A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-23 / 25. szám

ФьОШ! A Bezrué utcai Népegészségügyi intézet épülete szokatlanul csendes. Ha ránézünk az órára, megértjük az okát: délután há­romra jár és a szakorvosi rendelőkben há­rom óráig tart a szolgálat. A folyosókon világoskék-fehér egyen­ruhába öltözött ápolónők, sietnek keresz­tül, faállványokon elhelyezett górcsöveket hordoznak a laboratórium ajtaján ki-be. Felvonult már a takarítónők hadserege, hogy megtisztogassa, fertőtlenítse a kora reggeltől tartó Invázió után jalaposan meg­viselt folyosókat és helyiségeket. Szórványosan azért akadnak még vára­kozók. Ketten üldögélnek doktor Orovan­nak, az Orvosi Tanácsadó Bizottság elnö­kének ajtaja előtt. Az őszülő, középkorú szolgálatos nővérke nyájasan, türelmesen beszél mindenkivel. Pedig reggel óta a szokottnál is nagyobb a forgalom. Átlag 6—7 ember jelentkezik óránként, ami a na­pi munkaidő alatt mintegy 50—60 beteg Ugyesbajos dolgának eligazítását jelenti. Letelepszünk az ajtó melletti padra. Ne­künk is doktor Orovannal van dolgunk. Nemrégiben lépett életbe az új társada­lombiztosítási törvény, amely szerint be­teg, munkaképtelenné vált. dolgozók utolsó három havi keresetük alapján egyes ese­tekben fizetésük 90%-ára jogosultak. Néz­zük meg közelebbről azokat a körülmé­nyeket, amelyek a törvény gyakorlati vég­rehajeásánál akár pozitív, akár negatív ér­telemben közrejátszanak. Azt hiszem, doktor Orovan Vojtech, a Népegészségügyi Intézet elbíráló osztályá­nak vezetője leginkább hivatott arra, hogy az érdeklődőket ezekről a fontos kérdések­ről tájékoztassa. — Orvos elvtárs, lenne szíves megmon­dani, milyen az eljárás, ha egy beteg munkaképtelenségére_ hivatkozik? — Nemcsak az elbíráló orvosnak, hanem minden egészségügyi szervnek igen nagy a felelőssége, amikor egy pácienst mun­kakéntelennek Ismer el, vagy nem, — mondja Orovan doktor. — Sem rendsze­rünk, sem ml orvosok nem kívánjuk, hogy beteg emberek munkába járjanak. Az or­vosnak egyébként is mindig a beteg érdekelt kell szem előtt tartania. — Mit várnak önök, az Orvosi Tanács­adó Bizottság tagjai e téren a kezelőor­vosoktői? — A páciensek munkaképességének meg­ítélése elsősorban a kezelőorvos dolga. Az ő kötelessége a kivizsgált személynek megmondani, milyen életmódot folytasson egészsége érdekében. Vagyis minden or­vosnak része van abban, vajon a betegek száma az egyes munkahelyeken növek­szik-e vagy csökken. Sok esetben a fiata­labb üzemi orvosok és egyes kórházi or­vosok sem tudatosítják eléggé felelőssé­güket és túlságosan jóindulatúak. Ezzel bizony károsan befolyásoljak a pácienseket, akik a nagyfokú elnézést látva „valóban betegeknek" képzelik magukat és kima­radnak a munkából még akkor ls, ha ed­dig szorgalmas dolgozók voltak. — Mi a véleménye a kezeltek magatar­tásáról? — Általában az a tapasztalat, hogy az Igazi beteg örül, amikor végre felgyógyul és munkába léphet. A kétes betegek azon­ban szíveseb húzzák-halogatják a munká­balépés idejét. Nem lényegtelen az a je­lenség, hogy bár a lakosság egészségi ál­lapota jobb, mint a múltban voit és nem látni az ut^án rosszul táplált embereket, a munkából való kimaradás aránya mégis növekszik. — Mit gondol, Orovan elvtárs, mi ennek az oka? — A betegség és sérülés okozta munka­kimaradás három tényezőre: szocijális, gazdasági és erkölcsi okokra vezethető vissza. A szociális szempont leginkább a sokgyermekes anyák helyzetével világítha­tó meg, akiknek nincs otthon senkijük és megbetegedett gyermekeiket, főleg egészségügyi zárlat Idején helyszűke miatt nem tudják nyilvános intézetekben elhe­lyezni. Jellemző, hogy mlg 1952-ben pro­pagandát kellett kifejteni a csecsemőott­honok és óvodák mellett, addig ma már kevés bennük a férőhely. — Miképpen magyarázható a gazdasági ténvezők hatása? — Az 54/56. számú új törvény bevezetése óta, mint már t említettem, a táppénzt az utolsó három hónapi kereset szerint álla­pítják meg. így aztán az idénymunkások, ha három hónapig rohammunkát végeznek, megbetegedés esetén sokkal magasabb táppénzt kapnak, mint azok, akik egyen­letes munkateljesítményt nyújtanak. Ilyen szakma például a szerelőmunkásoké, vagy az állami kereskedelemben dolgozóké. Az utóbbiak október, november, deéember. hó-Dr, Orovan, az Orvosi Tanácsadó Bi­zottság elnöke Sugár György felvételei Az elbíráló orvos rendelője előtt mindig nagy a forgalom f ШЯ A jó ápolónővér türelme aranyat ér

Next

/
Thumbnails
Contents