A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-23 / 25. szám
helye barátoknak és paxknak, katonáknak és nak. tatárjárás után a monostor Ibertnek, a prépostság főának közreműködésével újelépül. A barátok még jő;án fel sem ocsúdtak a tárás rémületéből, amidén az nemzetségben Izsák Xegysl tör rájuk. Jászét f eldűl-i szerzeteseket és magát a Dstot is rabságba hurcolja, radhatatlan Albert prépost ban a barátok ezen babifogsága után sem csügged. :etlen akaraterővel újra 'ezi és építi a monostort. szerzetesek minden biyal nagy érdemeket szek mind a telepítés terén, a bányaipar fejlesztésémert a Városi településes az ipart pártoló Anjoumagyar király, Róbert Káa rozgonyi csata után erőépít a monostorral szemfekvő sziklára. így akarja ti a barátok hongyarapítő enységét. A prépost azonüégedetlen a királyi pártsal. Mert erődöt ugyan itett a király, hogy marta -tői ővja őket, de ugyan-Szomolnoknak, az újonalakult bányászközségnek nértföldnyi területet aján!. S ezt a két mértföldet ály a prépostság testéből >tta ki. »Hol itt a királyi ..." írja a főpap a királygabiztos, öntudatos és ke'akaratú emberek voltak a barátok. Midőn 1350-ben Lajos király az osztrák tű idegen papot, II. Miknevezi ki .jászói prépostbarátok tiltakoznak a kihatározat ellen. Az éveartó huzavona után sem be derekukat a fehérba, és 1364-ben a rend elő!ellenprépostot választa-Ezt azonban a király kar>mmal elűzi, és И. Miklós is elfoqlalhatja hivatalát, lond király 1436-ban fa-1 veteti körül Jászőt és a ätort azóta Jászóvárnak ja a krónika (Castrum , a prépostot meg Jászó-Jpapjának. yugtalan kor hullámverései ílérik a monostort, amely óra esküszik fel. Jiszkra sgostromolja és beveszi a Virágszedés várat. A falakat lerombolja, a prépostság vagyonát elkobozza és a rendtagokat világgá űzi. S a monostor szénája csupán Korvin Mátyás uralkodása alatt jön rendbe. Majd Széchy György, Bethlen Gábor egyik vezére ront Jászóvárra. Á panokat részben megöli, részben tömlöcbe hurcolja. Ezek után már csupán adminisztratív papírviharok érik a monostort. A rendet az egyik császár és király feloszlatja, a másik meg visszaállítja. A rend jelehlegi házát húsz évig építették Sanberger prépost vezetése alatt és a barokk templom aránylag ízléses belseje Kracker János Lukács fetőt, Grass Antal szobrászt és Salzjéber Antalt dicséri. Amint belépek a monostor hatalmas könyvtárszobájába, Sztrahov jut eszembe, az ottani , rend és tisztaság. Mert itt rendetlenség uralkodik és a tisztaság sem példás. Igaz, hogy az egész könyvtárszemélyzet egy emberből, a Slovenská Matica könyvtárosából áll, aki >itt a mindenes szerepét tölti be. Könyvtáros, szolga, adminisztrátor, asztalos, mázoló, szóval ezermester, aki mindenen tud peglteni, csak saját magán nem. Mert lakása nincs. A messzi Eperjesről jár ide munkába. Nézem a porlepte, hatalmas foliánsokat, rézcsattos öt-hatkilós kéziratokat, a festett iniciálékat, az ősnyomtatványokat, a latin, német, magyar és szlovák, cseh, valamint francia és angol szerzők műveit, misekönyveket. Megtalálom itt azonban Strasser Ottó „Stürmer"-jé -nek Szálasi-féle magyar változatát és Szabó Dezső „nagy szerlmének", Tormay Cecilnek ,,Napkelet"-jét is. A nagy földgömböt a könyvtárterem közepén a tudás szimbólumának vélem. A tudásénak, amellyel olyan] sokszor éltek vissza, amely a tudatlanság legyőzésére a legerősebb fegyver. Igen, a tudás szimbóluma, azé a tudásé, amelyről a régi egyházatyák kitalálták a tudás fájáról és az eredendő bűnről szóló legendát, a tudatlanság apoteózisát. Szinte magam előtt látom a bölcs pap-tanárokat, Falurésziet Részlet a parkból; háttérben a monostor két tornya akik itt ültek vagy a parkban járkálva olvasták Plátőt, Senecát, Morus Tamást és Kantot, de sajnos Prohászkát és Bangha pátert is. Innen széledtek el országszerte, hogy neveljék és műveljék a nemzet sarjadó reménységét, nemesítsék az ifjakat és lányokat, hogy vadócba rózsát oltsanak. Vajon milyen küldetést végezhettek, ha „egy olyan világ ismeretére és szeretetére tanítottak", amelyikről a nemesi házból elszakadt író így ír oly világ tiszteletére neveltek, amely csak rossz ponyvaregényekben, mesekönyvekben és f-'lléres mozifilmekben létezett." Természetes, akadtak köztük U tudomány- és népszerető. tisztánlátó humanisták. A fejlődés vastörvényei azonban kérlelhetetlenek. Elsüllyedtek a történelem süllyesztőjében, azzal a társadalommal egyetemben, amelynek oszlopos támaszai voltak. A mai látogató meglepetve nézi a monostor jelenlegi lakóit, a háromszáztizenöt apácát, akik itt élnek és a társadalom valamint önmaguk számára is hasmos munkát végeznek. Gazdálkodnak. Zöldség- és gyümölcskertészete van ennek az ,/asszonyvárnak", baromfifarmja, halgazdasága és méhészete. Egy megbukott társadalom erkölcsi hadseregének egyenruháját viselik. Egyenruhájuk azonban gyakran embert takar. Vannak itt öregek és fiatalok, csúnyák és szépek, akikről lekívánkozik az eltorzító öltözék. Akadnak köztük, akik még nem tudtak megbarátkozni az új renddel. És ezt nem is nagyon titkolják. Viszont vannak sokan, akik. ha különválasztanák őket a közösségtől, sutba dobnák apácaruhájukat és férjhez mennének Hogy szeressenek és gyereket szüljenek, részt vegyenek az új társadalmi rend építésében. Munkájukkal azonban itt, otthonukban is hasznosak. Jásző, a 'régi humanizmus egyik fellegvára felett a győzedelmes munkásosztály magasabb rendű humanizmusa győzedelmeskedik. És én, gályarab kálvinista elődök hitetlen utódja, melegséggel a szívemben hagyom el Jászóvárt ezen a mjájusvégi , napon, amelyen a naptár fagyos szentjeinek utóhada tekintet nélkül a buzgó apáca hadra és a régi monostorra, faggyal perzselte meg a gyümölcsös kerteket és hósipkát borított a távoli hegyek sandán idekukucskáló csúcsaira. BARSI IMRE Apácák a parkban