A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-24 / 47. szám

A legmodernebb autók mellett tevésfogatokat is gyakran látni India országutain (ctk) India alig ismeri az éttermeket és a kávéházakat. Minek is volnának? A gaz­dag brahmtnok szigorúan megtartják val­lási előírásaikat, melyek nemcsak a hús­evést tiltják, hanem megszabják, hogy melyik kasztbeli végezheti a főzést, fel­szolgálást vagy a takarítást. így tehát ezek nyilvános, közös éttermekbe nem járhatnak étkezni. Azonos kaszt- és osz­tálybeli emberek zártkörű klubjaikban ta­lálkoznak. A szegény munkásnak vagy munkanélkülinek nincs miből étterembe járnia, az idegen pedig abban a szállóban étkezik, melyben lakik. Persze, nem na­gyon gazdaságos minden étkezésre haza­menni, de az ember kénytelen megszokni, hogy Indiában az időnek még mindig nincs értéke. Egyébként egy közepes szállóban á napi teljes ellátás majdnem annyiba kerül, mint amennyi egy munkás egésiz havi keresete. Igaz, hogy szolgák tömege veszi körül a vendéget: minden gondolatát, kívánságát ellesik és teljesí­tik. Agyba hozzák a reggelit, újságot, azutgn olyan porfelhő keletkezik, hogy kezik, imáid sokfogásos ebéd1 , vacsora, te­mérdek gvümölcs. Külön szolga hozza be • a reggelit, légy másik a cipőt viszi tisztí­tani, a harmadik kicsomagolja a bőrön­döket, a negyedik leviszi vagy felviszi az aktatáskát, az ötödik kinyitja a taxi ajtaját stb. Minden szolgálatot 'külön al­kalmazott végez. A munkahiány mindenütt látható. Az új kormány mindent megtesz, hoay а mun­kalehetőségek számát növelje. Nagyon nehéz azonban rövidesen behozni a több évszázados angol elnyomás mulasztásait. A munkanélküliség következménye az alacsony bérszint. Talán nincs az az idegen, aki meg ne tekintené India legszebb épületét, a cso­dálatos Tadzs Mahalt. Sáhdzsahán király építtette korán elhunyt felesége részére. Az építkezést állítólag olasz, spanyol, perzsa és hindu építészek vezették. Az épületen 22 000 munkás dolgozott, hu­szonkét éven keresztül. Mai becslés sze­rint egy ilyen épület kb. 160 millió ko­ronába kerülne. Fehér és színes márvány­ból készült, gyémánttal, arannyal és drá­gakövekkel díszítve. A legcsodálatosabb látványt holdfény­ben nyújtja. Örák hosszat ültem a hold­fényes cipruskertben, szinte megszédülve a tavakban virágzó vízililiomok és lótu­szok bódító illatától. Gyönyörű látvány á halhatatlan szerelemnek e hófehér már­váhyba vésett, 300 éves emlékműve. Igen, ott lenn "Sz épület alatt pihennek az asz­szony hamvai, a szerető férj szomszédsá­gában. Odalenn a kriptában egy öreg fa­kír fogadja a látogatót, illatcs olajokkal keni meg homlokát, s furcsa, sárga port hint a belépő hajára. Az utat Delhiből Agrába, ahol a Tadzs Mahal meglelhető, a legtöbb látogató au­tón teszi meg. A baj csak akkor kezdő­dik, ha kitérésre kerül a sor. Akkor ugyanis mindkét autó kénytelen kereké­vel a feneketlen Dórba hajtani. Ilyenkor azután olyan porfelhő keletkezik, mindkét mindkét autós kénytelen leállni s megvárni, almíg a levegó egy kicsit megtisztul. Del­hi környékén és Indiában általában au­gusztus végétől május közepéig egy szem eső seim hullik, így aztán a por feneket­len. Da nemcsak a szembejövő autók okoz­nak kellemetlenséget. Sokkal rosszabb például, há az útra egy majcmcsalád te­lepedett le. Ezek ugyanis nehezen hagy­ják elzavarni magukat, s nem szívesen térnek ki. Kiszállni és úgy elzavarni őket nem ajánlatos, mert amint az ajtó kinyí­lik, gyerekes kíváncsisággal bemásznak a kocsiba. Szent állatoknak tekintik, s ezért nem bántják őket, így tehát az ember­től egyáltalán nem félnek. 1 Boldog az utas, ha végre sikerül kidobálni őket a kocsiból. Természetesen a lakásokba is be­mennek. Elveszik az asztalról vagy az ember kezéből a banánt, narancsot, Le­hámOizzák, gerezdeire szedik s kiszívják a levét. A többit eldobják. S a szegény indus az utcán megelégszik a narancs­héjjal is. 21

Next

/
Thumbnails
Contents