A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-29 / 39. szám

részen ugráltuk át. Azonban később a szakadékok mind nagyobbak és mélyebbek lettek és lenn a mélységben előtűntek a smaragdzöld tavacskák. Ezeket már az­után félve kerültük ki. Két kilomé­terei beljebb a gleccser hirtelen emel­kedni kezdett és felületén kirajzolódott a piramisalakú jégtömbök sokasága, teletűz­delve jéghideg apró tavakkal. Tcvább jutni már csak kapaszkodva lehetett. Ez a rész 300 m magas volt és az északi vagy a déli sarkvidéket juttatta eszünkbe. Fe­lejthetetlen kép, egyedülálló élmény... A szovjet hegymászók vezettek bennünket még; feljebb, egészen a gleccser csúcsára, azonban közülünk csak néhányan vállal­koztak erre a nehéz feladatra. Ai hátra­maradottak a gleccser alján az alpinisták közel'i táborában vártak ránk. Nyáron át itt átlag 200 he^vmászó tanyázik. Tehenet is tartanak, hegy állandó friss tejük le­gyen. Jól esett a friss tej nekünk is, ami­kor megkínáltak. A Oei-i táborból megmásztuk a 3200 m magas Turista kilátó-csúcsot is, hogy el­gyönyörködjünk a főgerincre felkúszó fel­kelő napban. Estére eljutottunk majdnem a csúcs alá, ahol felállítottuk sátrainkat. Itt is utolért egy rövidke vihar, amikor az alacsonyan úszó felhőkből nem felet­tünk, hanem alattunk capkodtak a vil­lámok a mélységbe. Napfelkelte előtt, amint tovább indultunk, köd borította az egész tájat. Előttünk jutottak fel a csúcs­ra az árnyékaink, amelyek hatalmas mé­retekben velünk párhuzamosain lépkedtek a gerinceken. Az első 'meglepődés után rájöttünk a nyitjára ennek az egészen ter­mészetes jelenségnek. Amíg csoportunk elérte a Cei gleccsert, jónéhány órás gyalogutat kellett meg-­tennie. A Cei-i turista táborból bármerre tekin­tesz, köröskörül a több ezer méteres hegy -csúcsokat nyáron is mind hó fedi A Kaukázus öt gerincét keresztülszeli a 207 km hosszú Grúz hadiút, mely a két fővárost, Ordzsonyikidzét (Észak Oszét ASZS2K) és Tbiliszit (Grúz SZSZK) köti össze. Aí folyók menti út elhalad a Kazbek alatt, felkúszik a 2396 m magas Kereszt­hágóra, ahonnan aztán már lefelé vezet, mind beljebb a napsugaras Grúziába, a bor, a szép nők és a temperamentumos, életrevaló emberek hazájába. dr. Adamec Vladimír Ing. Komlósy Gyula felvételei Az ősidőkben több áldozóhelyet építettek maguknak az oszétek. A férfiak áldozó­helyének ajtaját a gyönyörűséges Tamara császárnő ajándékozta a helyi népnek.

Next

/
Thumbnails
Contents