A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-08 / 49. szám

Ha valaki szemüvegét nem szemhiba miatt, hanem főképpen azért viseli, hogy bölcs kifejezést kölcsönözzön arcának, nyugodtan hivatkozhat antik példaképekre. Az ókinai mandarinok például füsttopázsze­ríi áttetsző barnás köveket hordtak szemük előtt. Ezeknek a köveknek nem volt ugyan optikai hatásuk, de a magas rang kifejezö­jeként számítottak. Ma már minden kétséget kizáróan be­bizonyosodott, hogy az ókorban nem ismer­tek az emberek optikai hatással bíró, vagy­is a szemiúba kijavítását szolgáló szem­üveget. Az a közismert zöldes színű kris­tály, amelyet az éppoly hiú mint kegyetlen Nero római császár a cirkuszi játékok fi­gyelése közben a szeme előtt tartott, nem volt a világ első monoklija, mint ahogy azt legtöbbször *állítják. A legnagyobb jó­indulat mellett Nérót esetleg a napszem­üveg feltalálójának tarthatjuk. Feltehető ugyanis, hogy Nero a zöldes féldrágakövet azért használta, hogy gonosz tekintetű sze­mét óvja az izzó déli naptól. Más előjelek­ből viszont arra lehet következtetni, hogy a császár a csiszolt smaragd viselésével a har­cijátékok zöld pártjával való rokonszenvét akarta kifejezni, hiszen ö maga is zöld ru­hát hordott. A szemüveg xxAódi feltalálóját nem is­merjük. A szemüveg feltalálása felé vezető úton kétségkívül határkövet jelent Roger Bacon angol szerzetes ama megfigyelése, Nem Nero viselte az első monoklit hogy a papiros fölé tartott üveggömbrészek a betűket megnagyítják. 1267-et írtak akkor. De eltartott még néhány évtizedig, amíg a leleményes emberek rájöttek, hogy a nagyítóüveget ne a papiros fölé, de a szemük elé tartsák. Szemüvegként először a világoszöld berill féldrágakövet használ­ták, mert régtói fogva azt tartották, hogy a berill gyógyítja a beteg szemet és mert a berillt jóslásokra is használták. 1300-ban a velencei szenátus figyelmeztető felhívást bocsátott ki, amely óva inti az embereket az olyan „szemiiveghamisítványoktól", amelyek „kiváló kristályüvegek" helyett „közönséges fehér üvegből" készültek. Ma­gától értetődő, hogy az első szemüx>egek"rt elképesztőn nagy árat kérték. A középkori végrendeletekben a szemüveg mint értékes hagyatéktárgy szerepel. A szemüveg viselése az első időkben nem járt valami nagy élvezettel, minthogy az üvegeket hosszú nyelekre erősítették (olló alakú szemüxxgek), és ezeket volt kénytelen az ember a szeme előtt tartani. Savonarola (1452—1498) azt javasolta, hogy az üveget rögzítsék zsinórral a sapkához. Ez ellen a javaslat ellen sokan azt hozták fel, hogy ezt a fényűzést csak fejedelmek engedhetnék meg magukat, mert a többi halandónak köszönéskor le kell vennie fejfedőjét. Végül is azt az ötletet érvénye­sítették. hogy a két üveget szegélyező vastag szaruvázat zsinórral a fülekre erő­sítették, a zsinór végére pedig a pápasze­met feszesen tartó nehezéket kötötték. A szemüveg nagymértékben emelte a férfiak megjelenését, a nőket viszont kez­detben eltiltották viselésétől. II. Fülöp udvarhölguei lornyettekkel ellátott legye­zőket használtak, amelyek lehetővé tették, hogy a hölgyek „élesen megfigyelhettek" mindent, anélkül, hogy szemhibájukat és kíváncsiságukat elárulták volna. Félig-med­dig praktfkus és a szó szoros értelmében vett „viselhető" szemüveget csak 1746-ban hirdetett egy párizsi kereskedő, amikor olyan szemüveget kínált megvételre, amely „a halántékon nyugszik és lehetővé teszi, hogy az ember szabadon lélegezhessen". * A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségének 1957 