A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-15 / 50. szám

l^ubac elvtárs 10. születésnapjára December 2-án töltötte -be FraotiSek Ku-Ьаб elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke 70. életévét. Kubaö elvtárs pártunk hűséges cdaadó proletár harcosainak régi gárdájához tartozik. Szereden született egy népes, tizenegy tagú család gyermekeként. Kubaö elvtárs már mint tizennyolc éves 'ilfjú, megtalálta a helyes utat. Az első világháború után lendülettel kapcsolódik be a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt ba'szárnyának munkájába. Mint delegátus részt vesz 1921 januárjában a Lubochüán megtartott marxista baloldal kongresszusán, aho1

határozatot hoztak a III. Internacicnáléhoz való csatlakozásra. Négv hónappal később pártunk alapító tagjai sorában van. Ezután egész életét a népünk boldogabb jövőjéért való harcnak szenteli. Mint pártunk járási titkára, törhetetlen energiával szervezi a mezőgazdasági munkások bérharcait, élén áll az aratómunkásak sztrákjánek. Lelkesítő szaval kitartásra, a győzelembe vetett hitre buzdítják a golántai, szered! és Dél-Szlovákia más vidékeinek mezőgazdasági dolgozóit. 1929-ben a kassai választókerület pártunk képviselőjévé vátejsztja, majd 1935-ben szenátorrá. Ebben a funkcióban részt vesz a kommunista párt kemény harcaiban a kapitalista elnyolmás ellen. 1937-ben mandátumától megfosztják. A galgóci munkások tüntetésében való részvételért hat hónapi börtönre ítélik. A kommunista párt feloszlatása után, 1938-ban a pártvezetöség határozata alapj"m illegalitásba vcnul és 1942-ben már szervezi a partizán mozgalmat 1943-ban tevékenyen dolgozik a nemzet! bizottságok alakitásábain. A szlovák nép határtalan rokonszenve és bizalma nagy segítségére volt felelősségteljes feladata teljesítésében. A felkelés első napjaiban Besztercebányán, a felkelés központjában találjuk. Mint népjóléti megbízott tagja a Szlovák Forradalmi Nemzeti Bizottságnak. A felkelés leverése után Petrov őrnagy partizán csoportjában harcol. A felszabadulás után КиЬаб elvtársat a galántai járási nemzeti bizottság elnökévé és az ideiglenes nemzetgyűlés képviselőjévé választják. 1946-ban a Szlovák Nemzeti Tanács tagja, majd 1948-ban annak alelnöke lett. 1950-ben a Szlovák Nemzeti Tanács teljes ülésén ennek elnökévé választják. Ugyanebben az évben betölti n Szlovák Nemzeti Front Központi Akció Bizottságának főtitkári funkcióját is. Kubaö elvtársat szerénysége, a párt által kitűzött feladatok áldozatkész teljesítése jellemzi. A hetven éves Kubaö elvtársat, pártunk és a szlovák nép hü fiát születésnapja álkaJmából forró szeretettel köszöntjük. Harcos 'forradalmi múltjáért és jelen tevékenységéért mindannyian szívünkbe zárt ük. yPlajor <Jstván elvtárs 10 eves Szlovákia dolgozó népe szíve teljes melegével üdvözli Major elvtársat, a SZKP Központi Bizottságának tagját, 70. születésnapja alkalmából. Üdvözöljük mint a nép tanítóját, a szegények bátor szószólóját, a kommunista párt tántoríthatatlan bátor harcosát, akinek neve szorosan egybeforrott a szlovákiai forradalmi munkásmozgalom és a Csehszlovákiai Kommunista Párt dicső történetével. Major elvtárs 1887. december 13-án született Verebély községben. Apja szegény iparos volt. 1907-től 1921-ig mint falusi tanító működöt. Az 1920. évi decemberi éltalános sztrájk szervezésében valő részvétele miatt eltiltották a tanítói működéstől. Ekkor Pozsonyba költözött. A párt magyarnyelvű lapjának,, a Népszavának szerkesztője lett. Minden erejét a kommunista pártban való tevékenységnek szentelte, melynek alapító tagja volt. A parlamenti választásokon 1929-ben a nagyszombati kerület képviselővé választja, bár Major elvtárs ekkor a börtönben ül. Büntetésének letöltése után a Csehszlovákiai Kommunista Párt szlovákiai titkára lesz. A nagy gazdasági válság, idején szervezi a munkások és munkanélküliek harcát, a „Munkáért, kenyéréért, szabadságért" mozgalmat. A Csehszlovákiai Kommunista Párt szlovákiai vezetősége élén akkoriban Siroky, Major, Bacllek, Steiner és más, harcokban edzett elvtársak állottak. Pártunk és népünk történetében kitörölhetetlen emlékként él 1931. május 26-a, a kosúti vérengzés napja. Major elvtárs mint a szegények szószólója nem egyszer állt a burszoázia osztálybíróséga előtt, neve mégis ekkor vált országos viszonylatban is ismertté. Major elvtárs felmentéséért országos akció indult, melybe bekapcsolódtak hazánk és a külföld neves kultúrmunkásai, többek között Romain Rolland francia író is. Mindennek ellenére Major elvtársat tizenhat hónapi börtönre ítélték. Kiszabadulása után pártunk pozsonyi titkára lesz, majd megalapítója és szerkesztője a Ludovy Dennik c. pártlapnak. Mikor újbb letartóztatás veszélye fenyegette, a párt központi vezetősége Moszkvába küldi. Itt elvégzi a kétéves Leninpártfőiskolát. 1936-ban hazatér és tevékenyen részt vesz a pártnak a fasizmus elleni és a köztársaság megvédelmezésére irányuló küzdelmében. A fasiszta diktatúra uralomra jutása után Major elvtárs a moszkvai rádió hullámain keresztül — szlovák és magyar nyelven - öntött reményt a csüggedőkbe. 1945 júliusában visszatért a felszabadult hazába, mely hozzá eddig oly mostoha volt, és lankadatlan energiával s ismert bolseviki szerénységgel bekapcsolódik az építőmunkéba. A felszabadulás uténi első években a Pravda vezérigazgatója, majd 1951-ben Csehszlovákia budapesti nagykövete lesz és ebben az állásában nyugdíjazásáig megmaradt. Ma is mindenütt, ahol találkozunk vele, korát megtagadó ifjú lendület, egészséges optimizmus s a szocializmus építéséért való lelkesedés fűti. Major elvtárs harcos, becsületes életével kiérdemelte Szlovákia népének őszinte szeretetét és bizalmát. A hetven éves évforduló alkalmából Szlovákia összes dolgozója nevében meleg szeretettel köszöntünk, Major elvtárs. Kívánjuk, hogy jó egészségben, még hosszú évekig dolgozzál sorainkban. r. d.