A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-15 / 50. szám

éva felett Kovácsinál sziklák állják útját a síkságnak, s csupán a Garam játszi habjait engedik át a „51ovenská bránán", melyet gyerekkoromban Tótkapunak hívtak. Ez után már a Garam völgye Zólyomig leszűkül, mint a borosflaskó nyaka. A Garam és a Szalatna között — melyről nem tudom, patak e vagy folyó — terül el Zólyom városa és a vár. Mátyás király kedvelt szórakozó helye. Zólyom nevét már a XII. századbeli krónikás emlegeti müvében, mégpedig Béla király jegyzője, Anonymus. A Garam mentén vadat üzö Bors vezér, a sűrű erdók és hegyek, a két folyó között megfelelő helyet talált a stratégiailag fontos „via magna" védelmére. Valószínűleg kővel megerősített cölöpvárat épített itt a hét vezér egyike, a Lengyel -és Csehországból le-lecsapó martalócok ellen. A „nagy út" Lengyelországból Turdosstnon az Árva folyó völgyében, majd a Turóc patak mentén kanyargott Zólyomig. Innen Korpona irányában, Ipolyságon át Hont váráig. (Hont várával kapcsolatban vitába kell szállnom Ing. D. Menclovával, aki Hunt lovagot régi magyar vezérnek tartja. Hunt német lovag volt. Országépító István király meghívására jött Magyarországra. Hú szolgálataiért a király várakat, falvakat, földeket és erdőket adományoz Hunt-Hont lovagnak, a későbbi Hont-Pázmány nemzetség alapitójának.) Am a mai zólyomi vár nem azonos az Anonymus említette Zólyom várával. A régi, kövei kombinált cölöpvár rég eltűnt, s romhalmazzá vált a vármegye székhelye is. A mai Zólyom várát olasz gótikus stílusban, a XIV. század második felében építette Nagy Lajos király. Az új vár nem eród, inkább olasz módra felépített fényűző várkastély. Zsigmond király, a későbbi utód, feleségének, Cilei Borbálának ajándékozza várat. És ezeréngyszézhuszonnégytól a zólyomi vár, a hét felsőmagyarországi bányavárossal egyetemben, a ma-Д J||dti|ás hiráli| pára a vonat ablakából gyar királynők tulajdonába megy át. Cilei Borbála után Erzsébet anyakirálynő, II. László anyja birtokolja Zólyomot. Erzsébet Brandejszi Jiszkra Jánost, a híres huszita zsoldosvezért nevezi ki Felső-Magyarország kapitányává. így lett Jiszkra úr a zólyomi vár ura. Huszonhárom éven át székel Zólyom várában. Csupán Hunyadi János katonái gyűrték le a vár védőit. A vár azonban véglegesen csupán ezernégyszázhatvanháromban nyitja meg kapuit Korvin Mátyás magyar király előtt. Szép szóval és aranynyal vette be a nagy király Zólyom várát. Jiszkra úr pedig Mátyás szolgálatába lépett, és megmaradt hadai alkották későbben Mátyás híres fekete seregének zömét. Jiszkra haláláig hűséges híve maradt Mátyásnak. Mátyás király nagyon megkedvelte Zólyom várát. Sokszor indult el a várból vadászatra az ország főurainak kíséretében. Számos esetben viszont titokban, álöltözetben surrant ki a várkapun. Diáknak és közvltéznek öltözve Járta a falvakat. Szórakozott a parasztokkal és kereskedőkkel. Ivott borukból, szerette lányaikat. És nem egy ízben birkózott a hegylakókkal. Mátyás halála után özvegye, Beatrice lett a vár úrnője. Ekkor erősítették meg a várat és alakították át reneszánsz stílusban. Az erősítés idejében történt. A török előtt szabad volt az út. Nem élt Hunyadi János, sem Korvin Mátyás és nem létezett már a fekete sereg sem. A mohácsi vész után a bányavárosok szövetsége, amelynek Zólyom is tagja volt, állandó közös hadsereget tervezett Ezt azonban a gyanakvó Habsburg császár bem hagyta jóvá. A végvárak Léva, Érsekújvár, Fülek még most az egyszer felfogták a török hullámverést. A félhold harcos hívei ezúttal sem jutottak el a bányavárosok falai alá. Am a XIV. század közepén a helyzet igen komolyra fordult. A törökök hatalmas sereggel törtek be az országba. A felvidéki végvárak vagy elestek,, vagy oldalt maradtak a vasáradat özönlésétől. Minden jel arra mutatott, hogy a bányavárosokra kerül a sor, és első sorban Zólyomra, a kulcshelyzetben levő fontos erődre! Védelemre készültek Selmec és Körmöcbánya. Harcra készült a zólyomi várőrség is. Am a vész elmaradt. Viszonylagos békében élt a vidék a Bocskai felkelésig. Ezerhatszázötben Bocskai hajdúi beveszik Zólyomot és a császári várőrség csak a bécsi békekötés után tér vissza a királyi várba. Bethlen Gábor magyarjai újból kiűzik a várból a vasas németeket. A császáriak azonban ismét visszatérnek. Igaz, hogy csak a mikulovi (nikolsburgi) békekötés után. Bethlen ugyanis kénytelen volt a cseh rendek fehérhegyi veresége után egyezséget kötni a Habsburgokkal. Ezerhatszázhuszonhatban a királyi vár magántulajdonba, a császárhű és bigott katolikus Eszterházy család birtokába megy át. Az ellenreformáció ezen felvidéki harcosai ezerhétszázháromban futva menekülnek a várból. Ocskay brigadéros kurucai meghágják a vér falait, és a labanc Eszterházyak kénytelenek bevárni a szatmári békekötést, hogy biztonságban érezhessék magukat Zólyomban. Ezután már az Eszterházy utódok és híveik erőszakos módon térítik viszsza a katolikus hitre a protestáns szlovákokat, németeket és ' magyarokat. Barbár módon pusztítják el a vár gótikus és reneszánsz építészeti és műemlékeit, hogy ezeket barokk díszítéssel pótolják. A XIX. században hivatalokat, kaszárnyákat és raktárakat helyeztek el Nagy Lajos és Korvin egykori várában. Mindenki csak rombol. Senki nem épít és nem javít. Masaryk és Befteä köztérsasága alatt sem bántak kevésbé mostohául Jiszkra úr és Mátyás király várával. Nem restaurálnak, bár Zólyom városa háromszázezer csehszlovák koronát áldozott az építöállványokra, melyek több mint tíz éven át ijesztgették a hazaiakat és utazókat. Ma a vonatablakból ismét építőállványokat látok. Am ezúttal serény munkáskezek javítják a régi várat. A kétszáz éven át elhanyagolt zólyomi vár új várurat kapott, melynek címerében ott ragyog az emberiség ötágú, vörös csillagabarsi imre