A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-14 / 28. szám

£áU a ti óta, ropog d

tánc Haragusznak rám a lányok, kum... — dalolják hetykén a legények tenorban és basszusban. A lányok szopránja sokkal őszintébben felel rá: — Beteg az én szívem tája, kum Nincsen annak orvossága Csak rózsám a patikája, кита, кита, кит, így kummognak, évődnek a Magyar Főiskolások Együttesének tagjai énekkaruk próbáján. Bárdos Lajos Tréfás házasítóját tanítja be velük éppen Viczay Pál, amikor benyitok a Magyar Pedagógiai Iskola egyik másodikemeleti termébe. Az együttesnek ez az ideiglenes otthona. Nehogy zavarjam a próbát, lehuppanok az első kezemügyébe eső ülőkére. Amíg a karnagy hangosabb tercet iparkodik elővarázsolni a torkokbői, suttogva vallatom kilétéről kipirult arcú szomszédomat. Kovács Erzsikének hívják. Bősről került ide a pedagógiára. Az énekkarba a népdalok szeretét hozta és alig várja, hogy ezt a szeretetet tovább palántálhassa növedékei szívébe. Erre még ugyan várnia kell egy kicsit. Még hátra van egy év az iskolából. A kummogás utáni rövid szünetben sikerült pár szót váltanom az énekkar néhány tagjával. Kulicskó Irén ugyancsak harmadéves képzős, Sókszelőcéről jött megtanulni a nevelés nemes tudományát. Örömmel szedi magába a szebbnél szebb népdalokat, hogy egy év múlva az ő intésére kezdje rá valahol a Zsitva-, Garam-, vagy az- Ipolymenti faluban vagy harminc csemete, hogy „A csitári hegyek alatt régen leesett a hó". Az együttesnek, nagyon helyesen, vannak kültagjai is. Német Évi például óvónő. Oroszvárról jár be a próbákra. Igaz, ő fiatalsága ellenére is már „öreg" énekes. Dalolt már annak idején a NÉPES-ben is. Nehogy árván érezze magát a bősi Kovács Erzsike, itt dalol a karban földije, Csikmálc Imre is, aki a pedagógiai főiskola második évfolyamát látogatja. így még van két éve á karban és a jövő évi ősbemutatón túl is segítheti az együttes megerősödését. Dalolni már a bölcsőben kezdett. Akkor még persze a mama véleménye az volt: vagy kántor, vagy vásári kikiáltó lesz a fiúból. Gimnazista korában még inkább prózával szerepelt — a színpadon. Kovács Lajcsi meg ezelőtt in-, kább a padlót' rúgta. Most már vagy kiállt lábából a bizsergés, vagy mivel úgy gondolja, a tánc nem illik egy filozófushoz, áttért ő is a dalolásra. Az énekkar műsora már most gazdag, de még több szám vár betanulásra. Száraz időre Bárdos: Esik eső, szép csendesen esik, és a Jaj de sokat áztam fáztam-jávai, búfelejtőnek pedig a János bácsi hegedűjével és a Béres vagyok béressel készül a kar. A közönség tetszését biztosan megnyeri majd a játszi-huncut, ropogós Az abonyi vásártéren, Ica te, Járdányi feldolgozásában, Sugár: Lányoklegények-je, valamint Csajkovszkij Altatódala és Agh Tibor saját gyűjtése és feldolgozása, a Medvesalji népdalcsokor. * * * A másik teremben ezalatt bemelegítettek a táncosok. Az énekkar hetven tagjával szemben itt húszan ropják a táncot. Náluk azonban a kevesebb is több, mert olyan dobogást csapnak, hogy a zongora pityegése teljesen elveszik mellette. Éppen a Huszárosan-t gyakorolják, ennél pedig huszárosán kell pengetni a sarkantvút. Ezzel a számmal már szerepelt a csoport Galántán, meg Ligetfalun, sőt a pozsonyi városházán és a Kerületi Ifjúsági Alkotóversenyen is, ahol első díjat szerzett az együttes. A Vetélkedő és a Tavaszi ébredés már csak csiszolásra várnak, hogy a közönség elé kerülhessenek. Gyakorolják már a Verbunkost és a Pirosbagi leánytáncot is. A saját gyűjtésű és feldolgozású Bény-környéki Kurtaszoknyás lakodalmas viszont már őszre marad. A táncosok gyűrűjében a „varnyúbajszú koreográfus", Takács András pattog, mintha rúg óra' járna á lába. Pihenőt csak akkor engedélyez, ha a kipécézett figura ' már hibátlanul ül, illetve megy. Egy ilyen pihertót használok ki arra, hogy közelebbről is megismerkedjem egy-két fürgelábúval. Az éltáncosban egyik jótollú rímfaragónkat ismertem föl. Nem árulom el a nevét, mert kíváncsi vagyok, ki ismeri fel a verslábak után a táncos lábait. A Vetélkedőben ó- a Toborzóban nagy versenytársa Forgács Peti harmadéves gépészmérnökjelölt, aki nem sokban marad le