A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 1. szám

Á régi Albániának töröklakta vidékén, az őstörök szokások uralkodtak: a többnejűség — a nők rabszolgasorsban éltek férjük mellett. Függetlenségük, önállóságuk nem volt, társaséletet nem élhettek, csak dolgoztak, szántottak, vetettek, hogy férjüket eltartsák. Az a közmondás, hogy „ha a vége jő valaminek, akkor minden jó", állítólag török eredetű. Ezt akarták igazolni az albániai törökök szilveszteri szokásai. Az év utolsó napján egyetlen török sem hagyhatta el lakását, ezen a napon minden férfinak böjtölnie kellett. Egyszerűen ezen a napon nem kaptak enni a férfiak, s egész nap kuksolniuk kellett a szobájukban. Az asszonyok ellenben felszabadultak erre a napra, vagyis az év utolsó napján ők voltak az urak, hogy sorsukra ne panaszkodhassanak. Ugyanis: ha a vége jő, minden jó, — hát legyen nekik jó az év vége, akkor a többi rossz nem számít. A török asszonyok persze nem sok hasznát vették ennek az egynapos uralkodásnak, alig tudtak a szabadsággal mit kezdeni, hiszen rabszolga-életüket teljesen megszokták. Az év utolsó napját, ezt a szabadnapot úgy töltötték el, hogy az egész falu asszonyai, leányai egy táborba verődtek össze. A fiatalok ártatlan, naiv játékokba kezdtek, az asszonyok folytatták, ahol az elmúlt Szilveszterkor abbahagyták, az örökké egyforma témát: a fiatalok összeházasitásának megbeszélését. Azután kezdődik minden elölről. Aminek a vége a jövő Szilveszterkor megint jó lesz. Az albániai török nők újévi szokásaival azonos szokás volt divatban az iráni Irak adsmi tartomány Iszpahán városában. Itt Szilveszter éjszakáján, vagyis az év utolsó éjszakáján szabad kimenője volt minden nőnek, viszont egyetlen férfi sem tartózkodhatott az utcákon. A férfiak, különösen a házasulandók, bizonyos pontokról, a falak és kerítések mögül lesték a házak előtt fátyol nélkül elvonuló nőket. Ha egy leány megtetszett valamelyik ifjúnak, ez, a kerítés tetejéről egy csokor virágot dobott az illető nő fejére. Ebben a csokorban üzenet volt elhelyezve, egy levélke, rajta az ifjú címe rangja, gazdagsága s lakásának címe. Azután már a leány dolga volt, hogy kivel üzen másnap az ifjúnak: akar-e a felesége lenni? Az, hogy ő nem látta az ifjút, nem számít, mert itt nincs meg az a joga a nőnek, hogy a férfiakban válogasson. A nőknek ezen a szilveszteréji ünnepén, a város hatvan mecsetje ki volt világítva: görögtüzek, reflektorok szórták a város bizonyos utcáira a fényt, hogy a leányokra leső ifjak a sétálókat minél jobban láthassák. Azok, akik ezen az éjszakán választanak feleséget, már másnap megesküdnek, s az egész város hangos Űjév napján a különböző felvonulásoktól. Tökéletesen boldog örömünnep volt itt az Ojév napja. Hasonló parádés és misztikus a szilveszteri éj Nyugat-Afrikában, Kamerun környékén, a volt német gyarmatok bantu és szudáni lakosai között. Ezek a népek szinte kizárólag elefántcsont-exportból élnek. Ojév hajnalán azonban nem elefántra, hanem a szerencséjükre vadásznak. Kiválasztanak egy gyönyörű tisztást az erdőben, s ide állítják sátraikat a papok és a jósok. Ojév hajnalán a környék minden elefánttulajdonosa — elefántháton — felvonul az erdőbe. Csodálatosan szép és festői minden irányból 07 a hajnali felvonulás, amint az elefántok egymásután, libasorban mennek, hátukon a gazdag szudáni vagy bantu négerrel. Az erdőben már égnek a hatalmas máglyák, s csodálatos hatású az a kép, mikor a misztikus lángok beragyogják a körbenállő elefántcsoportokat. Az elefántokat ezután a jósok sátra elé vezetik s itt a főpap valami maró hatású port hint az elefánt füle mögé, mert az elefánt egyszerre felhorkan, s mindaddig „trombitál", ameddig ormányával a port le nem dörzsölte füle mögül. Ebből a trombitálásből jövendöli meg a jós a tulajdonos jövő évi szerencséjét a maga módja szerint. A jövendölések végeztével pompás erdei lakoma következik: az elefántok hátáról lekerülnek a legjobb falatokkal telt tömlők és elemózsiás zsákok, s a vigadozás, mulatozás egész estig tart. Nők ezen az újévi ünnepségen nem lehetnek jelen soha. Érdemes még megemlíteni Kamcsatka félsziget lakóinak újévi szokásait. Szilveszter éjszakáján, az állandó izzásban levő tizenkét tűzhányó szikráinak színéből jósolják meg az emberek, hogy a jövő évben lesz-e szerencséjük? Messze vidékről zarándokolnak ide a tűzhányókhoz a falvak lakói. Hogy a kráterekből kipattanó szikrák színe mit vagy miként jósol a számukra, ez az ő titkuk. Nagyon kedves újévi szokás dívik némely indián törzsnél a leányok férjhezmenetelével kapcsolatban. Ojév reggelén — ragyogó napsütésben — tömegesen fürödnek bizonyos folyókban vagy tavakban a férjhezadő leányok. A víznek ez a része tele van szőve hálóval. A háló egy pókféle rovar erős fonala. Ebből a fonalból fonják az ifjak a hálókat. Ha a fürdőző leány beleakad egy ilyen hálóba, szabadulni nem bír, mert a háló a testére tapad. Kimenteni csak a háló tulajdonosának szabad. Ilyenkor persze megkezdődik a tréfás alkudozás, a különböző játékok, aminek a vége: házasság. Az a fiatalember, akinek a hálójában fennakad egy leány, ezt úgy tekinti, hogy a sors neki szánta az illetőt, viszont a lány is a sors akaratának tudja be, hogy pont annak a legénynek a hálójába akadt. Tehát a házasságnak semmi akadálya. Legyenek boldogok, mint ahogy ezt minden olvasónknak is szívből kívánjuk az Ojév alkalmából. RODÁK LÄSZLÖ íftifiéfr a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális lapja. Megjelenik minden vasárnap. Egyes szám ára Kcs 1.50 Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Előfizethető külföldi rokonok és ismerősök számúra. Az előfizetés csehszlovák koronában eszközölhető A vaj természetes, teljes tápértékéi zsiradék Friss és egészséges. Marika jól tudja, miért fogyasztja naponta. Hiszen 1 kg vaj mintegy 25 1 tej friss tejszínjéből készUl. A teljes tápértékű pasztőrizált tejszínből nyert vaj természetes vitaminokban gazdag. Kellemes ízű, könnyen emészthető, ezért diétás ételek készítésére kizárólag vajat használnak. Egészségünk legdrágább kincsünk. Fogyasszunk vajat — egészségesebbek leszünk. Vydalo Poverertíctvó potravinárskeho priemyslu a vykupu pödohospodárskych vyrobkov, Hlavná správa 1 — mlieko 14