrafusok tömegét zúdítja a saját fejére. Ez a gonosz társadalommal szemben iószándékból elkövetett cselekedet a Bonnard Szilveszter vétke. A regény eszmei mondanivalója: a polgári társadalom törvényei és erkölcsei minden humánus jellegüket elvesztették. France sok ötlettel, kedves humorral, anekdotikus vonással ábrázolja alakjait. Az író stílusmüvészete, szellemessége, okossága, bölcsessége ragyogja át a kisregény minden sorát. WODEHOUSE: Forduljon Psmithhez 464 oldal, Olcsó Könyvtár sorozat, ára 5,— Kcs. Az író egy mulatságosan bonyolult ékszerloipási história keretében az angol arisztokrácia maró szatíráját adja. A felsorolt könyvek a Slovenská kniha, valamint a Jednota fogyasztási szövetkezet boltjaiban kaphatók, illetve rendelhetők meg. Göndörhajú cigánylány volt... Sötétszemü cigánylány volt, ott született valahol a Sajó partján. A hegedű szavába sírta életét, lelkének gyönyörű rezdüléseit, fajtája búbánatát. „Czinka Panna, az a híred..." — száll a dal, s valahol a gömöri temetőben jeltelen síron borong az enyészet. Mert itt pillantotta meg a tavasz kék en át Sajógömörön, s ide tért meghalni. Ami kincset ölébe ejtett a világ, két marokkal hintette szét, de előbb dallá szövögette, hogy visszazengjen az emberek szívéből. Otja olyan magas ívélésü volt s olyan viharos, hogy a jeltelen sír se tudta kitörölni többé az életből. A cigánysorból főúri palotákba emelte a sors keze, s vitte, ragadta országon, határon által, egyszál hegedűjével s végtelen rajongásával. Halála után a pórok regéje szőtte tovább alakfát csillogó fonálból s tette a Nagyságos fejedelem hegedósévé; aki holdfényes éjeken gyönyörűséggel hallgatta a szép cigánylány hegedüszavát, a szerelem, szabadság vallomását. A csillogó rege még ma is bearanyozza alakját, bár a tények mást mondanak. Mikor Czinka Panna született, a szabadság csillaga már lehanyatlott. Az igazság csupán annyi, hogy Czinka Panna nagyapja, Czinka János tényleg Rákóczi Ferenc udvari zenésze volt. Unokája Panna 1711-ben született. Lányi János földbirtokos felismerte a kislány tehetségét és házába fogadta. A kislány kilencéves korában már csodálatosan hegedült, és csakhamar túltett mesterein. Felsütött felette a szerencse és hírnév csillaga. Olyan zenekart szervezett, amely diadalt diadalra halmozott az országban. Bandája cifra öltözékben járt, s Panna férfiruhában feszített közöttük. A paloták urai szerelmükkel üldözték. Szépségéről költők énekeltek. Művészetéért ezrek és ezrek rajongtak. Bejárta Lengyelországot, Olaszországot, drága Amati-hegedűjéből zengve, gyújtva áradt a dal, meghódította a hallgatóságot. Korának népszerű hegedüoirtuóza volt. Sok-sok gyönyörű dalt is szerzett. A gömöri föld küldötte, s napszálltakor a Sajó partja nyugtatta örök álomra. Sírját senki sem ismeri, csak a dalai zengenek tovább az emlékezés arany húrjain. -ds-Vita Roger Vailland „ Törvény -erol Mint az Inosztrannaja Lityerctura című világirodalmi tap írja, a francia irodalmi életben hetes vita tárgya Roger Vailland, a békeharcos témájú és erősen séociális érzésű könyveiről és darabjairól ismert neves francia író legújabb regénye, a Törvény. André Wurmser francia irodalomkritikus élesen bírálja a regényt, amelyben szerinte Vailland mellőzte a társadalmi mondanivalót. és a különféle társadalmi rétegekhez tartozó emberek konfliktusait nem a fejlődés mozgató erőinek szociális szempontjából, hanem az emberek magánügyeként írja le. Wurmser erős naturalizmussal vádolja Vailland regényét. Ugyanakkor Pierre Courtade, egy másik neves francia kritikus védelmére kell Vailland-nak Wurmserrel szemben és nagyra értékeli egy város és lakói erkölcseinek leírását Vailland könyvében. Szociális problémaként a regényben szereplő munkanélküliek helyzetének leírását tudja be Vaillandnak, és megjegyzi, hogy ha ebben a regényéin nem is nyilatkozot' olyan éles bíráló hangor a tőkés rendszerről, következő regényeiben ezt elvárjuk tőle. 13