A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-22 / 51-52. szám

A falu ÉS Д\ HiÖlliyWIEBi... Látogatás a felsőszeli népkönyvtárban A falu sok-sok problémájának egyike a népkönyvtár. A legtöbb baj a falvakon kulturális szakaszon mutatkozik, vagyis a legnehezebb dolguk a népnevelöknek van. A falu népe, a föld népe ősidőktől fogva bizalmatlan a város és a városból feléje áramló emberek és eszmék iránt. Lassan enged csak fel ez a bizalmatlanság, és amíg a földdel kapcsolatos kérdéseket már régen megértették, még mindig kétséggel fogadják a kultúrforradalom vívmányait, azt a tényt, hogy a kultúra mindenkié. Ha pedig arrói hallanak, hogy a falut fel kell emelni — és idővel valóban felemeljük — a város színvonalára, nos, erre sokan még ma is csak legyintenek. Még ma is, ámbár csak az nem látja, aki nem akarja, hogy amelyik falu népe bátrabban kilép a jövő felé, az a falu, mintha varázscsizmában járna — rohamos fejlődésnek indul. Kétségtelen, hogy mind politikai, mind kulturális téren nagyon sok függ a község vezetőitől. Ügyanúgy sokat tehetnek a tömegszervezetek, köztük — főleg a délvidéki falvakon — a Csemadok is. A Csemadok helyi szervezeteinek munkáját igen sokban befolyásolja a falu népének viszonya a kulturális kérdésekhez és az írott szóhoz. Amelyik falu lakosai szeretik a könyveket, szeretnek olvasni, ott többnyire élénkebb a társasélet is, az emberek nyíltabbak, fogékonyabbak az általános emberi problémák, a haladás iránt. Meglátogattunk néhány községet a gálán tai járásban. Nem véletlen, hogy Felsöszelin tartósabban megálltunk. Hegedűs elvtárs, a HNB elnöke azt találta mondani, hogy itt Felsőszelin sokan olvasnak, szóval jól működik a népkönyvtár. Nem voltunk restek és a befagyott Dudvág mentén elkerültünk Susla Viola, a helybeli könyvtáros otthonába. Ebédidő lévén asztal körül találtuk a családot, az öreg szülőket és a fiatalokat egyaránt. Az üdvözlésünkre siető asszonyka, akárcsak a Dudvágon korcsolyázó, csúszkáló gyerekek, olyan kicsattanóan piros arcú. ö az, Susla Viola, a könyvtárosnő. Megkérjük, mondja el, hogyan népszerűsítette a könyveket, miben látja eredményes munkája kulcsát. Amit mond, az lényegében a legtermészetesebb dolog. Ismeri az embereket, itt nőtt fel köztük, tudja, kinek mit ajánlhat olvasásra. — Ha visszahozzák a könyvet, megkérdezem tetszett-e? Ha pedig kifogásolják, azt is megkérdem, hogy má és miért nem tetszett. Megpróbálom megvitatni a történetet, amelyet talán nem jól értelmeztek. A felsőszeli népkönyvtárnak száznegyvenhét rendes olvasója van. Remélhető, hogy a téli hónapokban többen folyamodnak jó könyv nyújtotta szórakozáshoz. Az ezerötszáz könyvből tudnak majd választani. Van bőven szépirodalom; ifjúsági és politikai irodalom, meg mesekönyvek is a legifjabbak és legöregebbek részére. Susla Viola könyvtárosnö szavai csak megerősítik, hogy a falu veteránjai jobban vonzódnak a mesék világához, mint a mindennapi valósághoz. Ez érthető is, hiszen életüket nehéz munkában töltötték el és most szívesen elkalandoznak a csodák birodalmába. A serdülő fiatalok kalandos képzeletét kielégítő könyvekből is van raktáron, mégis ez a korosztály kopogtat legkevesebbet a könyvtár ajtaján. Ez sajnos nemcsak Felsőszelin van így. — Ugyan miért nem szeretnek a mai serdülők olvasni? — teszi