A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-27 / 4. szám

Zilia barátnői és komornája jelt adnak Hoppónak, a néma lovag csatlósának Agárdi Péter kemény akarattal ellenáll Zilia csábos varázsának Agárdi Péter először találkozik Ziliával, nemes olasz özveggyel moncarlierei házáb: A néMA Levenn A Magyar Területi Színház bemutatója Tavaly ősszel ünnepelte a magyar irodalmi világ Heltai Jenő, a költői szó és a színpad kitűnő mestere születésének 85. évfordulóját. Ez a magas kor több mint hat évtizedes szakadatlan irodalmi munkásságot jelez, sanzonszerű, érzelmes verseket, melyeknek könnyed eleganciája és enyhe humora új, eredeti vonással gazdagította az újkori magyar költészetet, formás novellákat, melyekben először kap hangot a pesti utca. Heltal szelíd iróniával, hol kissé cinikusan, hol meg érzelmes morállal festette meg a világvárossá fejlődő Budapest éjszakájának a normális élet kerékvágásából kissé kibillent alakjait: pincéreket, kokottokat, újságírókat, kártyásokat, színészeket, és „más csirkefogókat". Nem boncolgatott soha vérre menő mélyen, beérte a felülettel, a nagyváros munkásvilága elkerülte érdeklődését és bizonyára ennek tulajdonítható, hogy az irodalompolitika még nemrég elmarasztalta, nem látva meg azt, hogy ez a fanyar humorú nagy mesélő semmiképpen sem a kispolgári világ énekese, hiszen éppen ő az, aki erról a „tisztes polgári" világról lerántja a leplet. De Heltai elsősorban színműíró, számos nagysikerű komédia és költői játék, köztük a Tündérlaki lányok. Az ezerkettedik éjszaka és A néma levente szerzője. Ez utóbbi verses darabjában az író minden erénye megmutatkozik; hallatlan verselő készsége, képzeletgazdagsága, humora és csessége. A néma levente tagadhatatlanu újkori magyar drámairodalomnak e legjelentősebb alkotása, amelynek mutatásáért a Magyar Területi Szí) zat minden dicséret megilleti. А к erő, fordulatos mesevilág és n; gazdagság, amely minden jelenet árad, meg kell hogy kapja a ma zőjét is, különösen a fiatalokat, ket az Író bölcs és költöl szóval hatatosságra, hűségre és becsüli ségre int. Ajáték meséje igen egys; könnyen áttekinthető, minden valóban klasszikusnak rr slthető darab meséje. Agárdi I magyar levente az olasz Moncarl ben beleszeretett Ziliába, egy szé fiatal olasz özvegybe. Zilia a S2 földön elesett férjét gyászolja sorra kosarazza ki a jelentkező dag kérőket és ez a sors vám furfanggal jelentkező Agárdira is. a saját szépségétől elkapatott, kissé ravasz és bizalmatlan olasz szony beleesik a magaszőtte há Amikor Agárdi búcsúzik és régi monti szokás szerint megkapja a csúcsőkot, Zilia három évi halig kér a csőkért cserébe. És а 1ез állja szavát, miközben nem egy tában vérét hullatja, néma m Másfél év múltán a szép özveg; szony kalandvágyból, kiváncsisi megkezdi a harcot, hogy megtör levente némaságát és Agárdi Pét< ; u • I 111 « Zilia megkéri Mátyás királyt, егн meg, hogy orvosolhassa Agárdi maságát ' л/л Г " *•• am - • л'