A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-27 / 4. szám
TUDÓSÍTÓINK JELENTIK RIMASZOMBAT A rimaszombati községi üzem énekkara komoly eredményes munkára tekinthet vissza. Az énekkar szervezése 1951-ben kezdődött Lakner igazgató vezetésével. Mai formájában 1953 áprilisában alakúit meg mintegy 30 állandó taggal. Karnagyuk Gabonás Tibor, a zeneiskola igazgatója, akinek irányításával az énekkar egyre magasabb színvonalra emelkedett. Önálló műsorral első ízben 1954 május elsejének előestéjén léptek városuk közönsége elé és osztatlan sikert arattak. Ez az év aztán fokozatosan megerősítette a jó munka eredményeit. Az énekkar részt vett Zólyomban a kerületi népművészeti alkotóversenyen, ahol a második helyen végzett. 1955-ben a rimaszombati dalárda már egyike volt a legjobbaknak a besztercebányai kerületben. Felfigyeltek rájuk a múlt év novemberében Losoncon megtartott kerületi Csemadokszemlén is. Viczay Pál élvtárs, a Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala zenei osztályának vezetője meghívta a rimaszombatiakat az 1951-ben Komáromban megrendezendő országos énekkari 'fesztiválra. Érdekes és jellemző, hogy Rimaszombatban is eleinte többnyire idősebbek jelentkeztek a dalárdába. Ma már ez a helyzet fokozatosan javul. Gabonás Tibor karnagy így nyilatkozik err ól: — Énekkarunknak ma már 70 lelkes, szorgalmas tagja van. Ennek köszönhetjük jó eredményeinket. Kisebb városokon kívül 1956-ban Prágában is felléptünk az augusztusi dalünnepségeken mint egyedüli magyar énekkar és ott is megálltuk a helyünket. Gabonás Tibor karnagy odaadó munkája mellett nagyrészt Pekarcsik Andrásnak, a rimaszombati kisipari üzemek dolgozójának érdeme az énekkar jó szervezése és sikeres munkája. Az énekkar az eddigiek alapján a legszebb reményekre jogosítja fel a rimaszombatiakat. A komoly kórusműveken kívül a népdalokat ma már négy szólamban gyakorbtják. Műsorukon Kodály, Bartók, Szervanszky, Bárdos mellett Kaposov, Tulilcov, llnyickij szovjet, valamint Suchen, Schneider-Trriavsky, Moyzes és más szlovák és cseh zeneszerzők művei szerepelnek. A komoly tudást igénylő müveket egyre tökéletesebben tolmácsoló énekkar a legjobb úton van ahhoz, hogy nemcsak Rimaszombatnak, hanem az egész hazai magyar kultúrtársadalomnak dicsőségére váljék. Sólyom László levele nyomán FÜLEK A Csemadok helyi szervezete mellett a Kovosmalt és a „Béke" vállalat üzemi klubjai is értékes kultúrmunkát végeznek. A közelmúltban egy kis megtorpanás történt. A Csemadok helyi szervezete a nagy sikerrel bemutatott Luxemburg grófja című operett előadásai után már hónapok óta semmit sem hallat magáról. Mintha a két üzemi klub műkedvelőinek engedné át a teret. A Kovosmalt üzemi klubjának magyar osztálya „Nevess velünk" címen jól sikerült szilveszteri műsort adott, melyen az üzem legjobb műkedvelői léptek fel. Az üzemi klub magyar osztálya a múltban már jelentős kultúrmunkát fejtett ki. A múlt évben nagy sikerük volt a Nagymama, a Pettyes színdarabok és Jónás Záborsky: Jánosík vacsorája című életképének bemutatójával. Az utóbbinak az volt az érdekessége, hogy az előadást a szlovák osztállyal karöltve rendezték. A darabban bemutatott szlovák népi táncokat a szlovák tánccsoport tagjai adták elő nagy sikerrel. Az üzemben teljes az egyetértés a szlovák és a magyar kultúrmunkások között. Jó az együttműködés