A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-12 / 19. szám

€des anyanyelvűn»? A kémhatás és egyéb furcsaságok A kémhatás összetett szó; teljes világossággal érezzük benne az összetétel mindkét tagját. Az előtag a kém, az utótag pedig a hatás szó. Az alapszót az utótag fejezi ki, s az előtag az utótagnak a jelzője, mégpedig birtokos jelzője, ámbár a birtokviszony jelöletlen. Ilyen pl. a gyertyaláng, fakéreg és sok más szó is. Az ilyen szókapcsolatot alárendelő összetételnek nevezzük. Abban, amit eddig elmondtunk, bizonyára mindnyájan egyetértünk, de egyet kell értenünk abban is, ami az elmondottakból ésszerűen következik. Hogy a szószerkezetnek az értelmét megállapíthassuk, szükséges külön-külön is ismernünk a két tag jelentését. Valamennyi szótárunk ismeri a kém szót. Régi szótáraink szerint: spion, Baróti Szabó Dávid és Czuczor-Fogarasi szótára szerint is: alattomos vizsqáló. A kém ma sem ritka jelenség; ellenséges szándékkal jönnek hozzánk, kémkednek, de rendszerint rajtavesztenek, és súlyos büntetést mérnek rájuk. A szószerkezet második tagja a hatás. Ez azonban már képzett szó; alapszava a hat. Valamikor önálló ige volt a hat, sőt a szlavóniai magyar nyelvjárásokban ma is önálló szó, irodalmi és köznyelvünkben azonban már igeképzö lett és hangrendi törvényünk alapján megszületett magas hangú alakpárja is a -het: adhat, de kér-het. A hat ige igen régi szó. Ki tudjuk mutatni a rokon nyelvekből is; az osztják (chanti) chat előremenetelt jelent. A hat ige származéka a hatás; ez a szó éppen olyan képzés, mint az adás, menés stb. — Az igéből -ás, -és képzővel alkotott főnév jelentheti magát a cselekvést (futás), de jelentheti a cselekvés eredményét is (egy rakás fa). A kém szónak más jelentése nincs, semmiféle szótárunk nem ismeri a kém szónak más jelentését azonkívül, amit fentebb felsoroltunk. Ha a magyar kémia szó értelmében akarjuk használni a kém szót, helytelenül cselekszünk, mert a „Helmeczi, ki a szókat elmetszi" korszaknak immár vége. Ma már a szót se le nem nyakazhatjuk, se a végtagjait le nem vagdoshatjuk. Ha a kém szót a kémiával akarjuk azonosítani, vajon milyen nyelvtani szabály alapján tesszük? Ki jogosíthat fel bennünket arra, hogy saját szavainknak a hóhérai legyünk? A kémia szóból csak úqy lehet kém, ha végső tagjait levágjuk, ekkor azonban mást jelent, nem kémiát, hanem spiont. Az ilyen nyelvhasználat olyasféle, mint a magyar viszlát, vagy mintha a szlovák tvrdza szó helyett ugyanabban az értelemben a tvrdz rövidebb szóalakot használnánk, ámbár a tvrdz erődítményt jelent, a tvrdza pedig nyomort. Ez utóbbi hasonlatunk egy kissé sántikál, mert az egyik esetben az r hang hosszú, a másikban rövid. Ilyen erőszakos nyelvcsonkításra senkinek sincs joga, és ha tankönyveink kémiai hatás helyett kémhatásról írnak, súlyos vétket követnek el nyelvünk épsége, törvényei ellen. Kémhatáson a magyar nép sohasem fogja a kémiai hatást érteni. Ne használjunk ilyen elbicsaklott kifejezést még akkor sem, ha tudós férfiak munkájában olvassuk! A vegytan szakemberei azt mondják, hogy mást jelent a kémhatás és mást a kémiai hatás. Ha ezt a különbségtevést ki akarják fejezni, ne úgy tegyék, hogy felborítják vele az emberi értelem tengelyét! A nyelvnek megvannak az alkalmas eszközei arra, hogy ezt a különbséget is kifejezhessük. A vegytanban vegyítünk is, bontunk is, tehát vegyítést és bontást is eredményezőét a kémiai munkálkodás, esetleg más müveletet* is. De mindezt a müveletet fejezzük ki magyar szóval, olyannak, melyet a dolgozó magyar nép is megért! 