A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-15 / 37. szám

Hvozdnai Ctibor lánya (Vlasta Matulová) a husziták táborába indul <1* /jetfifm/ei ШШХШХШ Mindenki ellen! E jelszóval az ajkukon vívták meg a huszita forradalmi seregek vallási, nemzeti és szociális harcukat a külső és belső ellenség ellen. E jelszót választotta címül Alois Jirásek klasszikus történelmi müvéhez, melyet M. V. Kratochvll és O. Vavra szcenáriumírók, mint a huszita trilógia harmadik részét megfilmesítettek. Husz János, az első rész, a mester mártírhalálával, Zsizska, a második rész a sudoméri győzelemmel végződik. A harmadik, önálló rész bemutatja a cseh nép nagy szabadságharcát a Zsigmond németrómai császár és magyar király által vezetett keresztesek ellen. A cseh nemzet történelmének e leg dicsőbb lapjait megörökítő film 0. Vavra rendezésében megrázó erővel tárja elénk a husziták elszánt harcát, rettenetes szenvedéseit, nélkülözését, a szakadárok vallási őrjöngését, a prágai polgárok megalkuvó politikáját. Zsizska a tábori erődítménybe vonul híveivel, itt rendezkedik be az ellenállásra a testvériség és egyenlőség jelszavával. Hiába Zsigmond katonai fölénye, troenovi Zsizska maroknyi csapatával fényes győzelmet arat a zsoldos seregen. Zsizska megszemélyesítője, Zd. Stepánek nemzeti művész, Zsigmond — J. Pivec az előző részből ismeretesek, Hvozdnai Ctibort, a még ingadozó nemest G. Hilmar, a sekrestyést — St. Neumann alakítja, de szerepel a filmben a cseh színészek színejava. A tömegjelenetek megrendezése igen nagy feladat elé állította a rendezőt; a vad és véres harcoknál a csehszlovák katonai alakulatok működnek közre. A színes felvételek festői szépsége és tisztasága V. Hanus művészetét dicséri. A Mindenki ellen méltó befejezése a trilógiának. Ünnepi vacsora Varsa főmérnök és felesége ünnepi vacsorával akarja megünnepelni a rég várt kitüntetés, a Kossuth-dlj elnyerését. Az üzem, ahol Varsa dolgozik, eredetileg apósáé volt, és felesége, ez az elkényeztetett asszony, nehezen viseli el a megváltozott körülményeket, bár férje jól fizetett állásban a gyár főmérnöke maradt. Felesége befolyása alatt rokonaival nem tart fenn Igazi családi kapcsolatot, azonban az ünnepi vacsorán ezek a „szegény rokonok" is megjelennek. Varsa tudat alatt már rég érzi, hogy családja mellőzése az ő hibájából ered, és ezt úgy akarja jóvátenni, hogy -a kitüntetéssel járó összeg nagyobbik részét felajánlja nevelőanyjának és fivéreinek. Mindenki ellen! Az ünnepi vacsorán ismerjük meg a családtagok beállítottságát, jellemét, életfelfogását és hol szomorú, hol mulatságos jelenetek során Varsa rádöbben arra, hogy a pénz nem minden, hogy családja a maga egyszerűségében mennyivel gazdagabb és emberségesebb gondolkodású. Belátja, hogy nem lehet család és barátok nélkül élni, és a film azzal a nyílt kérdéssel zárul, vajon sikerül-e neki ezt az igazságot feleségével ls megértetni? A magyar filmprodukció ismét egy érdekes problémát vet fel, és hogy elevenbe talált, az kitűnik abból, hogy a közönség nem egy helyen elismerően derül és nem egy típusban lel ismerősre. Hogy a filmet a magyarországi kritika mégis kedvezőtlenül fogadta, az megokolt. Palotai Boris, a regény kitűnő írója, aki egyúttal a forgatókönyv szerzője is, a filmben megváltoztatta a befejezést, Varsa nem hagyja el feleségét és ez a lélektani törés, az erőszakolt happy end lerontja az egyes képekben reális film hitelét. Varsa a regényben helyesen számol fel a múlttal, és a filmben sem lett volna szabad megalkudnia. A film erőssége, hogy a mellékalakokat kitűnően jellemzi; megszemélyesítőjüket a legnagyobb dicséret illeti. Olyan művészek, mint Makláry Zoltán, Bulla Elma, Tőkés Anna, Ruttkay Éva, Ascher Oszkár vállalták a kis szerepeket, és újra bebizonyították, hogy nem a szerep nagysága, hanem kivitele adja meg fajsúlyát. Varsa főmérnök — Básthy Lajos, felesége — Tolnai Klára jő munkát végeztek, mint mindig. SIMKÖ MARGIT Jelenet az Ünnepi vacsora című filmből Varsa főmérnök (Básti Lajos) és felesége (Tolnai Klári), az ünnepi vacsora főszereplői