a Csemadokkal is. Meg kell említenünk még a Kovosmalt-üzem jól működő népi tánccsoportját, melynek tagjai komoly fejlődésről tesznek tanúságot. (sl) íytrama István a „Kati és Katica"-ban MAGYARBÉL Ebben a községben működik á szenei járás egyik legjobb helyi csoportja. A múlt évben komoly, értékes munkát végeztek. Huszonhét alkalommal adtak kultúrműsort, felléptek Jőkán, Súron, Szencen stb., meglátogatták a pozsonyi Stollwerck gyárat, részt vettek a kerületi, majd mint vendégek a losonci országos bemutatón is. Arra voltam kíváncsi, kik azok az egyszerű kultúrmunkások, akik fáradságot nem ismerve, szervezik, vezetik a csoportot. Kik azok a tagok, akik feláldozzák szabadidejüket, hogy énekkel, tánccal, vidám jelenetekkel szórakoztassák a falu dolgozóit. Svarda Lászlóval, a helyi csoport titkárával és Szabó Franciskával, a tánccsoport vezetőjével beszélgettünk. Svarda László csupa tűz, csupa lelkesedés. Épp az előbb jött meg — brigádban segített a kultúrház építésénél. Tehát mindjárt arra terelődik a szó. Nagy eseménye ez a falunak: az új kultúrház 340 férőhelyes lesz. Önkéntes brigádmunkával járulnak hozzá, hogy a kultúrház mielőbb, de legkésőbb őszre felépüljön, hogy legyen végre hol próbálni, színdarabokat rendezni. Szóba jön a losonci országos bemutató is. — Nagy élmény volt a tagok számára — mondja Svarda László. — Sokat tanultak a táncosok, az énekesek, de mi, vezetők is. Azóta a fiúkkal alig lehet bírni, szeretnének még szebb, értékesebb munkát végezni, mint eddig. Már most készülünk egy kétórás farsangi műsorosest összeállítására. Szabó Franciska, a tánccsoport múlt évi munkájáról beszél. Két táncot adtak elő nagy sikerrel: a Ványai csárdást és a Verbunkost. A csoport tagjai Marsovszky Vali, Navarra Margit, Rigó Olga, Belovics József, Gotgeisel József, Nagy László és Szabó Zoltán. Nyáron a környékbeli falvakat járták kultúrbrigáddal. Meséli, hogy többször megtörtént, gyalog, szakadó esőben jöttek hazafelé, mert a vendéglátó falu nem biztosított jármüvet. A csoport lassan összekovácsolódik, megedződik. Most a Cigány-tánccal készülnek, de mindjárt hozzáteszi, nehogy azt gondoljam, a pozsonypüspökiek Cigánytáncát másolják le, mert náluk is vannak e táncnak hagyományai. Terveznek, dolgoznak a magyarbéliek. Jó munkájukat az eredmények bizonyítják. Reméljük, ha a kultúrház felépül, népnevelő előadások és színdarabok rendezésére is nagyobb gondot fordítanak. -vald-1 PÁRKÁNY Minden jóravaló gazda számot vet magában, milyen eredménynyel zárta az óévet. A Csemadok párkányi helyi csoportjának vezetősége is számot adott tagságának az elmúlt évben végzett munkáról. Mint tevékenységben szegény esztendőt könyvelheti el a párkányi Csemadok az 1956-os évet. Helyi csoportunk egyik alapvető hibája volt, hogy sokat „rágódtunk" egész lényegtelen problémákon. Azon tanakodtunk, hogy mit rendezzünk és mikor — közben az idő elszállt felettünk. Így történhetett meg, hogy a nagyszerű tervekkel kezdett év gyenge eredménnyel zárult. Az 1957-es év nagyobb sikerekkel kecsegtet, fanultunk a múlt hibáiból és munkánkat igyekszünk jobban végezni. A tervek szerint január végén egy egész estét betöltő esztrád-müsorral lepjük" meg a párkányi közönséget. Ezenkívül, ha slkerül elegendő megfelelő szereplöt biztosítanunk, betanulunk két háromfelvonásos színdarabot is. Vércse Miklós, Párkány