A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-16 / 7. szám

4 mmtßw I ^ Napjaink szenzációja a világür-repülés. Moszkvába a világ minden tájáról érkeznek levelek, sok százan jelentkeznek első utasként a következő szputnyikba. De azért a földön is akad néhány izgalmas, érdekes hír: a hatodik világrészen, az Antarktiszon. Mirnij, a szovjet sarkkutatók állomása Hillary és Fuchs sarkkutatók SANTA RKTISZl Egy kis történelem Először J. Cook világjáró adott hírt a hatodik földrészről a XVIII. század vége felé. De csak egy, a XIX. század elején útrakelő orosz expedíciónak sikerült Antarktisznak mint önálló kontinensnek létezését bebizonyítania. Ezután még sokan körülhajózták a felfedezett új világot és elkeresztelték addig még ismeretlen partjait. De először csak századunk elején lépett tudományos kutatás céljaival Antarktisz földjére egy norvég sarkkutató. Ezután már sűrűbben követték egymást különböző országok expedíciói. Ezek közül kiemelkedik az angol Shackleton expedíciója, aki 1909-ben elérte a déli mágneses sarkot. 1911. december 16-án a norvég Amundsen és röviddel utána, 1912. január 17-én az angol Scott is eljutott a Déli Sarkra. Scott visszafelé élelem hiányában elpusztult. A 30-as és 40-es években több kutatócsoport járt a Déli Sarkon hajóval, repülőgéppel, de csak a második világháború után, az elmúlt években, a Nemzetközi Geofizikai Év keretében valósul meg jelentősebb tudományos kutatás. Jelenleg 12 ország (Szovjetunió, USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Oj-Zéland, Argentína, Belgium, Chile stb.) kutatói igyekeznek megfejteni az ismeretlen világ titkait, kialakulásának körülményeit, felkutatják növény- és állatvilágát, természeti kincseit. Ez év januárjában E. Hillary dj-zélandi és Fuchs angol sarkkutató elérte a Déli Sarkot, a szovjet expedíció pedig a legnehezebben hozzáférhető Megközelíthetetlenség! Sark felé halad a jég birodalmában. Néhány adat Az Antarktisz kiterjedése a szigetekkel együtt 14 millió négyzetkilométer (tehát nagyobb mint Európa), ebből hozzávetőlegesen csak 2500 négyzetkilométert nem fed jég. Ezeket a jégmentes területeket oázisoknak nevezik. A jégtakaró általában 500—3000 méter vastagság között váltakozik. A sarkkutatók beszámolóiból nagyon sok érdekes dolgot tudunk meg. Például télen a hőmérséklet eléri a mínusz 60 fokot, és ilyenkor az ember alig lát a kilehelt párától, amely nyomban láthatatlan apró jégkristályokká fagy. A föld felett a hőkristályokból tejszínű köd lebeg. Olyan viharok dúlnak, amilyeneket elképzelni is nehéz. A kutatók fáradságos és nehéz munkája egy cseppet sem irigylésre méltó, bár a technika mai vívmányai lehetővé teszik, hogy a kutatóállomásokon állandóan 18 fok legyen a hőmérséklet. A tarkkutatók szerint a mostoha időjárás ellenére naoyon egészséges a baktériummentes, száraz sarki levegő. Itt d fa nem korhad és a vas sem rozsdásodik meg. Az Antarktisz partvidékén pingvinek és sirályok élnek, az oázisok tavaiban pedig csak egysejtűek és különféle moszatok. A legújabb kutatások A szovjet kutatók a Megközelíthetetlenségi Sarknál egy Szovjetszkaja nevű állomást létesítenek. Arkagyin Nyikolaj vezetésével 3500 méter magasságban a süppedős porhóban nagyon nehéz körülmények között is megtesznek szánon és traktoron 30 kilométert naponta. Az utánpótlást repülőgépek biztosítják. Az útbaeső Komszomolszkaja kutatóállomáson az expedíció két részre oszlott, egyik fele a Mágneses Sark, a másik pedig a Megközelíthetetlenségi Sark felé tart. Különféle célok A közel 50 tudományos állomás kísérletei igen sokat segítenek a meteorológiának, mert megállapítást nyert, hogy a tenger- és légáramlatokat erősen befolyásolja, szabályozza az Antarktisz. A különböző nemzetek kutató-állomásai együttműködnek, kicserélik tudományos tapasztalataikat és segítenek egymásnak. De egyes nyugati lapok már arról cikkeznek, hogy Amerika szeretné fennhatósága alá helyezni az egész földrészt. Miért? Állítólag antracént (a legkitűnőbb szén) találtak és azt remélik, hogy más értékes ásványra pl. uránra bukkannak, és ez ma a háborús hisztéria egyik legkeresettebb nyersanyaga. Pedig a tudományos kutatást kór megmérgezni ilyen szempontokkal. Sz. B.