A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-14 / 28. szám

Éppen egy esztendeje, hogy a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon az Egy pikoló világos és a Szakadék elnyerték a fesztivál öt nagydíjának egyikét éspedig a zsiiri különdíját. Ezzel a különdíjjal azokat az igazságokat és művészi törekvéseket tüntette ki a zsűri, amelyekkel a magyar film dologzóinak sikerült az emberileg és társadalmilag hatásos témákat megformálniok. Az Egy pikoló világos-t közönségünk az esztendő folyamán megismerhette, ezekben a napokban pedig megkezdték filmszínházainkban a Szakadék pergetését. A nálunk is nagy elismeréssel fogadott Talpalatnyi földhöz hasonlóan a Szakadék is a magyar falu félmúltjából meríti tárgyát és bizonyos rokonságot mutat fel vele a falu rajzában, a jellemek ábrázolásában, Hozzíá kell tennünk azonban, hogy a Szakadék, Darvas József háromfelvonásos drámája megfilmesítésének terve jóval régebbi. Ranódy László, a film rendezője, már 14 évvel ezelőtt, 1943-ban forgatókönyvet írt a drámából, ám akkoriban Horthyék belügym'nlsztériuma Darvas mondanivalójának osztályellenes jellege miatt nem engedélyezte a film forgatását. Az 1930-as évek magyar falujának jellegzetes életét látjuk a filmen, Amikor Nagy István tanító, falubeli cselédemberek gyereke a szegénység emlékeivel, de tiszta szívvel, a segítés vágyával eltelve posztjára, a faluba érkezik, árverezik éppen a szerencsétlenül járt, megrokkant Veréb Jani bácsi ingóságait... És látjuk, hogy egy várandós asszonynak, Bakos Julinak, szinte a szíve szakadtáig kell a betevő falatért dolgoznia, a cséplőmunkásoknak pedig a legnagyobb dologidőben szállítják le az amúgy is szűkös napszámiát. És tanúja vaayunk annak, hogy a szegényparaszt éleseszű, tehetséges gyermeke nem tanulhat tovább, el kell szegődnie egy nagygazdához, hogy a család fedél alá jusson, Nincs Itt helyünk, hogy a film történetét részletezzük, csak néhány jelenetét idéztük annak igazolásául, hogy a cím megfelel a ballada szerű történetnek: elnyomottak és elnyomók közt nincs híd, szakadék tátong köztük. Nagy Istvánnak is fel kell ismernie, hogy Böröcz-Horváth nagygazda lánya nem lehet az élettársa. A magyar film legnagyobb erénye, hogy író, rendező és színészek az élet valóságát adják. Darvas József érdeme, hogy oly kitűnően látja a múlt magyar faluját és gazdag képzelőerővel megalkotott, élethű típusokkal és állandó mozgásban mutatja a magyar szegényvilág hétköznapjait. Jóval többet ad egy szépirodalmi szociográfiánál, mert a költészet varázsával vonja be az élet nyers és durva valóságalt. Ez a múlhatatlanul szükséges poétikus vonás csaknem jelképessé tesz' a kilencéves Bakos Jóska halálát. Ez ád a nyomasztó történetnek felemelő értelmet — hogy a szakadékból a parasztság számára akad majd kivezető út. Ranódy László, akit a Szakadék rendezéséért Kossuth-díjjal tüntettek ki, figyelemre méltó munkát végzett. Leleményesen él a forgatókönyv adta lehetőségekkel, nem élezi kl a jeleneteket, erősen tömörít, jól ért az átvágás technikájához, pillanatok alatt bonyolult emberi vonatkozásokat tud megvüágítani. Bakos Jóska halálának, elslratiásának és temetésének jelenetel sűrítve adják a népi balladát. Helyenként azonban lassú a film ritmusa. Nagy István és Böröcz-Horváty Klári szerelmének történetében is több szín kellene, író és rendező a képeiben rendkívül szép mementónak szolgáló film érzelmi vonalát sajnálatosan elhanyagolták. Ha valószerű is ez a szerelem, alapjában véve Indokolatlan és ezért érezzük a filmben halványnak, csonkának. Ettől eltekintve a Szakadékot magasra értékelhetjük sajátságos Bara Margit és Sinkovits Imre filmstílusáért, balladai szépségű és tömörségű képeiért. Külön kell megemlítenünk В ih a r 1 Jó z s e í e t, aki Veréb Jani bácsijában a magyar falusi múltnak egy jellegzetes alakját eleveníti meg felejthetetlenül. Nagy nyomorában és elesettségében is éreztetni tudja a jövőben tűrhetetlenül bízó szegényparasztot. Egy-két szaVával s rettentő nyomorúságával ő mutat előre — de nem agitatív szólamokkal, hanem egyszerűen, szívből fakadóan és ezért oly hatásos a játéka. Bara Margit a nőt főszerepben kissé színtelen, Sinkovits Imre tanítója már jóval életesebb, Bessenyei Ferenc erőteljesen formálja meg a nagyparaszt alakját, Molnár Tibor szegényparasztja is igen jellegzetes, jó alakítás és egészen kiváló a kis Csögör Tibor Jóska tragikus szerepében. Összegezve elmondhatjuk, hogy a Szakadék jelentós magyar filmalkotás. Oj utat kereső művészek egyéni stílusú munkája, a magyar múlt egy darabjának költői krónikája. EGRI VIKTOR Jani bácsi (Bihari József), a film legkitűnőbb parasztalakja Bessenyei Ferenc a nagygazda, Sinkovits Imre a tanító és Molnár Tibor a szegényparaszt szerepében A Szakadék gyermekszereplői