A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-22 / 38. szám

Bessenyei játékában a hangsúly az emberin volt, ez adta alakításának a nagyságot, a rendkívüli, a lenyűgözően kivételest. Egymaga Bessenyei emberábrázoló ereje, ragyogó művészi teljesítménye indokolttá tette, hogy a Nemzeti Színház a Galileivel nyitotta meg vendégjátékát. De tegyük hozzá, hogy a sikerben nagy része van Gellért Endre rendezői munkájának is. Gellért megtalálta Németh nehézveretű mondanivalójában a drámai magot és ami a leglényegesebb: helyesen tudta érzékeltetni és kiemelni, hogy ez a mondanivaló félreérthetetlenül az egyházi reakció durva kényszere, a klerikalizmus és a dogjnatizmus ellen irányul. Sztnéáz és réndező emellett a dráma toldásnak tűnő negyedik felvonásában kellően hangsúlyozva juttatták kifejezésre Galilei lelki válságában a tragikumot is: a tudomány nem lehetett monopóliuma, Toricelli, az új tudós nemzedék képviselője személyében akadt a tudománynak folytatója és továbbfejlesztője. Galilei alakja mellett szövegben és jellemzésben eltörpül a dráma többi alakja, így Sincerié, az inkvizíció ügyészéé alig párszavas, de Várkonyi Zoltán félelmetesen remekbe faragja; pokolian ellenszenves, ördögien sunyi, Rajz János írnoka ugyanilyen eredeti, remek alakítás. Lukács Margit, Mányai Lajos, Bodor Tibor és Apóthy Imre nevét is fel kell jegyeznünk, művészetükkel hozzájárultak a bemutatkozó előadás sikeréhez. BERNARDA HÁZA Bernarda háza: Poncia (Gobbi Hilda) és Bernarda (Tőkés Anna) Bernarda háza: Bernarda déllyel örök, olthatatlan emberi érzésekről vallott, amelyeket bún, embertelen vétek elfojtani. • A Bernarda háza, a nagy spanyol költőnek ez a nagy drámája szinte egyetlen hatalmas lélegzettel hirdeti, Hogy a zsarnoksággal nem lehet sem megbékülni, sem megalkudni — a zsarnokságot el kell fojtani, meg kell ölni. Bernarda férje halála után öt leányóval bezárkózik házába, hogy a félfeudális spanyol parasztélet íratlan törvényének önkínző szigorral' eleget tegyen. Nyolc évig tartó gyászt rendel el a gonosz előítélet és zsarnokság ellen, azonban Adela, legfiatalabb leánya fellázad. Adela szembe mer szállni anyja könyörtelen hatalmával, végül azonban el kell buknia, önmaga vet véget életének, amikor Bernarda puskalövéssel elkergeti a ház körül ólálkodó szeretőjét, vénlánv-nővére vőlegényét. s Anna) Amélia (Kohút Magda) és Martiria Mát hé Erzsi) A színpadon egy pillanatig sem bukkan fel Pepe, a huszomötéves vőlegény, sem más férfi, a játék mégis tele van az érzékiség. a szerelem vágyának forró áramával, anélkül, hogy egyetlen jelenetben sikamlóssá válna a dráma légköre. Marton Endre rendezésének legnagyobb érdeme, hogy állandósítani tudja a színpad drámával sűrített atmoszféráját, nincs egy üres pillanata az előadásnak, nincs egy félrerajzolt, jelentéktelen figura, még- a leghalványabban jellemzett mögött is felsejlik egy szenvedéssel terhes teljes élet. Tőkés Anna játssza a címszerepet, a gőgjében megszállott, mániákus asszonyt, akit az elavult társadalmi berendezés tesz gonosszá, gyermekei boldogságát elfojtó némberré. Alakítása csaknem tökéletes, de talán az ő Bernardájánól is remekebb Gobbi Hilda Ponciája. Bernarda sötét há-A vendégjáték második napján Federico Garcia Lorca Bernarda háza című drámáját láttuk. Huszonegy esztendeje immár, hogy a Guaxdia Civil, Franco csendőrsége a granadai temetőben kioltotta századunk egyik legnagyobb költőjének és drámaírójának életét. Andalúzia zengőhangú csalogányának meg kellett 'halnia, mert a spanyol néo szabadságvágyát nemesveretü versekben merte meghirdetni, mert balladás hangulatú drámáiban évszázadok fojtott, áporodott börtönleveqőjét szellőztette, s mert forró szenve-Bernarda háza: Poncia (Gobbi Hilda) és Adela, Bernarda legfiatalabb lánya (Berek Kati)