A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-10 / 45. szám

А ФШФ1 A komáromi Magyar Területi Színház nagy sikerrel mutatta be Siposs Jenő A csodálatos erszény című mesejátékát. Örvendetes volt számunkra ez a bemutató, mert Siposs Jenő személyében nem csak tehetséges színészt, hanem új csehszlovákiai magyar szerzőt is ünnepélhetett a közönség. Az utóbbi időben nagy reményekre jogosító tehetséges színpadi szerző bontogatja szárnyait, és reméljük, Siposs Jenő sikeres mesedarabja után a Magyar Területi Színház több itteni szerző színmüvének bemutatásával járul hozzá a csehszlovákiai magyar drámairodalom fejlődéséhez. A csodálatos erszény — mesejáték. Egy régi népmese ötlete nyomán íródott. Gyerekeknek szól hattól tizenkét éves korig. Ugyanaz a díszlet, színhely szerepel mindkét felvonásban s ez szerintem jó megoldás, mert nem aprózza el a gyermek figyelmét, a cselekmény pergő, gyors ritmusát nem lassítja meg hosszú szünetekkel. A darab tartalma egyszerű, könnyen érthető, azonkívül tanulságos is. Egy szegény kovács lusta fiáról szól a mese, ki egész nap csak hever és álmokat szó a gazdagságról. A faluban mindenki megveti, Heverinek csúfolják, kedvese, lluska is elhagyja. Egy nap Regevár hercegének kocsija tengelytörést szenved a falu mellett. Az öreg kovács javítja meg a kocsit s közben a herceg bolondjának elmeséli panaszát. A bolond megígéri, hogy egy év alatt dolgos, szorgalmas legényt nevel Péterből A fiúnak egy csodálatos erszényt mutat, melyből sosem fogy ki a pénz. Péter szeretné megkapni az erszényt. A bolond csak azzal a feltétellel hajlandó átadni, ha egy év leforgása alatt a legény hétszer hétezer patkót készít a herceg ezüst ménesének. Pétert csábítja a gazdagság és lázasan fog hozzá a munkához. Mire letelik az év, kész a kívánt mennyiségű patkó, de Péternek már nem kell az erszény, mert szorgos munka közben rájött arra, hogy két dolgos karja, lluska szerelme többet ér a mesebeli csodálatos erszénynél. Ez a darab tartalma dióhéjban. Az eszmei mondanivalóját így fogalmazta meg az író: „E mesével arra akarom megtanítani a gyerekeket, hogy tanuljanak meg dolgozni. Szeressék a munkát, ne henyéljenek, ne álmodozzanak meg nem érdemelt sikerről, mint Heveri. Nem a gazdagságban rejlik a boldogság, hanem a munkában." Szép, felejthetetlen volt az előadás. Gyermekekhez szólt, de a felnőttek is sokat tanulhattak belőle. A népmesék kedves derűje, ötletessége, gazdag képzelete jellemezte. A szereplők a kezdeti merevséget az előadás folyamán levetkőzték s igyekeztek a Jeg jobbat nyújtani. Gyurkovics M i-Patkó János kovácsmester (Fekete Gyula) és lusta fia, Péter (Gyurkovics Mihály) A lusta. Pétét hál y, aki tehetségének már nem egyszer adta tanújelét, most Péter szerepében az író által megálmodott igazi parasztlegényt varázsolta elénk. Minden álpátosz és mesterkéltség nélkül játszott. Patkós János kovácsmestert Fekete Gyula alakította. Néha egész közel hozta hozzánk a fia lustaságán bánkódó, szégyenkező apát. U dv a r di Anna Iluskájában egy bájos, üde falusi kislányt szerettünk meg. Gyurka, Péter barátja — В и g ár Béla mindvégig méltó társa volt Gyurkovics Mihálynak s a végén nagyszerűen kihozta a két barát közti jellembeli különbséget. A vándordiák — Kovács Béla első komoly szerepében megállta a helyét. Énektechnikáját dicsérnünk kell. A regevári herceg — Siposs Jenő — és az udvari bolond — Király Dezső — beugrása' kitűnően sikerült. A mellékszereplók, Konrád József — mesemondó, Tóth László — fővadászmester. Wieder Antal és Kovács József testőrök játéka is jó benyomást keltett. Kisbán Lajosnak ez volt az első ' rendezése, ennek ellenére nem követett el különösebb hibát. Igyekezett helyesen tolmácsolni a darab mondanivalóját, felhasználta a népmeseadta képzeletgazdag ságot, néhol azonban nem tudta elég elevenné tenni a színpadot. OZSVALD ÄRPÄD Podhorsky felvételei Péter és az udvaribolond (Király Dezső)