A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-30 / 26. szám

К. Sztaniszlavszkij dr. Stockmann szerepében Az orosz színháznak van azonban egy egészen sajatos nagyománya, melyet sehol másutt Európában nem lehet megtalálni: a jobbágy-szírijátszás, amely a tizennyolcadik századfordulón érte el tetőfokát. ' Gazdag vidéki főurak, hogy némileg a fővároshoz és a cári udvarhoz hasonlítsanak, falusi birtokaikon színházakat épít et-, tek, ahol jobbágyok közül kiválasztott zenészek és énekesek, táncosok és színészek daloltak, táncoltak és játszottak. A főurak között valóságos versengés indult meg, mindegyik túl akart tenni a másikon. Így születhetett meg Ösztenkinó és más, káprázatos pompával berendezett jobbágy-színház, ahol a falaktól kezdve, a parkettekkel folytatva és a csillárokkal, freskókkal és mozaikokkal végezve, mindent de mindent a szerencsétlen jobbágyok kezei hoztak létre. Földesuraik kénye-kedvének kiszolgáltatva, névtelenül pusztultak el a nép e nagy művészei és csak egy-két név maradt fenn az utókor számára, mint T. Granatova táncosnő és Zsencsugova énekesnő nevei. Egy ilyen ismeretlen nagy tehetségű jobbágy-táncosnő lábait meg is örökítették az 1820— 30-as évek táján a nyizsnyij-novgorodi kormányzóság egyik öntódjének munkásai. Anna Pavlova, a század eleje nagy bajlerinaja Es szemünk előtt sorakoznak fel a múlt század és a je'en színpadjai, Nagy Péter pétervári színháza, az Alexandricis színház, rendezőivel és színészeivel, Itt van Scsepkin és a moszkvai Kis Színház múltja. Megtudjuk, hogy a századfordulón az orosz életben jelentós szerepet játszottak a magánszínházak. Ezek közül Komisszarevszka pétervári drámai színpada a legjelentősebb. Ezen a színapdon, az e'ső orosz forradalom éveiben Gorkij Ibsen, Osztrovszkij darabokat adnak elő. A MCHAT 1898-ban nyílt meg. Szervezői K. Sztaniszlavszkij, V. Kacsalov, 1. Moszkvin, 0. Knipperova-Csehova voltak, az orosz színjátszás halhatatlan óriásai. Az érdeklődő megtalálja az első orosz operaház históriáját képekben és rövid, de jellemző kommentárokban. Itt az első sikerek M. Glinka, az orosz opera megalapítójának nevéhez fűződnek. Minden idők győzelmi pálmája azonban a moszkvai Nagy Színháznak jár, ahol Saljapin, Szobinov és Nejezsdanova énekeltek. A balettnek is megvan a maga ős-, valamint hőskora is. Es az ősök, hősök is egyben, a világhírű Anna Pavlova, Nyizsinszkij... Azonban a jeleri gazdagabb. A világhírességek egész sorát vonultatta fel a mai szovjet balett, G. Uljanova, O. Lepesinszka, Messzerer, R. Sztrucskova, Maja Pliszeckaja, hogy több nevet ne is említsek. Minden helyszűke ellenére meg kell emlékeznünk a fiatal szovjet operettről és rangban nem az utolsó helyen álló Obrazcov bábszínjátszó házáról. Sajnos, lapunkat bővíteni nem tudjuk, így még csak meg sem említhetem Mojszejevéket és a többi tánccsoportot. Egy azonban bizonyos: ez a kiállítás ismét arról tanúskodik, hogy a mai szovjet színpadi művészet (dráma, opera, balett) bizonyos hibái ellenére is, a maga nemében páratlan az egész világon. -si-G. Uljanova, a Moszkvai Nagy Színház ballerina ja, a jelenkor 1. számú holettiancosnöje — és kis csodálója Obrazcov buhui Juzsin kosztümé Shakespeare III. Richard с. darabjahan EGY KIÁLLÍTÁS, AMELYET LÁTNI KELL cov és Levitán eredeti festményei mellett a két nagy színésznek, A. Scsepkinnek és P. Szadovskijnak eddig ismeretlen arcképei is. Az orosz színművészet népi elemei, csak úgy mint más nemzeteknél, voltak az első hivatásos színészet éltetői. A népi hagyományok megmentésében, felkarolásában nagy szerepük volt a „szkorohozoknak", az első hivatásos, de népi színészeknek, akik a cári kormány és pravoszláv egyház minden erőszakos intézkedése ellenére dalaikkal, táncokkal és drámai jelenetekkel, melyekből nem hiányzott a vaskos humor sem, ostorozták az otthoni állapotokat. E napokban nyílt meg a Szlovák Nemzeti Galéria dunaparti székházában az orosz és szovjet színművészet fejlődését bemutató kiállítás. A kiállítás anyagának nagy részét, az 1894-ben alapított Alekszej A. Bahrusin nevét viselő színművészeti múzeum szolgáltatta. Megjegyzendő, hogy a múzeum 63 éves fennállása óta először rendez a külföldön ilyen nagyméretű kiállítást. Ezen a kiállításon a színművészét kedvelői nemcsak a világhírű szovjet balett és opera keletkezésével és fejlődésével ismerkednek meg, hanem a szovjet drámai színházak történetével is. Vannak itt ritkaságszámba menő értékes emlékek, melyek éppen nálunk Csehszlovákiában kerültek első ízben a közönség elé, mint például a nemrégiben megtalált novgorodi ismeretlen népi színjátszó maszkja. Most kerültek a nagy nyilvánosság elé Rjepin, Vaszne-