A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-09 / 6. szám

Ceylon a békés fejlődés útján Viliam Siroky elvtárs ceyloni látogatásával végéhez ért a csehszlovák küldöttség ázüai útja, melynek egyik legfontosabb és — mondhatnánk — jelképes állomása Colombo volt. Ez az érdekes és sok tekintetben modern metropoliszra emlékeztető' nagyváros önkéntelenül is felidézi bennünk a Béke Világtanács tavalyi ülését, mely tiltakozott az atomfegyverek használata ellen. Colombo 75 ország küldötteit és megfigyelőit látta akkor vendégül. Úgyszólván valamennyiük szavából a békeszerető emberiségnek lelkiismerete szólt. Viliam Siroky elvtárs csehszlovák és Bar.daranaike ceyloni miniszterelnök tárgyalások folyamán ugyancsak hangsúlyozták a békés együttélés politikájának, valamint az atomfegyverek betiltásának szükségességét, s aláhúzták a ceyloni kormány által folytatott aktív semlegesség jelentőségét. Ez az irányzat már eddig is több tekintetben elősegítette a nemzetközi feszültség egyhítésére irányuló törekvéseket. Ismeretes, hogy Ceylon a Brit Nemzetközösség tagállama, ennek ellenére elveti az imperializmus tömb-politikáját s ezért nem is csatlakozott a hírhedt SEATO-hoz, a délkelet-ázsiai agresszív katonai csoportosuláshoz, amelyben az CSÁ-é a vezetöszerep. Ceylon diplomáciai kapcsolatokat tart fenn m nd a Szovjetunióval, mind a népi Kínával, melynek az ENSZ-be vgló felvételét erősen támogatja. Ezenkívül élénk kereskedelmet folytat a szocialista tábor országaival, így hazánkkal is. amellyel a műit év szeptemberében felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Az első kereskedelmi egyezményt 1955 decemberében kötöttük meg Kolombóban, egy évvel később ugyanott újabb megállapodást írtunk alá három évre. A csehszlovák kormányküldöttség néhány napos ceyloni látogatása kétségtelenül jelentős mértékben elősegíti r két ország közti szorosabb gazdasági kapcsolatok kialakulását. Ceylon ötéves terv keretében lát hozzá mezőgazdaságának korszerűsítéséhez, iparának fejlesztéséhez, s ezzel kapcsolatban e kulcsipar állami tulajdonba, illetve állami ellenőrzés alá kerül. Az államosítás elsőként a közlekedési és biztosítási vállalatokat érinti. Egyelőre az a helyzet, hogy az ors 'g ipara még fejletlen és»iparcikkek tekintetében Ceylon behozatalra szorul. Bár . a szigetország nemcsak tea-, banán-, hevea-és kókusz-ültetvényekkei. hanem jelentékeny ásványi kincsekkel is rendelkezik, 12 népének nagy része még nehéz életfeltételek között keresi meg kenyerét. Égető probléma a földkérdés, melynek hathatós megoldása mindenesetre nagyban hozzájárul majd Ceylon gaidasági fellendüléséhez. Még tavaly májusban 125 000 hektárnyi tea-, rizs-, dohány- és egyéb ültetvény volt 550 nagybirtokos és külföldi vállalat tulajdonában, ámde a tervezett földreform számos földnélküli sorsán változat. Nagy lehetőségeket nyújt ennek az igézően szép szigetországnak turisztikai kiaknázása. Ma már egyre több ceyloni dolgozó előtt bontakozik ki Ceylon felvirágzásának távolról sem messzi távlata, mind több ceyloniban él a lelkesítő tudat, hogy a néhány évszázados gyarmati uralom rút örökségéneik felszámolása, a békés építőmunka, a függetlenség s a demokrácia megnyitja a fejlődés útját számukra. SZIRT Inter arma > silent musae A londoni színművészek hatalmas kampányt indítottak több neves angliai színház, köztük a híres Saint James színház bezárása ellen. Közéleti tényezők hallatták hangjukat az angol színművészet védelmében. Vivian Leigh ismert angol színésznő például kijelentette, hogy míg más országokban új színházakat építenek, addig Angliában bezárják a meglevőket. Az angol színművészet válságának oka sem a tehetségek, jó darabok hiányában