A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-27 / 4. szám

fogás jegyében ai ese>et fogc, amefagyariszlovátjainak, pviselői zonyítredméis eszgbeszéáti és 3. Szárajtuk, rtekez:at és lőszerü : a talényböl : szenjgal! A ilhetetiúsítani' ínyletét amely iszekké ihatatjrradaorszáesztése közös lásokon unkásmegblémáei egykoldalú rorszánegsziíralmát ínségét lásaival minden :skozáipítása, s gaz-Tializálemokaz élüaraszt-1. :ak be >ok és sokról, amelyek ismét kidomborították a szocializmus erőinek egységét, összefogását. Újra beigazolódott a Szovjetunió múlt év októberi nyilatkozatának hatékonysága: az az igazság, hogy a szocialista országok baráti kapcsolatai a nemzetek egyenjogúságán, érdekeik tiszteletbentartásán, az egymás ügyeibe való be nem avatkozáson és a proletár nemzetköziség elvén nyugszanak. így hát semmiképpen sem helytállók olyan hangok, melyek attól tartanak, hogy a több mint két forradalmi munkáspárt részvételével folyó tárgyalások elszigetelődésük veszélyét rejtik magukban. A budapesti tanácskozások résztvevői utaltak arra, hogy az utóbbi időben kiéleződött a nemzetközi helyzet. Utaltak az úgynevezett Eisenhower-Dulles féle doktrínára, melynek hangoztatásával az amerikai imperialisták leplezetlenül kifejezésre juttatják, hogy gyarmatosítani kívánják a Közel- és Közép-Keletet. Az angol és francia agresszorok veresége után, Eisenhower nyilván elérkezettnek látja az időt Truman hírhedt negyedik pontjának felelevenítésére. A „gazdaságilag fejletlen" államok megsegítésének ürügyével — lényegében az amerikai imperialisták terjeszkedési törekvéseit szolgálja. Állítólag ők hivatottak rá, hogy a Közel- és Közép-Keleten „támadt űrt"' kitöltsék, különben „behatol a nemzetközi kommunizmus". Ezzel az eszelős dajkamesével igyekszenek az imperialisták félrevezetni a tömegeket. A valóságban persze nincs másról szó, minthogy az USA monopolistái akarnak a kiszorított angol-francia nagytőkések helyére kerülni. Ennek elősegítése érdekében Eisenhower teljhatalmat kért, hogy megfontolása szerint fegyveres erőket vethessen be a Közel- és Közép-Kelet térségébe. Nos, valamennyi állam érdeke, hogy küzdjön az imperializmus gyalázatos célkitűzései ellen. A szocialista államok a lefegyverzésért, az atomfegyverek betiltásáért, harcolva még jobban tömörítik erőiket, hogy szembeszálljanak az imperialisták békebontó törekvéseivel. Szirt Az indiai „Szózat" 1956 jubileum-özönében elveszett tar am — Üdvözlégy Anyánk" című és sokhelyütt említetlen maradt egy vers. Azóta nemzeti dallá vált, zeévforduló, amely pedig a világ egyik néjét Rabindranath Tagore, a nagy legnépesebb országában, az immár bengáli költő szerezte és a nép minnagyhatalomnak számító Indiai Köz- den ünnepi méltó alkalmat e dallal társaságban ünnepségeket, tömeges szentel meg, szerepe a nemzeti himmegemlékezést váltott ki. Tavaly volt nusz mellett hasonlatos a mi magyar hatvan esztendeje, hogy 1896-ban az dalunkhoz, a Szózathoz. Az alábbiak-Indiai Nemzeti Kongresszus gyűlésén ban közöljük a „Vandé Mataram" először csendült jel a „Vandé Má- magyar szövegét. Üdvözlünk Anyánk! folyó-öntözte, szellő-ringatta terméshozó áldott Anyánk! Kacajodtól csendül a holdfényes tiszta éj, mikor virágterhesen susognak a fák tavasz idején, s a táj a te szavad visszhangozza, ha álma mély, üdvözlünk bőségadó, éltető Anyánk! Milliónyi szájad zengi messzehangzó dalaidat, s kétszer annyi kar hordozza élesre fent kardjaidat, mondd, Anyánk, ha erőd duzzad, tehetetlen miért is vagy? Meghajtom előtted fejem, ki az idegen hatalmat megrendíted s porba döntőd, — meghajlok előtted, Anyánk, Te vagy az igazi tudás, biztos rend mindenkoron, érzés mélyét, szív édenét a méhedben hordozón! Bennünk élsz, mint életünknek éltető veleje, kezünk, karunk elleneken győzedelmes ereje, és szívünkben, mint isteni, lángoló áldozatot képmásodat megalkotjuk, templomunk építjük vele. Vitézséa istennője vagy, tíz fegyverrel övezetten, a szerencse úrnője vagy, fénylő lótusz a kezedben, bölcsességnek oltárképe, lelkem áhítattal tisztel, szeplőtelen Szülőanyánk, ki ékes vagy virágdísszel, folyóvíztől öntözötten teremsz az ég minden szakán, ödvözlünk Anyánk! Nem hivalkodsz, mosolyod mégis örök, szépséged nem hervadó, üdvözlünk Anyánk, te minden népeknek életet adó! Fordította Tóth Tibor. iizmus költője 4GFELLOW 1807. I. 27. I. 24.) iázott. így nyugodtan lomnak. Alig huszonhét idalomtörténet tanára :men. Sokat utazik Eub hatást Németország tása alatt írja meg első у ét, a „Hyperion"-t, Voices of the Night эеп, bár néhányuk legpolgárság látszólagos k, főleg a német „gemtimentális visszhangos estében zenélő órautórezgése, egy új, lentkezett. Longfellow dallamos és optimizmussal teli, valamint nagy formaérzékkel megírt versei Amerikában rövid idő alatt népszerűek lettek. A Ballads and others Poems című kötetének leghíresebb verse az „Excelsior" amely a lángész életét példázza, a viharral, kísértéssel és félelemmel dacoló, törhetetlen lelkű ifjú alakjával, aki előre tör s elpusztul, anélkül hogy eszményét elérné, de a haladás reményét tovább élteti a magasból hangzó szózat: előre". Longfellow nálunk legismertebb műve „A Hiawatha ének", mely az indián legendák és valószínűleg a Kalevala tüzetes tanulmányozása után keletkezett. Több drámát írt (The Divine Tragedy, New England Tragedies, Judas Maccabeus, The Masque of Pandova, stb.). Közülük messze kimagaslik a „Miclul Angelo". Longfellow egész életében hű maradt a haladás gondolatához. Nagy műveltsége nem idegenítette el őt az egyszerű jólelkű és tisztaszívű amerikai kisembertől. Népe iránti szeretetét és megbecsülését azzal fejezi ki, hogy bemutatja neki és közelebb hozza a vén Európa irodalmát. Februári délután Fordította Kosztolányi Dezső A nap sötétlő, Már-már az éj jő, Megfagy a tócsa, A víz, a nád. A felleg öblén Lobog a rőt fény S beizza a ház Sok ablakát. A puha hó hull: Az út a hótul Nem látszik immár, Mindent belep. A néma pusztán Ködökben úszván Lassan kígyózik Egy gyászmenet. Szól a harangszó S oly messzehangzó A bánatom, mint A tompa hang: Árny árnyra lebben, Bú sír szívemben, Zokogva kong, mint A gyászharang.