mögötte. Magasságban és a bajsza színével még el is hagyja. A párkányi tizenegyévesből került ide ez a sudárnövésű levente. Elsős korában á műegyetem tánccsoprortjában, a Technikben táncolt. Még aztán mondja valaki, hogy a mérnökök búval-bélelt, száraz emberek. Ráadásul kiderül, szereti a regényeket és a verseket is. Csak ügy sorolja: Móricz, Mikszáth, Jókai, Petőfi, Ady, József Attila, Puskin, Lermontov ... Ügy látszik, ez az együttes komolyan veszi a klasszikus görögök jelszavát: Ép testben — ép lélek. Járják ép testtel a nép táncait és dalolják vidám lélekkel a nép ajkán született dalokat. Itt vannak a múzsák, a szép fiatal lányok, és itt a múzsák megéneklői, a költők is. Az énekkarban egyik jónevű lírikusunk dalol mint sor-tag. Morvay Lajcsi most érettségizik. Idáig talán már túl is van a nagy próbatételen. De nem ezen izgul, hogy sikerül-e a vizsga, arra jól előkészült, hanem azon, sikerül-e a nyári kéthetes táncösszcsoportosítást nyélbeütni vagy nem? Valahogyan így gondolkodik a tűzeleven vásáruti kislány,. Kálmán Olgi is. Ö annyira szereti a táncot, hogy az már talán sok is. A tanulnivalón kívül aztán nem jut már ideje könyvre. Mint a Vörös csillag kézilabdázója és tornásza érvényesíti erejét, ügyességét. Szlány Gabit Oroszvárról szervezte be Német Vica, ahol a Sl'uk hatására (ör nan indult, az ottani táncműhellyé alakított kastélyból világraszóló sikerekre a Szlovák Népművészeti Együttes talán minden eleven lélek tánclépésben jár. Ötvenöt őszén, a körülmények és a körülményeket előidéző törvényszerűségek hatására összeállt harminc-negyven magyar pedagógus-növendék, azzal, hogy előbb ők maguk tanuljanak meg egy csokor népdalt, feledésbe merülő táncot. majd ők tanítsák azt másoknak. Talán mégis Mede Pista és Gyüre Lajos szorgoskodott köztük legtöbbet. Nagyon hamar duplájára nőtt a csoport. A vezetést tapasztalt szakemberek vették kézbe. Agh Tibor a művészeti vezető, Janda Iván a szervező. Viczay Pál és Erdős Dezső gondja az énekkar munkája, a saját gyűjtés megszervezése és feldolgozása. Takács András tanítja be a táncokat és Mede István őrzi az együttes titkait; ő a titkár. A titkokat annyira őrzi, hogy nekem is csak nagy nehezen és apránkint árulja el, hogyan hozták össze az eddigi fellépésekhez a szükséges kellékeket: — Hát csizmánk az nincs. Ruha, az könnyebb dolog. Csak Össze kell hordani a kölcsönadóktól, magánosoktól, Csemadok-csoportoktól, ha ugyan éppen nélkülözni tudják. No, de ahol legnagyobb a szükség, ott legközelebb a segítség, mondja egy jó közmondás. Az illetékesek megkapták az együttes kérvényét, elismerték indokait és megítélték az a- yagi támogatást. Az együtteseknek lesz most már anyagi alapja a további építéshez. A' célt ismeri és eléréséért harcol minden egyes tag: Emelni a magyar dolgozók műveltségi színvonalát az ország többi nemzeteinek hasonló törekvéseivel egyhangban. Gyűjteni a kallódó, veszendőbe menő népdalokat, népszokásokat. Alkotó módon feldolgozni azokat és átadni a mostani és utánunk jövő ifjúságnak. Ugyanakkor összegyűjteni az ipari munkásság haladó hagyományait és újra feleleveníteni azokat. Mivel az együttes törzsgárdáját a pedagógusok képezik, elvégzi az együttes azt a munkát is, amely egy népművészeti középiskola feladata lenne. A énekesek, táncosok továbbra is műkedvelők lesznek, anyagilag bebiztosított szakemberek vezetése alatt. így megvalósul azoknak az ötleteknek, felvetett terveknek a többsége is, amelyeket az Oj Szó ankétjában vetettek fel egyes hozzászólók. Most már csak az a fontos, sikerüljön a nyári gyakorló összpontosítás, hogy a fiúk, lányok bebizonyíthassák mindjárt az ősz eleién: megérdemelték az előlegezett bizalmat s valóban jó harcosai a szocialista műveltségnek. Csúzi Cs. Ferenc Vonaton, hosszú autóbusztúrán eddig sajnos igen kevés lehetőség volt a tökéletes kézmosásra. Az EXPRES tisztálkodási újdonság ezt a hiányt egyszeriben áthidalja. Az EXPRES tubusos kézmosószer ugyanis víz, szappan és törülköző nélkül tisztítja a kezet! Próbálja ki az EXPRES-t, — kellemesen meglepődik. 2.— Kcs-ért minden drogériában és illatszertárban kapható. 1 14