A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-21 / 29. szám

AZ EGyipzomi Halva született remények Az USA legkonokabb imperialistáit aggo­dalommal tölti el a népi demokratikus Ma­gyarország {okozódé szilárdulása. Az erő­politika vezérkolomposai túlbecsülték a ma­gyarországi októberi ellenforradalmi meg­mozdulás erőit s ezért vérmes reménye­ket tápláltak a már visszavonulhatatlanul kimúlt kapitalista Magyarország feltámasz­tása tekintetében. Mikor már a napnál is világosabb volt, hogy az ellenforradalom kalandor-politiku­sainak semmiképpen sem sikerül visszafor­dítaniok a történelem kerekét, az USA hiva­talos szószólóinak ösztönzésére megalakult az ENSZ kisebbségi ún. „ötös bizott­sága", melynek az volt a feladata, hogy a rágalmak özönét szórja a népi demokratikus Magyarországra és jogtiprásnak minősítse a Szovjetunió baráti segítségét. Nem véletlen, hogy az úgynevezett „ötös bizottság" (Ausztrália, Dánia, Ceylon, Uru­guay és Tunisz) tagjai éppen az utóbbi he­tekben terjesztették elő beszámolójukat, amelynek anyagát az amerikai kémszolgálat mindössze száz egy néhány „menekült" ta­núvallomásából állította össze. Mint tudjuk, már hetek óta folynak Londonban az ENSZ leszerelési albizottságának tárgyalásai, me­lyeket a nyugati imperialisták erőnek-erejé­vel zsákutcába akarnak juttatni. Az erő-po­litika élharcosai ugyanis csak a háború tü­zénél süthetik meg pecsenyéjüket. A világ közvéleménye viszont az atomfegyverekkel folytatott kísérletek beszüntetését várja. Az agresszió szószólói nem húnyhatnak szemet a világ népeinek erőteljes béketörekvései felett s ezért igyekeznek a népek figyelmét korunk legégetőbb problémájának, a lesze­relés kérdésének megoldásától eltéríteni. Ezt szolgálja az úgynevezett „magyar kérdés" felmelegítése is. Ámde adhat-e valamennyire is józanul gondolkodó ember hitelt egy 111 hazáját megtagadó „menekült" tanúvallomására fel­épített s palád rágalmakat teli beszámoló­nak, amikor arra megsemmisítően cáfolnak rá a tények? A népi demokratikus Magyarország fejlő­dése — minden átmeneti nehézség ellenére — örvendetesen halad előre. A termelés és a termelékenység már csak 5%-kal kisebb, mint tavaly volt. A bér és a termelékenység közötti aránytalanság fokozatosan csökken. Erősödnek a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek, melyekbe az év első negyedében már ezrével léptek be új tagok is. A Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai­nak száma a március 15-1 állományhoz ké­peit 150 000-rel gyarapodott s eléri a 550 000-t, a szakszervezetek soraiban pedig kétmil­lió dolgozó építi a derűs szocialista holna­pot. A népi demokratikus Magyarország kor­mánya az elért sikerek alapján joggal mond- I hatja, hogy az egyre izmosodóbb párt és tö­megszervezetek mellett a dolgozók millióra támaszkodik. Hiába acsarkodnak tehát az USA erő­politikájánek szószólói. Rágalom-hadjáratuk megint csak gyalázatos kudarccal végződik. Mert ahogy a közmondás tartja: a kutya ugat, a karaván halad ... SZIRT — Riport egy parányi, de annál veszedelm Ä Nilus völgyének első számú, sok év­ezredes közellensége nem valami harcias szomszéd, nem az időnként nagy vesze­delmet jelentő sáskajárás, s nem is a kolera. A Nilus völgyének első szSmú közellensége öregebb, mint az Ótestamen­tum, s nem más, mint egy láthatatlan, gerinctelen apró — féreg. Bilharzia a ne­ve. Felfedezőjétől kapta, Theodor Bilharz német kutatótól, aki 1851-ben akadt a nyomára egy fellah holttestében. Rovarpeték a múmiában Á Bilharzia eredete máig is ismeretlen. Több rr.illió éves múltjának legtávolabbi adatai csupán a fáraó-sírokig vezetnek vissza: a régi, elszáradt egyiptomi mú­miákban is találtak már többször olyan petéket, amelyek kizárólag ettől a parányi gonosztevőtől származhatnak. Sötét múltjánál lényegesen többet tu­dunk mai, alattomos életmódjáról: ta­nyáját legszívesebben az emberi érrend­szerben üti' fel, pontosabban: az ember vissz ereiben, de a test egyéb részeiben is, Itt bolyong ez a két centiméter hosszú, de csupán