A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-30 / 26. szám

A népművészeti együttesek szlovákiai országos szemléje A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar VÍerííesztőségének 1957 júniusóban megjelent könyvei-KÓNYA JÓZSEF: A népművészeti jegyüttesek idei versenye egyike volt a legnagyobbaknak, melyekre felszabadulásunk óta sor került. Összesen 3355 együttes és 14 531 személy — szólista vett részt rajta. Ilyen nagyszámú részvételt nem , jegyezhettünk fel az 1955-ös jubileumi évben sem, mikor a Csehszlovákia felszabadulásának tizedik évfordulójára rendezett versenyen 2780 együttes lépett fel Szlovákiában. Kinek az érdeme, hogy a versenybe ilyen nagyszámú együttes és egyén kapcsolódott be? Értékelnünk kell min -denekelött a verserty rendezőinek, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetségnek munkáját. Az FSZM tevékenyen kivette részét a kerületi és szlovákiai országos szemlék rendezésében, ezenkívül a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom megtalálta a módját annak is, hogy csoportjai számúra anyagi segítséget biztosítson. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség szervei is mindent megtettek, hogy az ifjúság érdeklődését felkeltsék az • együttesek munkája iránt. Az ifjúság népművészeti versenye nem csupán számos ifjúsági csoportot, de üzemi, falusi és iskolai szervezetet is aktivizált. Az idei verseny eredményeit az össz-szlovákiai szemléken mérhetjük majd le. S nem kevés bemutató lesz. Összesen tizennyolc! Valaki felvethetné a kérdést: egészséges dolog-e, hogy a népművészeti együttesek működése ilyen nagy arányokat ölt? Nem értékeljük túl ezt az önkéntes, műkedvelő munkát? Nem vonja el az együttesekben és csoportokban végzett munka az embereket más. fontosabb tevékenységtől? Valóban segít a népművészeti együttesek munkája építő feladataink teljesítésében, segít az embereket nevelni, kulturáltabban élni, felébreszteni és megszilárdítani az emberekben a szocialista öntudatot, segít az új ember jellemének megformálásában? Vagy csupán a szórakoztatást szolgálja ez a munka? A feleletet ezekre a kérdésekre abban a több száz együttesben találhatjuk meg, amelynek munkája már gyümölcsöt hozott. Ott, ahol eredményesen működik a népművészeti együttes vagy csoport, az emberek jobban tudják kihasználni szabad idejüket. Az együttes jó munkája visszatükröződik a munkahelyen, a feladatok teljesítésében is. Természetes, hogy nem értékelhetjük ilyen pozitíven minden együttes tevékenységét. Akadnak olyan együttesek is — s méginkább egyének —, akik a versenyt látják egyetlen célnak, azt, hogy miképpen tűnhetnek ki, arathatnak dicsőséget. Legközelebbi környezetüktől, az üzemtől, község-tói, EFSZ-töl, iskolától elszigetelődve dolgoznak. Nem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni munkahelyük égető problémáit, nem szívesen játszanak mai Tárgyú darabokat, jobban kedvelik a múltat. Aszerint a szólásmód szerint dolgoznak, hogy: miért kaparnánk ki más számára a gesztenyét a tűzből. Meg kell azonban állapítanunk, hogy az ilyen jelenségek a népművészeti együttesek működésében ritkák. S ha jelentkeztek az idei versenyben is, rájuk kell mutatnunk és le kell szögeznünk, hogy a bírálóbizottságok feladata, melyeknek értékelniök kell az egyes csoportok munkáját, felvilágosítani a csoportok vezetőit, hogyan kell dolgozniok, hogy a népművészeti együttesek betöltsék legsajátosabb feladatukat, hogy kifejezői és tolmácsolói legyenek azon gondolatoknak és törekvéseknek, amelyekkel az emberek élnek, s amelyek leginkább érdeklik őket. A szlovákiai országos. szemlék majd megmutatják, hogy a legnagyobb sikert azok az együttesek fogják aratni, amelyek különféle eszközökkel ki tudták fejezni azokat a gondolatokat, beszélni tudtak azokról a problémákról, amelyek az embereket leginkább érdeklik. így van ez minden együttesnél: a színjátszóegyüCeseknél, az ének-és zenekaroknál, a szavalóképzöművészeti és fényképész-csoportoknál is. Ha megláthatjuk legkiválóbb csoportjainkat vagy szólistáinkat a tizennyolc szlovákiai országos szemle valamelyikén, ráébredünk