novemberében megjelent könyvei: MACS JÖZSEF: Téli világ 148 oldal, egészvászonkötés, ára kötve 10,20 Kcs. A fiatal szlovákiai magyar írö második elbeszéléskötete, mely a zsenge kezdet — A végnélküli gyűlés — után mind meglá­tásban, mind meseszövésben, mind pedig stílusban komoly érést jelent, egyben ar­ra mutat, hogy az író biztos léptekkel ha­lad a teljes, nagy epika felé. SZABÖ BÉLA: Marci a csodakapus 332 oldal, fglvászonkötés, ára kötve 18,30 Kcs. Szabó Béla csehszlovákiai magyar író ifjúsági regényének ez «nár a második kiadása. A regény a sport vlágába vezet bennünket, és benne Marci, a csoda­kapus kalandjait mondja el a szerző. L. KISS IBOLYA: Túl a folyón 376 oldal, egészvászonkötés, ára kötve 19,60 Kcs. Vallomás ez a regény egy eseményekben, meglátásokban gazdag életről, amely fel­lázad az öröklött előítéletek ellen, meg­tagadja a nemzeti áihitvallássá emelt gyű­löletet és a megértést keresi ember és ember között. Az ismert csehszlovákiai magyar irónö legújabb írását tartalmazza ez a könyv. HAJKOVÄ MAR IÁ: Édeskönyv 268 oldal, egészvászonkötés, ára kötve 29,50 Kcs. E könyv 745 kitünó sütemény-receptet tartalmaz. A könyvet 67 fényképfelvétel egészíti ki. STASEK ANTAL: Hajnalodik Äz MKBK 32-ik tagilletimény-könyve. 292 oldal, egészvászonkötés, ára tagok számára, 14,25 Kcs. A XIX. század első felének forradalmi szele a feudális elnyomás béklyójában sínylődő cseh falut is elérte. Az ismert cseh író a forradalmár Matous varga és barátainak életéről írt e müvében. A könyv érdekessége, hogy a regény története folytonos kapcsolatban áll az 1848—49-es magyar eseményekkel. TETZNER LIZA: Hajótöröttek szigete kb. 272 oldal, ára fűzve 3,— Kcs. Közvetlenül a második világháború előtt zátonyra fut egy kivándorlóhajó. Utasai elpusztulnak, két gyerek azonban egy la­katlan szigetre vetődik. Akárcsak Robin­son, ők is — korukat meghaladó — erő­feszítések árán tartják fenn életüket A bajtársiasság és az akaraterő szép példáját mutatja a regény. MOLNÁR GÁBOR: Kalandok a brazíliai őserdőben kb. 352 oldal, ára kötve 22,50 Kcs. Dél-Amerika embernemjárta dzsungel­jeibe viszi el az olvasót az ismert nevű író legújabb könyve. Molnár Gábor a harmin­cas évek elején a Magyar Nemzeti Mú­zeum megbízásából indult állattani gvűjtő­útra Braziliába. Hosszú éveket töltött a trópusi növények, mocsarak, kajmánok, óriáskígyók egzotikus világában, amit színes képekben mutat be a közönségnek. Szép stílusban megkomponált természet­leírásai, kalandjainak lélegzetelállító for-1 dulatossága bizonyára nagy tömegek ked­venc kötetévé fogják avatni. MÓRA FERENC: Csengő barack kb. 190 oldal, ára kötve 11,40 Kcs. A kötet részben Móra tündérmeséit,, részben gyermekkori élményeinek mese­szerű feldolgozását tartalmazza, Demjén Zsuzsa illusztrációval, 6 éves és idősebb A Jelsorolt könyvek a Slovenská kniha, valamint a Jednota fogyasztási szövetke­zet boltjaiban kaphatók, illetve megren­delhetők. gyermekek számára. A „Nekopogj kovács" a kötet második része, ugyancsak 6—8 éves gyerekek ré­szére írott, nagyrészt ismeretlen mesékkel. A' Csemadok deáki kul túrcsoportja "az őszi évadot Moliére közismert vígjá­tékával, „A képzelt beteg" bemutatásával nyitotta meg. Az előadás a színészek lel­kesedése, a Pirk házaspár áldozatos munkál­kodása és Kardos Gyula rendezése vitte sikerre. Kétszer ls megismételték, melyre még Deákin nem volt példa. Az együttes Ш szomszéd falvakban is nagy tetszést aratott. 'A képen a második felvonás egyik iele­nete látható. 15

Next

/
Thumbnails
Contents