szálvékonyságu . élősködő, meg­kínzott házigazdájának életnedveit szí­va... Elpusztult hullája áldozatának májában bomlik fel, s megmaradt, megszámlálhatat­lanul sok petéje pedig hosszú és bonyolult fejlődési folyamaton megy át. Az első időszakban a véredényekből átvándorolnak a húgyhólyagba, melynek falán parányi kampóikkal megkapaszkodva ideiglenesen megfészkelnek. De csak addig, míg el nem jön a környezetváltoztatás ideje, akkor aztán a vizelettel együtt elhagyják az ed­dig otthont nyújtó emberi testet és meg­indulnak, hogy szerencsét próbáljanak a nagyvilágban. Szerencsések is, ha az em­beri szervezetből távozva egyenesen a víz­be jutnak. Mert ha történetesen szárazra kerülnek — ez a halálukat jelenti. A víz­ben viszont vidáman fickándoznak tovább, s mindegyikükből egy-egy pirinyó lárva szabadul a világra. Ezek a lárvák bizony nagyon-nagyon céltudatos kis bestiák. Minden igyekezetük arra irányul, hogy találjanak maguknak „valakit", akinek a számlájára gondtala­nul élhetnek tovább. Ezt meg is találják az egyiptomi mocsarakban, tavakban, vagy lassú folyású vizekben milliárd számra található Planorbis-csigában. Ebbe mar­nak bele a falánk Bilharzia csemeték, s ott aztán 3—4 hétig olyan jól élnek, mint Marci Hevesen, mert minden gond­juk csak annyi, hogy mielőbb felcsepered­jenek. Mikor aztán felnőttek, hálátlanul elhagy­ják gyermekszobájukat, mégpedig a — hátulsó ajtón, s egészen új öltözékben. így úszkálnak aztán idegesen s egyre éhesebben új környezetükben, a mocsár­ban vagy csatornában ide-oda. Ha 46 órán belül nem jön kapóra egy ember! 1 vagy comb, úgy elpusztulnak. A láb vt comb azonban rendszerint nem várat n gára, hiszen a fellahok, a szegény) rasztok ott dolgoznak az öntöző csati nák kútjai mellett, asszonyaik vizet mei getnek, mosnak, a gyerekek pedig szí\ sen lubickolnak, olyan elviselhetetlen né a hőség. Ilyenkor aztán nyílsebesen me jelennek a Miracidiák — mert a csigái kibújó ifjú Bilharziákat már ezen a r ven tartja számon a tudomány — s t catjával vetik rá magukat áldozatuk átfúrják a bőrét, s innét aztán bekerül a vérkeringésbe — kezdődik minden el< ről. A Miracidiákból kifejlődik az új В harzia nemzedék. Csak a szegény fellah betegszik meg. A Bilharzia szociális betegség, mely 1 zárólag a piszkos vízben dolgozó szegén parasztot támadja meg. Egyiptomban к rülbelül 15.4 millió fellah él. Közülük a legfrissebb becslések szerint — 12 m lió beteg! Ezzel szemben a gazdagok kc ügyszólván teljesen ismeretlen a Bilharz A betegség úgy kezdődik, hogy a teí nok az a része, ahol a parazita beható viszkedni kezd, mint valami ártatlan sz nyogcsípés. Pár nap, vagy pár hét múl a megcsípett ember először fáradság: majd teljes kimerültséget érez. Megsz kott munkáját csak tantaluszi kínok kö tudja elvégezni. Legszívesebben behúzó ntk az árnyékba, hogy ne lásson, ne ha: jon semmit. Tudni sem akar a világr Szinte megváltásként várja a halált. I ebben a pillanatban meg kellene haln cseppet se bánná, hiszen legalább alap san kipihenhetné magát. A megfertőzött beteg egy napon azt: észreveszi, hogy a vizelete csupa vér; az az -'dőpont, amikor a húgyhólyagból Bilr.erzia peték távozni kezdenek. A tulajdonképpeni Bilharzia betegs rendszerint ritkán halálos kimenetelű. Ai nál gonoszabbak a kísérőjelenségei és к vetkezményei. A húgyhólyag állandó iri tációja később hólyagrákot idézhet elő — páciens ilyenkor, hónapokig tartó kínlód után, kellemetlen tünetek kíséretében с pusztul, vagy pedig, ha a Bilharzia-férg' túl sokáig tartózkodnak az emberi szerv zetben, ennek következménye a máj te jes felbomlása, szétesése lehet. Ebben esetben még borzalmasabb a betegség véi só kifejlete: a májműködés fokozat megszűnése egészen különös és grotes: eredményre vezet, mert a beteg emb ilyenkor valósággal léggömb módján ff fúvódik, a szervei sorra felmondják a szc gálatot. A veszélyes antimon-injekciók о Sem a fáraók, sem a mamelukok, sem törökök, sem pedig az angolok egyiptoi uralma idején nem volt a népnek ere 12

Next

/
Thumbnails
Contents