keresendő, hanem a milliós értékeket felemésztő fegyverkezési hajszában. Az állam mindennemű támogatást megvon a színházaktól, melyek magukra hagyva sínylődnek ideig-óráig. Nagyban gátolja a színházakat a zenekarok hiánya, ugyanis manapság az összes művészi ágak közül a legsúlyosabb anyagi helyzetben a zenészek vannak, akik kénytelenek más polgári foglalkozást űzni. A londoni utcákon felvonult színészek, művészeti és közéleti tényezők követelték a kormánytól, hogy tegyen intézkedéseket a nagy hagyománnyal bíró angol színművészet megmentésére és kevesebbet fordítson a fegyverkezésre. A helyzet ugyanis az, hogy az angol színházak hónapokig kénytelenek régi darabokat játszani, mivel új darabok bemutatásához nincs kellő anyagi lehetőségeik. Többnyire régi klassziku darabokat játszanak, a modern művészi zsánerek közül egyedül a könnyű vígjáték hódit. Az angol színművészet kilátásai annyira reménytelenek, hogy sok neves drámai színész, köztük Lewrence Olivier, kénytelen lesz a jövőben könnyű vígjátékokban fellépni. Hiába, igaza van a régi római mondásnak: fegyverzajbem hallgatnak a múzsák. Dr. Orbán Gábor 1883—1958. . A csehszlovákiai tudományos életnek és iskolaügynek gyásza van: dr. Orbán Gábor professzor, aki a bratislavai Komensky egyetem filozófiai karán és a bratislavai Pedagógiai Főiskolán nyelvtudományi előadásokat tartott, január 28-án váratlanul elhunyt. A hír megdöbbentően hat kartársaira, barátaira és nagyszámú tisztelőire, mert dr. Orbán halálát hosszabb betegeskedés nem előzte meg, s az utolsó napokig fáradhatatlanul tanított, vizsgáztatott, dolgozott tankönyvein és amint A Hét olvasói tudják, lapunkat is hónapokon áf ellátta az Édes anyanyelvünk rovatban elmemozdító, tanulságos és ötletes cikkekkel. Dr. Orbán Gábort 1958. január 1-én kartársai meleg ünneplésben részesítették 75. születésnapja alkalmából. Ez a születésnap összeesett félszázados tanári működésével Pozsonyban, ahova mint fiatal tanár 1907-ben került és azóta pedagőgiai és irodalmi téren ott szakadatlanul dolgozott. A 75-ik születésnap megünneplőire különösen az a tény hatott örvendetesen, hogy dr. Orbán ehhez az évfordulóhoz nem a hetvenöt év fáradalmában kimerülve érkezett, hanem látszólag frissen, fürgén, példát mutatva a szellemi munkásoknak arra. hogy a tetterő és a munkabírás még biológiai korlátokkal is meg tud birkózni. Szerencséi kívántunk neki ahhoz, hogy a patriarchák életkorában sincs oka visszakívánkozni a napsugaras és ígéretekkel teljes ifjúságba, mert a fiatalság munkakedvét magával hozta a mostani nagy dátumig. Nem hittük volna, hogy ezt a fiatalságot nem' fogja sokáig tovább magával vinni, mert láttuk és tudtuk, hogy nem képes munka nélkül élni. Rá betű szerint talált a latin szállóige: Nincs nap, amelyen ne forgatná tollát. Dr. Orbán maradandó érdeme, hogy a tanuló ifjúságot az oktatás valamennyi fokán az elemi iskolától a főiskoláig ellátta magyar nyelvi könyvekkel és ezzel a helyes nyelvhasználatra való nevelésben hervadhatatlan érdemeket szerzett. Az utolsó években megtalálta a kapcsolatot azzal az új kultúrával, amely most épül, amely egy új emberiesség hirdetője. Ez az új kultúra az ő speciális munkakörének, a finn-ugor összehasonlító nyelvészetnek új lendületet és díszt adott és a nyelvművelési törekvéseket is erőteljesebbé tette. Nagy örömmel találkoztunk nevével a napisajtó és a folyóiratok hasábjain, önállóan megjelent műveinek teljes sorozatán s fájdalmasan és nehezen tudjuk elképzelni, hogy ez az érdemes oktató és tudományos magvető kultúránk földjén további munkát nem végezhet. S ha testileg el is pihent, maradt utána olyan szellemi hagyaték, amely értékes tényezője lesz további kulturális fejlődésünknek.