'Á kémhatás szót több evtizedes múltja sem mentheti fel a jogos vád terhe alól; el kell ítélni. Csupán akkor lehetne a vád alól felmenteni, ha semmiféle jó szóval nem tudnók pótolni. Ez pedig a lehetetlenséggel határos. A kémcsó is inkább próbacső lehetne, esetleg kísérleti cső. Amint megszabadultunk a kémlész, kémpapír, kémtan és kémszer, kémeszköz stb. szótól, megszabadulhatunk a kémhatás szótól is. * * * — Maga a lelkére venné ennek az embernek a halálát, Kovács úr? — kérdezte a szemüveges kivörösödött füllel, mondja egyik igen ismert írónk. Nem boncolgatom ezt a mondást, hiszen tudjuk, hogy nem a fül az a testrészünk, amellyel valamit mondani szoktunk, hanem a száj. Az ember tehát a szájával beszél és nem úgy, mint ez a regényírónk állítja, mikor így beszél: „...mondta egy zömök... ember, egy kis forradással a szája fölött". Ugyanebben a regényben olvasom: Aki a pénzt jobb szereti a munkájánál, az egy rongy ember ... az egy disznó ... Ebből is egy disznó lesz. Kimondom, maga egy gonosz asszony. — A felsorolt mondatokban az állítmány főnév, s ilyenkor az egy határozatlan névelő használatával vétkezünk a helyes magyarság, ellen. Helyesen:... az rongy ember,... maga gonosz asszony. — Még jellemzés kedvéért sem szabad ilyen durva németességet elkövetnünk: Az orosz munkás az nem olyan, mint a magyar, hogy az szombaton beül a kocsmába. — Ha a felesleges az mutató szót kihagyjuk a mondatból, mindjárt magyaros lesz az értelme : Az orosz munkás nem olyan ... Vannak ún. állandó határozóink. Az embertől valamit megtagadnak, azonban valamit megengednek neki. Nem mondhatjuk tehát helyesen: ... amit máskor megtagadtak volna neki". — Többször kifogásoltuk a -nál -nél rag idegenszerű használatát, mégis lépten-nyomon belebotiunk az ilyen helytelenségekbe: Ott voltam az eljegyzésnél (helyesen: eljegyzésükön). Használjuk a nyelv elemeit mindig a nyelv szellemének megfelelő módon! ORBÁN GÁBOR Még nem ismerem £gy boldog ember Még nem ismerem, csak néha látom, de mint virág, ha nyit almafákon, gyümölcsét ő már úgy igéri. Még nem ismerem, csak néha hallom de mint szó, mely zúg bús mély harangon, a szava olyan ismerős. Még fiem ismerem, csak néha érzem, fű ha kigörbül dús, nászi réten, régi kéjként úgy kívánom. Még nem ismerem, de néha fáj már, álom búcsúzik így gyűrött párnán, s úgy érzem máris mintha válna. MONOSZLÖY M. DEZSŐ Az én szobácskám oly modern, kérem, öt négyzetméter, ha jól megmérem. Benne egy ágy, egy polc, kocsi forma, asztal, írógép, hat füiöborda meg a rádióm. Oly modern, kérem, alig húsz centi, ha jól megmérem. Bár néha krákog, néha szabotál, ha szól, egy egész világ muzsikál. A könyvespolc is oly modern, kérem, tíz könyvre futja, ha jól mégmérem. De előtte minden nap meghajolok, kik írták, holtan is halhatatlanok. Hogy ne felejtsem, a szívem, kérem, alig ökölnyi, ha jól megmérem. Fel sem joghatom, hogy fér el benne annyi sok öröm és jaj egyszerre. Antennaerdő a kertem, kérem, tő szomszédom a vén nap az égen; néha meghív s én felmegyek bátran, aztán elmondom onnan, mit láttam. S1MKŐ MARGIT vita 1 kg vaj mintegy 50 000 nemzetközi egység A vitamint tartalmaz 1 kg vitamíoosított VITA-ban legalább 25 000 egység A vitamin van. VITA, a friss, tejtartalmú növényi zsiradék fokozza az ételek Szletességét, tápértékét és dietetikus jelentőségét. AZ A-VITAMIN ÜJ FORRÁSA