majd, hogy az idáig vezető út távolról sem volt könnyű. Minden csoport mögött sok száz óra munka és néhány nyilvános fellépés áll. Valóban, ma úgyszólván nincs olyan nyilvános esemény, gyűlés, összejövetel, ahol nem számolnának a népművészeti együttesekkel. Ez a nagy szükséglet azonban megköveteli, hogy mindig valami újat nyújtsanak, valami olyat, ami nem csupán érdekli, de fel is lelkesíti az embereket. És ilyen új alkotás az idei versenyen kevés akad. Az énekkarok jobbára ismert dalokkal lépnek fel, a színjátszó csoportok (néhány ritka kivételtől eltekintve) csak akkor tanulnak be új darabot, ha már végignézték valamely hivatásos színpadon. Ugyanez a helyzet az énekkaroknál és a táncegyütteseknél is. Jóllehet bírálólag beszélünk az új alkotások hiányáról az együttesek és csoportok munkájában, mégis minden szlovákiai országos szemlén találkozunk új alkotással. Meg kell azonban teljes nyíltsággal állapítanunk, hogy a népművészeti együttesek munkájában a hangsúly nem csupán a már ismert művészi alkotások reprodukálásán van, hanem mindenekelőtt az önálló alkotáson. Az ilyen alkotást a, bíráló bizottságok magasabbra fogják értékelni. Még abban az esetben is, ha nem állnak olyan magas művészi színvonalon, mint az ismert művek reprodukálása, mert az új alkotás, főleg az időszerű, amelyet egy bizonyos környezetnek szántak, s amely éló problematikát ölel fel, mindig hálás nézőre és hallgatóra lel. A szlovákiai országos szemlék, amelyeket különböző helységekben rendeznek meg a művészet egyes ágai, valamint aszerint, hogy az együttesek mely üzemi klubhoz vagy CSISZ- csoporthoz tartoznak, lehetővé teszik, hogy polgártársaink nagy tömege láthassa az együttesek és csoportok munkájának eredményeit. Valóban helyes volt, hogy a szlovákiai országos szemlét több helyen rendezik meg. Ismerjék meg legfejlettebb együtteseinket ne csupán Pozsony, hanem Szakolca, Trencsén, Komárom, Privigye, Túrócszentmárton, Alsókubin, Besztercebánya, Vichodna, Igló, Őtátrafüred, Kassa, Eperjes, Vízköz és Nagymihály lakói is. :MARTIN JANCUSKA Dalol a Tátra 200 oldal, ára kötve 11,05 Kcs. Az ismert és kedvelt szlovákiai magyar író első könyve elbeszélő mű, amelynek a középpontjában a fenséges Tátra hegyóriásainak a világa áll. Huszonöt hosszabb-rövidebb elbeszélést tartalmaz a kötet. Vannak a novellákban drámai hangulatú természetleírások, izgalmas feszültséggel teli események és szórakoztató, megható, a Tátra szépségét hirdető érdekes olvasmányok. De Kónya József nemcsak melegszívű elbeszélő, még egy — manapság rendkívül ritka — tulajdonsággal is rendelkezik: humora van. Nem szatirikusán, hanem humorosan látja az élet számos jelenségét, és meg vagyunk győződve arról, hogy a „Dalol a Tátra" novelláinak könynyedsége, természetleírásainak líraisága, kedves humora és a könyv alapötletének eredetisége méltán biztosít szerzőjének különleges helyet a csehszlovákiai magyar irodalomban. NORBERT FRYD: Keselyűk kútja 384 oldal, ára kötve 20,70 Kcs. A könyv szerzője, aki hosszabb időt töltött Mexikóban, e kimagasló művében az elnyomatás ősi problémáját fejtegeti. A nincstelen mexikói paraszt küzdelmét, nyomorúságát mutatja be. A könyv rövid tartalma: egy nyomorúságos kis mexikói indián falucskában a parasztok kutat szeretnének, hogy termővé tehessék a parlagföldeket. Az éhező indiánok gyalog mennek a fővárosba, hogy szövetkezetük megalakítására engedélyt kérjenek a köztársasági elnöktől, miután a helyi hatóság közéjük lövetett és elkergette őket. De a fővárosban is zárt kapukra találnak. Szerencséjükre összeköttetésbe kerülnek a szervezett munkássággal és ez győzelemre segíti ügyüket. A felsorolt könyvek a Slovenská kniha, valamint a Jednota fogyasztási szövetkezet boltjaiban kaphatók, illetv<* megrendelhetők. Сзакмз AZ ELTDA -KLENOT bőrápoló krém simán és üdén tartja az arcbőrt! 90% — teljes zsírtartalmú 70% — zsíros 50% — zsíros nappali 35% — félzsíros nappali 25% — glicerines száraz Az ELIDA-KRÉMEK minden természetű bőrre alkalmasak a ruganyos bőr marad fiatal CaCEHZEE Severoceské Tukové Závody n. p. Üstí n. Labem. A LEG70BB MINŐSÉG MÁRKÁ3A 16