A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-09 / 23. szám

Két esztendő eredményei és tanulságai Szemelvények a Csemadok közponli bizottságának beszámolójából Pathó Károly, a Csemadok vezető titkára számolt be a Csemadok munkájáról a két közgyűlés közt eltelt időszakban. Elöljáróban a jelenlegi nemzetközi helyzettel foglalkozott, majd rátért a belpolitikai események ismertetésére. A továbbiakban megállapította, hogy a népnevelő munka fejlődést mutat. Ezek után így folytatta a beszámolót: Az utóbbi két évben 3072 előadást tartottunk. Előadásaink túlnyomó többsége mezőgazdasági kérdésekről szólt. Ezek mellett a mezőgazdasági szakkérdésekkel foglalkozó előadások mellett előadóink, hivatásos és választott funkcionáriusaink gondoskodtak arról is, hogy helyi csoportjaink kulturális rendezvényei össze legyenek kapcsolva agitációs jellegű előadásokkal. Az elműlt két év alatt központi vezetőségünk behatóan tanulmányozta a népnevelő munka különböző módszereit. Megállapította, hogy a népnevelő munka egyik legjobban bevált formája a szakköri mozgalom, mert a szakkörök tagjai nemcsak egy-egy általános kérdéssel foglalkozó előadást hallgatnak meg, hanem behatóan tanulmányozhatják azokat a szakkérdéseket. melyekkel mindennapi munkájukban találkoznak, mimellett az egy és ugyanazon munkaszakaszon dolgozó embereknek a szakkörökben való munka módot ad tapasztalataik kicserélésére is. Meg kell mondanunk, hogy az eddig elért eredményeink nem a legmegnyugtatóbb képet adják. Annyit el kell ismernünk, hogy az elindulás szép volt, amit az is bizonyít, hogy kerületi vezetőségeink jelentései szerint a műit év nyarán körülbelül 50 mezőgazdasági szakkör volt megszervezve. A szervező munka azonban nagyon gyenge lehetett, mert a szakkörök munkájának megindulásakor, vagyis a múlt év őszén kerületi vezetőségeink márcsak mindössze 28 szakkör működéséről adtak számot. Mezőgazdasági jellegű szakkörünk pedig mindössze 11 községben van. A csehszlovákiai magyar dolgozóknak hazánkhoz, a Csehszlovák Köztársasághoz való viszonyát és azt, hogy a Csemadok milyen munkát fejt ki és milyen eredményesen dolgozik annak érdekében, hogy a magyar dolgozókat a Csehszlovák Köztársaság iránti szeretetre nevelje, visszatükrözik azok az eredmények is, melyeket egyesületünk tagsága a falvak és városok szépítését szolgáló országos verseny keretében elért. Kultúrházak építésénél, községi utak és parkok karbantartási munkálatainál az elműlt két év alatt a Csemadok tagjai több mint 500 ezer brigádórát dolgoztak le. Különösen eredményes munkát végzett egyesületünk tagsága a kultúrházak építésénél és karbantartási munkálatainál. A sok dicséretre méltó munkát végző helyi csoport közül szükségesnek tartjuk külön megemlíteni a pozbai helyi csoport tagságát, akik 4500 briaádórát, a gömörpanyiti Csemadok-tagokat, akik 2500. a szűtori Csemadok-tagokat, akik 2600 és a bodrogszerdahelyi Csemadok-tagokat, akik 2500 órát dolgoztak le a kultúrház építése alkalmából. Pathó elvtárs ezután a szlovák és a magyar nép barátságának megerősítését szolgáló kultúrmunkát elemezte: örömmel állapíthatjuk meg, hogy napról napra szilárdul hazánk népeinek egysége. A közös cél, vagyis az életszínvonalunk emelkedéséért, a szocializmus győzelméért folyó mindennapi harcunk szilárd egységbe tömöríti hazánk különbözö nemzetiségű népeit. Népeink egységének megszilárdulásához, a szlovák és a magyar dolgozjk baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez kultúregyesületünk Is hozzájárult. Népnevelő munkánk, de mindenekelőtt az előadói tevékenységünkben ez a törekvés az eltelt két év alatt úgy nyilvánult meg, hogy előadásokat tartottunk a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség jelentőségéről és ismertettük közös forradalmi hagyományainkat, a szlovák és a magyar népnek a kizsákmányolás elleni közös harcait. Az emiitett előadásokat főleg azokban a községekben tartottuk, ahol a "szlovák és a magyar lakosság között valamilyen oknál fogva nézeteltérések merültek fel. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Gútor, Nagypaka, Vezekény, Taksony, Felsöszeli, Negyed, Dunamocs, Gúta és még nagyon sok olyan község képe, melyeket a múltban a szlovák éá a magyar lakosság közötti viszály, meg nem értés jellemzett, már megváltozott, az egyenetlenkedést felváltotta a békés, baráti kapcsolatok állandó fejlesztésére való kölcsönös törekvés. A népnevelés területén fontos helyet foglalnak el az irodalmi vitaestek. Több helyi csoportunk sikeresen alkalmazza a népnevelésnek ezt a módját. A bratislavai kerületi vezetőség jó munkájával magyarázható, hogy ebből a kerületből indult el a kezdeményezés és mindjobban terjed, amit az is bizonyít, hogy V. országos közgyűlésünk óta 419 esetben rendeztek irodalmi vitaestet helyi csoportjaink. