A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-17 / 46. szám

A világhírű nem rozsdásodó vasoszlop Delhi közelében. Mögötte• egy őskori templom •romjai csodálatos kőfaragótokkal A romok egy része közelről, lói látható a csipkeszerű faragások finomsága Dzsama Masid, Delhi hatalmas mohame­dán temploma IÜ5 Utcai jelenet Üj-Delhi főteréről. A házakat oszlopcsarnokok veszik körűi, melyek megvédik az épület tulajdonképpeni falát a közvetlen napsugártól. írta és fénykép ndia. Fakírok, bölcsek, szélhámosok és kigyóbűvölők, táncosnők s év­százados buddhista templomok vonulnak el lelki szemeink előtt e sző ihallatára. Talán nincs is ember, aki fiatalkorában ne vágyott volna látni Indiát, a rejtelmek, vallásos fanatikusok, mérhetetlen gazdag­ságú maharadzsák távoli országát. Nem csoda tehát, ha különös érzelmek vesznek erőt a fáradt utason, amikor az indiai repülőtársas'q négymotoros repülő­gépének hangszórója bejelenti: az a távoli vonal, amely mind erősebben rajzolódik ki a tenger egyhangú kékjéből — India. Ke­rek tíz órával ezelőtt indultunk el Kairó­ból, hogy megállás nélkül, a hatalmas mo­torok állandó zajától zúgó fejjel, átrepülve a Vörös-tenger, a siralmas Arab-sivatagot és a kék Indiai-óceánt, megérkezzünk utunk végcéljához — Bombayba. Csak néhány perc s a gép már a vá­ros felett kering. Furcsán ismerősek a vö­rös dombok, amelyek a félszigeten felevő várost övezik, mintha már valaha jártunk volna erre. Nem sok idő marad a gon­dolkodásra, mert már földet érünk s le­fojtott motorokkal befutunk a repülőtér elé. Eltelik néhány perc, ainlg felcsapódik ez ajtó s belép egy rokonszenves indus. Fellélegzünk, de az öröm korai volt* Kis kézi fecskendőből kellemetlen illatú fertőt­lenítőt szór szét, majd ránk zárja az aj­tót. öt percnyi fertőtlenítés következik. A hatalmas vendéglátó gazda fél a fertőző betegségektől. Végül azonban mégiscsak kiszállhatunk Bombay repülőterének égető betonjára. Kérdőívek kitöltése, pecsétek az útlevélbe, felületes, udvarias vámvizsgálat s megnyí­lik a kapu, a csodálatos India kapuja. Átszállás egy újabb gépbe s három óra múlva a főváros, Delhi repülőterének be­tonján gördülünk végiig. HD elhí, a történelem folyamén hatszor Mißt lerombolt város, tulajdonképpen két részből : eoy régi, piszkos, szükutcá4« em­berekkel telezsúfolt öregvárosból s egy modern újvárosból élt. Üj-Delhi széles, modern, hófehér palotákkal szegélyzetett utcáival, szökőkútjaival, gyönyörű virágos 20 JAROSEK JÓZSEF parkjaival bármelyik világvárossal felveszi a versenyt. Mindenesetre bizarrul hat az üres olajhordő tetején álló rendőr, aki a kereszteződés közepén állva a forgalmat „irányítja". Intelmeit ugyanis nagyon ke­vesen veszik figyelembe. Ne lepődjön meg a járókelő, ha séta közben egy autőtlHkö­lésre a járdáról az úttestre kénytelen ki­térni. Még veszélyesebbek a kerékpárosok. Reggel tíz óra körül, amikor az üzemek, üzletek és a 'hivatalok működni kezdenek, a kerékpárosok ellepnek mindent. A vélet­len járókelő vagy valamelyik kapualjban kénytelen meghúzódni, vagy pedig a lép­csőkön ülve várja megi a közel fél óráig tartó áradat elvonulását. Azt is mondhat­nánk, hogy Üj-Delhi a kerékpárosok vá­rosa. Az egyes hivatalok alkamazottainak számát igen könnyű megállapítani a bejá­rat és a falak mellé állított kerékpárok számából. Indiában legegyszerűbb megismerni a bankokat és pénzintézeteket. Ott ugyanis az ajtó előtt az utcán egy ócska vadász­fegyverrel és töltényszljjal' felszerelt mar­cona kinézésű indus üt, mint a biztonság jelképe. Egyébként a járókelő, ha netán megkönyörül valamely üt szerencsétlen kol­duson és néhány pénzdarabot ad neki, el­készülhet a legrosszabbra Pillanatok alatt a kéregetők tömege veszi körül s ilyenkor csak a gyors menekülés segít. Delhiben és környékén igen sok történel­mi érdekesség- található. Legismertebb a nem rozsdásodó, kb. 27 tonna súlyú vas­oszlop. Ilyen méretű vasoszlopot hazánk­ban még; néhány évtizeddel ezelőtt is csak igen nehezen lehetett volna gyártani. Nem messze tőle romokban heverő, kőbe fara­gott csipkecsodák, mélyeknek egy része a képen is látható. Ott található továbbá a híres Kutab Miraar, egy 80 m magas kőtorony, amelynek tetejéről szép kilátás nyílik az egész városra. Megrendítően hat­nak a Régi Erőd (Old! Fordt) romjai-. A betolakodó kíváncsit azonban a romokból és lyukakbői kitóduló gyerekek, nyomorultak és hajléktalanok százai fogadják. Fényké-

Next

/
Thumbnails
Contents