A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-17 / 46. szám

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a képzőművészetre A tőkés társadalom gazdasági szerkeze­tének következtében az ember érzelmi vi­lága is elsatnyult. A kizsákmányoló társa­dalmak legfejlettebbjének alapvető ember-és mű vés zet ellen essége döntően befolyá­solta a XIX. és XX. század művészetiét és művészeit, kiszolgálóit és ellenőrzőit egy­aránt. Voltak úgynevezett „művészek", akik la­kájként szolgálták ki a színpadok, kiadó­vállalatok, hangverseny- és kiállítást ter­mek tulajdonosait. Megrendelésre szállí­tották a művészietlen tucatpcrtékát, a giccset. Végül is a szellemi prostitúció színvonalára süllyedtek. Létezett egy tehetséges, becsületes mű­vészréteg is, am,elv ellenzékben állott a " kapitalizmus embertelen és müvészetrom­poló törekvéseivel. Megteremtették saját külön világukat, és az absztraktumba emigráltak. Hátat fordítva a társadalom égető problémáinak, a kizsákmányolók és elnyomottak harcának, Ideig óráig ön­kéntelenül a kapitalizmus segédcsapataivá váltak. Meg kell említenem a számbelileg leg­kisebb csoportot is, a következetes forra­dalmárok élcsapatát, amely az elnyomottak oldalán küzdött a kizsákmányolók ellen. Ebbe a csoportba tartozott Courbet, Dau­mier, Derkovits Gyula, A. France, Gorkij, József Attila, Fucsík és mások. Érdekes, Konyenkov mester Musszorgszkij mellszobrát mintázza de érthető, hisz nem éltek légmentesen elzárva az őket körülvevő társadalomtól: maradtak, mint a már emiitett M. Chagall, még az ő műveikben is fellelhetők a rot- és akadtak, akik a forradalom, polgárhá­hadó társadalom bomlásztó hatásának ború és a szocializmus építésének egyes nyomai. mozzanatát dokumentaristák módjón A Nagy Októberi Szocialista Forradalom örökítették meg. Az utóbbiak alkotásait véget vetett a művészek lelki nyomorának. (ACHRR — A forradalmi Oroszország flee-A művész ismét együtt formálhatta az új tőinek szövetsége) mégsem lehet kíhagy­társadalmd rend új, sokoldalú és harmoni- ni a szovjet képzőművészet történetéből, kus emberét. A művészi forma megszűnt Egy új társadalom új politikai témáival önoélü cifra köntös lenni, az új tartalom kellett megküzdeniük. S hegy eredménye­mű véíszl kifejezője lett. ket tudjanak elérni, új művészi eszközö-A forradalom igen sok nehéz percet és ket és mértékeket kellett megteremteniük, órát okozott a művészeknek. S ezek a Egy új világ új művészetének az eszté­nehéz órák Moszkvától New Yorkig, szá- tikáiát. Ez pedig nem könnyű dolog. Sok mos Írónál és képzőművésznél a mai napig probléma még a mai napig sincsen tisztán­tartanak. Az új állapot eddigi művészi va, és ezért érthető, ha a szovjet képző­magatartásuk és a valósághoz való viszo- művészek és teoretikusok munkája nem nyuk megváltoztatását követelte. Ez a mindig hibátlan. A személyi kultusz ide­változási folyamat általában bonyolult és jében Zsdanov elvtárs szerencsétlen eszté­hosszadalmas. Egy társadalom tagadásából tikai tételeinek félremagyarázása a szocia­nem lehet nagyobb zökkenők nélkül át- lista realizmus jelszavát gyakran a dilet­menni a pozitív helyeslés álláspontjára. tantizmus védőpajzsává degradálta. így 0.1 társadalmi rend építését kellett születhettek meg a Geraszimov-féle. édes­ábnázolniok, és müveikkel az új, a szocia- nyálkás virágcsendéletek, Laktlonov „Levél lista ember születését elősegíteni Kény- « frontról" naturalista giccse és más kétes ' telenek voltak egy új közönség számára értékű alkotások. Ezeknek az úgynevezett alkotni, s egyben' nevelniök is kellett. müveknek nem volt és nincs is semmi ko-Ez az átmenet a Szovjetunióban sem zük a szocialista realizmushoz, sikerült minden művésznek. Többen el- Am születtek ebben az időszakban is hallgattak, M. Chagall ma divatos francia olyan kiváló mestermüvek, melyek minden festő, Párizsban él... Néhányan pedig Időkre előkelő helyet foglalnak el nemcsak még a közelmúltban is „szocialista gics- a szovjet, de az európai képzőművészet cseket" gyártottak, futószalagon. történetében is. Ilyen müvek Grekov képel A szovjet képzőművészek zöme azon- a polgárháborúból, Joganszon festményei, ban helyes irányt vett. És a szovjet kép- Faborovszkij grafikái. Muchin és Ko­zömüvészet ma már nagy eredményeket nyenkov szobrai... mutathat fel, annak ellenére, hogy az új A szocialista realizmus, amelyet irodai­valóság ábráz öl ásánál ók sem merítettek mi és képzőművészeti folyóirataink az ki minden művészi lehetőséget. utolső Időkben oly kínos egyetértéssel Alkotásuk nagyságát és mélységét ter- agyonhallgatnak, nem múlt ki a revizlonis­mészetesen nem értékelhetik helyesen azok ták pergőtüzében sem. Az új, igazi sokszl­akik nincsenek tisztában a szovjet fejlődés nű szocialista művészet gyűjtő fogalma, törvényszerűségével. amely nemcsak a szovjet művészek irány-A forradajom adta lehetőségek kihasz- tűje, de útmutatója a világ haladó mű­nálása gyakfan ellentétes irányt szabott vészeinek, angoloknak, olaszoknak, chilei­a szovjet művészek számos csoportjának. éknek és franciáknak, hollandoknak és Voltak olyanok, akik az absztraktumnál mexikóiaknak is... t A szocialista-realista művész nemcsak tehetséges festő, szobrász vagy író, hanem társadalmi lény, értékeny )elk£ ember, akinek szilárd politikai (szocialista vagy kommunista) meggyőződése van. Csak Ilyen ember lehet az új valóság hü és mű­vészi ábrázolója. Rjaszkij portréi, Sádra szobrai, Plasztov, Jablonszkaja zsánerképei, Szarjan és Csuj­ka tájai, a mér említett Grekov, Jogan­szon. Konyenkov és Muchin alkotásai a szocialista realizmus egy-egy győzedelmes csatájának gyümölcsei és biztosítékai, bjogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom szülte szocialista társadalom mű­vészetének végső győzelme nem távoli lá­tomás. Ebben a hitemben tudom, neim vagyok egyedül. BARS1 IMRE N. V. Krinszkij: A Kreml ostroma

Next

/
Thumbnails
Contents