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen komoly munkát követel egy irodalmi vitaest előkészítése. akkor az eredményekkel meg lehetünk elégedve. Söl magasan értékelhetjük egyes járási vezetőségeink, mint például a rimaszombati járási vezetőségünk munkáját, mivel az utóbbi két ev alatt 41 irodalmi vitaestet szervezet' es rendezett meg. Az irodalmi szakkör megszervezeseben végzett eredményes munkájáért dicséret illeti a lévai járási vezetőséget. A lévaiak a sok beszéd helyett a tettek mezejére léptek és szinte meglepetésként április 6-án megrendezték a lévai járás szerzői es írói szakcsoportjának első szerzői estjét. A szakcsoportnak jelenleg 30 tagja van. Mint a megrendezett szerzői est is igazolja, sok tehetséges ember lehel a lévai járásban. A népnevelő munka hiányosságai és eredményei Beszámolónk nem adhat hű képet kul- különösen elburjánzottak egyesületünk túregyesületünk munkájáról, ha a népne- életében. velő munkában mutatkozó eredmények Kulturális népnevelő munkánk fcjlömellett nem tárjuk fel azokat a helytelen- dését és különböző formáinak kibenségeket, > amelyek az utóbbi két év alatt takozását fékezi az, hogy több helyi csoportunk működését csupán a műkedvelő színjátszásra korlátozza. Az ilyen jelenségekkel, sajnos még az olyan helyi csoportoknál is találkozunk, ahol minden előfeltétel megvan a szélesebbkörű népnevelő munkára, mint például Komáromban, Losoncon, Füleken, Párkányban és több községben. Bár ezek a helyi csoportok — főleg a nagyobbak — több száz tagot tartanak nyilván, ennek ellenére a helyi csoportok tulajdonképpen csak a szinjátszócsoportot alkotják Tehát a szín játszócsoport tagsága vesz részt az évzáró' közgyűlésen, az választja a helyi csoport új vezetőségét és így minden a színjátszócsoport körül forog. A többi tagokat úgynevezett pártoló tagoknak tekintik, akiknek csupán azt a kedvezményt tzán'ák, hogy befizethetnek a szín játszócsoport előadásaira, vagy ha kedvük tartja, úgy tagdíjat fizethetnek. Több helyi csoportunknál főleg falvainkon ennek a hiányos egyoldalú kultúrmunkának a következménye az lett. hogy az idősebb Csemadok-tagok nem élnek egvütt a Csemadokka! és az ilyen helyi csoportoknak szinte ifjúsági jellegük V Kertelés í élkül meg kell mondanunk, hogy az ilyen munkamódszerekkel dolgozó helyi "uoportok még abban az esetben sem' teljesítik küldetésüket, ha színjátszó csoportjuk működésével országos hírnévre tettek szert. Kulturális népnevelő munkánkat csak akkor tudjuk eredményesen fejleszteni, ha az említett hiányos munkamódszerek ellen felvesszük a harcot, ha megtesszük a szükséges szervezeti intézkedéseket annak érdekében, hogy az összes helyi csoportunk ténykedését mielőbb a sokoldalú kultúrmunka jellemezze. A járási székhelyeken működő helyi csoportokra hárul az a feladat, hogy a falusi helyi csoportok előtt ebben az esetben is jó példával járjanak elöl Ezeknél a helvi csoportokná1

az előfeltételek is megvannak ahhoz, hogy kulturáhs népnevelő munkájukat kiszélesítsék, mivel a legtöbb járási székhelyen van szép kultúrház és a hely csoportoknak van egyesületi helyiségük. Vegyenek példát ezek a helyi csoportjaink a kassai, érsekújvári es lévai helyi csoportoktól, melyek a műkedvelő színjátszó mozgalom fejlesztése mellett — különösen az utóbbi időben — szép é eredmCnyes munkát végeznek a népnevelő munka más szakaszain is. miáltal nemcsak a tagság, hanem a tagságon .Ívül álló magyar dolgozók körében is növekszik az érdeklődés a Csemadck iránt. Elengedhetetlen követelmény, hogy rendszeresítjük helyi csoportjaink életében a taggyűléseket, "zek a taggyűlések azonban nem lehetnek öncélúak, hanem gondoskodni el' arról, hogy minden esetben a tagság 'ájékoztatását és szocialista fejlődését szolgálják. A tagság fejlődésének elősegítségéről való fokozottabb gondoskodás azonban megköveteli, hogy jobbak legyenek a személyi kapcsolatok egysületünk különböző szervei, de mindenekelőtt is járási vezetőségeink és helyi csoportjaink között. Csak így. a helyi csoDortokkal való kaocsolatok szoros megteremtése által tud ink befolyásolni, (Folytatás a 12. oldalon) 11