A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-09 / 23. szám

er eső szivek városában dög cimboráját. Mert ördöge volt, y-két centiméterre a századik Her elérése előtt gejzírszerüen rt fel a mélyből a szénsavas tar-Imú ivóvíz. Két éven belül még t helyen leltek gyógyforrásra. Dr. >uőek ugyanis megállapította, hogy víz némely szívbetegségekre gyó­ító hatással van. Javaslatára Ho­nlohe a vártól nem messze gyógy­rdőt építtetett. A „hercegfürdő" erkilencszányolc június 15-én nyílt eg és már az első fürdőévad alatt tszázkilencven szívbeteg kereste 1 hat kabinját. A következő évben gyógyulást keresők száma kétezer­ázra emelkedett. A helybeli polgárok és hazaffyak zdték irigyelni a „hercegfürdő" vedelmét. Mégiscsak helytelen, ngoztatták egyre sűrűbben, hogy у ilyen gyógyfürdő egy ember tu­jdona legyen, különösen, ha az az tber idegen. A derék pogyebradi lgárok egyszeriben nagy hazafiak ;tek, még azok is, akik gyermekei­t csak német szóra szoktatták és császár nevenapján háromszor intek el a templomba elénekelni a itterhaltét. A burzsoáziának megint yszer jól jött a mélyértelmü na­jnalizmus, hogy „zsebünk érdeke mzeti érdek'. Az eljövendő kö­r falat reményében a haza és a mzet fennmaradásának egyik fő­tételét látták a „hercegfürdő" igszerzésében. Hohenlohe és a bbi herceg 1910-ben a fürdőt et­ta Pogyebradi ' városának. Ebben az évben háromezer ember reste fel Pogyebradit, a követke­ben már hatezer,! Elkezdődik az építkezések és spe­lációk időszaka. Kolonád, gyógy­vilonok, parkosított sétányok ke­keznek. Űj szállodák épülnek. Régi igánházak vendéglátó villákká ala­lnak át. Mindenki keresni akar. És kat! Ezért mondanak fel a jó ha­ffy háziurak tömegesen szegény jnkás bérlőiknek. Pogyebradi di­tba jött, egy gazdag vendég sok­kosát fizeti a szerény házbémek. sz Pogyebradi a drága elszálláso-I terén lépést tart Karlsbaddal. proletárok menjenek a város pé­tiére. Keveset fizetnek, piszkosak, rvák! A nemzet mi vagyunk, mond­< a honmentő polgárok. A fürdő 18-ban egy részvénytársaság kezé­ment át. Ma tizennyolc gyógyforrás, modern ógyintézet és orvosi kutatóintéze­c szolgálják az emberi egészséget, fürdőnegyedet pompás park övezi ágágyakkal, mesterséges tóval és ikókúttal. A virágzó fák között Le­í mellszobra az új világ jelképe, ben a volt gazdag polgárok és ekulánsok városában. Itt nemcsak gyebrád György lovasszobra emlé­ztet a múltra. A városi kert bők­ből sötéten bámul a mába T. G. tsaryk mellszobra is. Furcsa érzés! aintől egy kőhajításnyira Masa­<. Wilson már nincs itt, de a pol­ragyak pókhálós rejtekeiben min­n bizonnyal kísért az atomszivart vó Eisenhower elnök árnya is. Hát tg T. G. Masaryk! Igen, a cseh •ténelemben kétségtelenül kijárt ki az őt megillető hely. Számomra ónban a szovjetellenes légionista abázis szellemi atyja marad, a Ma­ar Tanácsköztársaság elleni inter -iciő eSzmei szervezője, vörösgár­ták bebörtönöztetője, a fehérter­• kínzőkamrái elől menekülő kom­munista emigránsok alamuszi el­vesztője, hóhérkézbe kiszolgáltatója, radotíni, duchcovi, nemeskosúti sor­tüzek igenlője! Üj, kezét hiába mosó Pilátus, akinek mégiscsak bizonyos hálával tartozunk. Mert „demokrá­ciája" szűkös keretei között úgy­ahogy alkalmunk volt emberségeseb­ben élni, mint a feudális magyar, lengyel és román urak barbár re­zsimjeiben sínylődő népeknek. Élni és gyakorlatban megismerni a polgári demokráciát, elvben megismerkedni s proletárdiktatúra téziseivel. És ez Ls érdem. Sokkal jobban tisztelem azonban Korvin Mátyás apósának, kor- és ve­télytársának, Pogyebrád György cseh királynak emlékét, aki itt született az ősi várban. Keresztapja állítólag Trocnói Zsizs­ka János. Ez azonban nem volt aka­dálya annak, hogy a lipanyi csatában Pogyebrád György a császár és urak oldalán harcoljon Zsizska „árvái" ellen, vagy később mint kormányzó hagyja elrohadni a vár földalatti bör­tönében a Táborban foglyul ejtett huszita prédikátorokat. A kor szelleme mégiscsak hatott reá. Utrakvista lett, ami később sok kellemetlenség okozójává vált. Ae­neas Sylvius Így ír Pogyebrád György­ről: „Rövid termetű, szögletes alakú, szikrázó szemű, a huszitizmustól ugyan megfertőzött, máskülönben igen becsületes és derék nemes em­ber." Az is volt, de ha kellett, tu­dott nagyon erőszakos lenni. Rossz nyelvek azt mondják, hogy Korvin Mátyás erőszakos természetét rlem csupán örökölte, de részint gyerek­korában Pogyebrád György udvará­ban leste el. A cseh rendek Hunyadi János pél­dája nyomán országos kormányzónak választják meg, majd Ц. Ulászló ha­lála után cseh királynak. György és Mátyás nagy király és országépítő volt. Após és vő, a két nagy kor­társ egyformán szerették nemzetü­ket, egyforma célkitűzéseik voltak, de természetük utóbb egymással szem­beállította őket. Ez az ellenségeske­dés, mely ártott i's mindkét ország népének, a Habsburgok malmára haj­totta a vizet. A magas, évszázados tölgyek alatt fejezték le a tíz kutnahorai bá­nyászt 1496-ban, és a monda sze­rint azóta vérvörös ott a makk és állítólag a bányászok arcvonásai lel­hetők fel rajta. Én ugyan nem tudom igaz-e és ezen nem is lehet csodál­kozni mert a mondák mindig többet tudnak, mint atz élő emberek. Még járom az utcákat, keresem a könyvtárat, levéltárat, a város kró­nikáját szeretném olvasni. Sajnos, hurcolkodás utáni rendetlenség van a levéltárban, így dolgom végezetle­nül baktatok az autóbuszmegálló­hoz. Indulásig még félórám van. Le­ülök a lovasszobor talapzatánál el­helyezett padok .egyikére. Mellettem két szerelmes zsörtölődik. Hallgatom őket és mosolygok. Valami néger nőn kaptak hajba, mint a koldus­szegény csizmadiamester és inasa az adomában, a kenyérnélküfi szalonna­evés miatt. Am felzúg az autóbusz motorja. Felszállok, felszáll a leány is. Társaságában az utazás Pogyeb­rádiból Prágáig igen megrövidült. Talán az autóbuszjárat gyorsult volna meg ? BARSI IMRE Ж A vár az Elba túlsó partjáról — A vártorony ^r Lenin mellszobra a paridban

Next

/
Thumbnails
Contents