A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-22 / 51-52. szám

A fák mögül Ő2suta les a tóra, A szeme rebben, ha hullám oson, Az erdő lombja, féltve rejti, óvja. ört áll a bérc már ezredévek óta, A hátán szél cibálta korcs fenyő, A tél, a nyár nyomát a kőbe rótta. Csörren a hab, akár a játszi csengő, A csónak száguld, mint a gyorsvonat, • Fölötte délre húz egy kósza felhő. * A vízre fércei ezüst fodrokat * Halódva már az őszi délután, S a falura leszáll az alkonyat. Hegyek ölén, a völgyi laposon Ének riad, friss kalapácsos nóta, Az égre füst száll, szitál a korom.