A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-06 / 1. szám

УNoъ%ino* Дprágai Óváros zeg-zugos utcáinak szövevényében bágyadtan ivei nyugat felé a decemberi napsugár. A történelmet rejtegető ódon falak között lépkedek, a város régi ismerőse és szerelmese. A Betlehem téri kápolnába igyekszem. Ott prédikált majdnem öt és fél évszázad előtt Husz János Róma nagy ellenfele, a szegény nép barátja. A kápolna sző ne tévesszen meg senkit. Hatalmas, újonnan felépített fatornyos fehér kőépületről van sző, melynek eredetije, az 1391-es alapító okmány szerint a cseh prédikátorok száméra épült. A telket egy Kfíi nevű kalmár adományozta e célra, aki az óvárosi táncsháza kevésszámú cseh nemzetiségű városi tanácsosának egyike volt. Az építkezés a telek melletti nyilvános teret is igénybe vette s az ott álló kutat a kápolnába helyezte el. így aztán bizony mit sem törődve, hogy volt-e prédikáció vagy sem, szomszédasszonyok pletykáztak benn a kútnál, szerelmesek beszéltek meg találkákat és a vének itt vitatták meg a világ folyását. Noű em véletlen, hogy a kápolna éppen itt épült fel. A sűrűn lakott városnegyed nagy része egyszerű cseh emberekből, javarészt munkásokból toborzódott, s ezek közül még sokan emíékeztek a Konvikt utcában megszűnt Jeruzsálem kápolnára, ahol a német papok és városatyák által elüldözött Kromeflii Miliő lángoló szavai lelkesítették a cseh hazafiakat. Körülöttük a németség fényűzéssel épült utcákban lakott s díszes templomaikban a latin és német szó uralkodott. A kétnyelvű városban a Betlehem téri kápolna a cseh tömegek szellemi fellegvára lett. A kápolna első prédikátorai a krónikás szerint jelentéktelenek voltak és KromeMd Miliő emlékét nem tudták feledtetni. A fordulat 1402-ben következett be, amikor is Mühlhelmi János, a kápolna egyik alapítója megnyerte prédikátornak s a kápolna gondnokának Husz János rrtestert, a Károly egyetem rektorát és a Szent Mihány templom akkor már elismert szónokát. Az ország gazdasági helyzete, a németséget kiszolgáló ée a cseh népet kizsákmányoló római katolikus egyház csehellenes politikája széleskörű cseh népi mozgalmat eredményezett, melynek vallási köntöse egy eljövendő szociális forradalmat rejtett. Apápaság és a németellenes népmozgalom legkiválóbb politikai képviselője Husz János, a parasztsorból származó egyetemi magiszter, Vencel király kedvence, Zsófia királynő gyóntatója volt. Fellépésére végül is Vencel király a kuttenbergi (Kutná Нота) dekrétummal 1409-ben a cseh nemzetnek három szavazatot adott az egyetemen, míg a többieknek öszszesen egyet, mire a német diákok és tanárok nagy része kivándorolt és megalapították a lipcsei egyetemet. Az egyetemi győzelem bár fontos, mégis csak részletkérdés volt. Az egyház demokratizálódásáért dúló harc egyre jobban elmélyítette a szakadékot Husz János és Róma között. Az összecsapás 1412-ben érte el tetőfokát. XXIII. János pápa ugyanis Prágában is üzérkedni kezdett a bűnbocsánat -tal. S Husz János éppen a betlehemi kápolna szószékéről ostorozta lángoló szónoklataival e szemérmetlen üzérkedést és a pápát antikrisztusnak bélyegezte. A szónoklatok felkavarták a kedélyeket, az erőszakoskodások napirenden voltak és Vencel király, hogy megelőzze a polgárháborút, kiutasította Husz Jánost Prágából. Hin. onstanzában 1415. július в-án mág-IlV lyán hal meg Husz János. Hamvait a Rajnába szórják. Betlehem jelentősége egyre csökken. A fehérhegyi csata után a jezsuiták tulajdona lesz. Ezek mindent megtesznek, hogy csupán a külalak maradjon meg elnyomó gálád működésük hamis cégérének. Egy F. L. Herget nevű császári építész 1786-ban leromboltatja a kápolnát és anyagraktárakat építtet a helyére. Ma a kápolna az eredeti tervek alapján újjáépült. Bent a szélső oszlopon egy bronztábla van elhelyezve a következő felirattal: „A börtönben, a halálra várakozva 1415. június 10-én Husz János mester meghagyta minden hű cseh hazafinak, hogy a kápolnáról ne feledkezzenek meg. teljesítve ezen üzenetét, a cseh népi mozgalom e bölcsőjét a nép uralma alatt és a nép akaratából az 1948—54 esztendőkben újjáépítettük." Дй\ kápolna a magyar látogatónak sokat Нй mond. A magyarországi „eretnekség" hirdetőinek vezérkara — mint Szebeny János, Szalánkemeni Jakab, Turdy Mihály, Kamenici Miklós és Balázs s mások — a prágai egyetem magyar diákjai és tanárai közül kerül ki, mert a prágai egyetem sok magyar diákja az egyetem statusa szerint a cseh nációhoz számította magát, a vitákban a cseh oldalon állott és a Husz körüli nagy harcok után is Prágában maradt, azonosította magát Husz János tanításaival. Tóth-Szabó Pál, aik a katolikus kurzus erős híve, akarva, nem akarva kénytelen róluk Így Írni: „.. .résztvettek a nyilvános vitatkozásokban, maguk is hirdettek ilyen vitatkozást, prédikáltak a templomokban, terjesztették Husz tanítását szóval és írásban, Prágában és Prágán kívül." És „Briccius de Buda" prágai bakalaufeatus, a Károly egyetem későbbi magisztere majd rektora, Husz János odaadó hive, egyike vólt azoknak, akik Magyarországon terjesztették a cseh nyelvet, Prágában pedig a magyart. Flajáhaus „Husovd ortografie" című tanulmányában biztosra veszi, hogy Husz Jáncur tudott magyarul, akárcsak sok pap- és tanártársa, akik magyar nyelvű vitákat folytattak. A magyar nyelv népszerűségét a prágai husziták körében bizonyltja az a körülmény is, hogy híres négy cikkelyüket négy nyelven akarták nyilvánosan védelmezni; csehül, latinul, németül és magyarul. Zsigmond, a hitszegő király persze ezt nem engedélyezte. forradalmi gondolatot azonban nem lehet betiltani, sem útlevelét elvenni. Gyalogló diákok emlékezetéből az urasági hajdúk botja sem verhette ki. S érett a magyar reformáció, jött Budai Hagy Antal, jött a Dózsa Györgyi földrengés. S vesztett csaták után végre háborút nyert a forradalom, a szabadság Prágában, Bratislavában és Budapesten. Közös múltunk pedig a közös jövő felé mutat. Ma pedig el kell intéznünk mindazt, amit a költő jobban tudott a politikusoknál és diplomatáknál: „s rendezni végre közös dolgainkat, - ez a mi munkánk; és nem is kevés." (József A.) EMBER PÉTER A kápolna kútja Belső részlet a szószékkel