fel a kérdést Susla Viola is. Bizony, a fogékony fiatal lelkek szellemi táplálék híján elsatnyulnak, meddők máradnak. Pedig az alap szilárdságától függ a majdani épület — a kész ember értéke. — Sok dolgom volt az olvasók, főleg a gyerekek megfegyelmezésével — mondja a köny vtársosnő. — Ügy turkáltak a könyvek kört,!mint a szecskában. Ma már jobban megbecsülik a könyvet és ritkábban kell cserélnem a borítópapírt. Többnyire időre vissza is hozzák. Ellenkező esetben figyelmeztetőt küldök. Még így is néhány könyv hosszú idő óta kinn hever. Ez nagy kár, A vaj természetes, teljes tápértékű zsiradék Friss és egészséges. Marika jól tudja, miért fogyasztja naponta. Hiszen 1 kg vaj mintegy 25 1 tej friss tejszínjéből készül. A teljes tápértékű pasztőrizált tejszínből nyert vaj természetes vitaminokban gazdag. Kellemes ízű, könnyen emészthető, ezért diétás ételek készítésére kizárólag vajat használnak. Egészségünk legdrágább kincsünk. Fogyasszunk vajat — egészségesebbek leszünk. Vydalo Povereníctvo potravinárskeho priemyslu a vykupu pödohospodárskych vyrobkov, Hlavná správa 1 — mlieko Susla Viola, a felsöszeli népkönyvtár vezetője mert így kiesik a forgalomból. Mostanában naponta 18—20—25 könyvet cserélek ki. Milyen feladatai vannak még egy falusi könyvtárosnak ? Együtt kell működnie a kulturális és tömegszervezetekkel. A könyvtáros árusítja a népművelő előadások jegyeit és egyúttal népszerűsíti az előadást. Ezt a munkáját támogatja a helyi hangosanbeszélő is. Felsőszelin a könyvtár egyben a kultúrhelyiség előcsarnoka, ami a könyvek rendbentartása szempontjából elég káros körülmény. A könyvek ugyanis legnagyobb részt nyitott polcokon sorakoznak. Nyáron átselejtezték a könyvtárat. Mintegy 10—12 könyv maradt a rostában, amelyeknek sem irodalmi értéke, sem társadalmi mondanivalója nem megfelelő. — Akadnak nálunk is olyanok, akik a régi „limonádékat" sóhajtozzék vissza, és a mai tárgyú haladó szellemű könyveket általában EFSZ-lregényeknek nevezik. Az is bizonyos, hogy legszívesebben Jókait, Mikszáthot, Móricz Zsigmondot viszik el, de azért általában nem idegenkednek az új íróktól sem. Én mindig felhívom a figyelmet az új könyvekre — magyarázza az értelmes fiatalasszony. — Viszont magam is úgy tapasztalom, hogy a központi elosztóiból falura többnyire falusi tárgyú könyveket küldenek. Szerintem ez nem egészen helyes, mert a falusi ember éppen a számára újról szeretne olvasni, városi emberekről, munkások és müveit emberek sorsáról, idegen tájakról, más problémákról, mint amikkel napról napra úgy is foglalkozik. Susla Viola szavait azzal a meggyőződéssel tolmácsolom, hogy sokan mások is így látják a dolgokat, csak éppen nem beszélnek róla. Pedig, ha előre akarjuk vinni a falu kultúrájának ügyét — beszélnünk kell a problémákról. Susla elvtársnö eljárogat a nádszegi és királyrévi könyvtárba is, mert azokban — főleg Királyréven — sok nehézséggel küzdenek. Beszélnünk kell — írtam följebb. Most Felsőszeliről volt szó, ahol a könyvtár jó, ghol a könyvtáros érti a mesterségét és talán csak azt hiányolhatjuk nála, hogy kevés az élö kapcsolata a tömegszervezetekkel. Utunk azonban Felsőszeliről egyenest Királyrévre vitt, hogy körülnézzünk ott is. Körülnéztünk és láttunk sok min- " dent. De erről majd legközelebb. GALY OLGA