A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-09 / 23. szám

\Í М \Z К A $zm IE I EMЯ Ől ÉS ÄRULÄSRÖL Kuo Mo-zso, az egyik legnagyobb kínai Író és tudós neve nem ismeretlen előttünk. Amikor néhány évvel ezelőtt hazánkban járt, a prágai Károly egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. 1942-ben írt „Ének a szerelemről és. árulásról" című drámai legendájának iművészi és politikai irányzata shakespeari erővel hat. Megismertet a kínai nép nemzeti kultúrájával, gondolkodásmódjával, lelki életével. Mély gondolatokat tár elénk, amelyek nem csupán üres szavak formájában, hanem a személyek, jelenetek, az egész darab Jellegében jutnak kifejezésre. Bár a prágai rádión kivül évekkel ezelőtt Brnóban is előadták a darabot, nagy örömünkre szolgált, hogy a napokban Prágában a Csehszlovák Hadsereg Központi Színháza műsorára tűzte. A dráma, mely európai szemmel nézve inkább lírai költemény, a huszonkét évszázaddal ezelőtt élt Cshü Jüan költő és királyi tanácsadó sorsát mondja el. Imádta hazáját, az egyszerű népet és a természetet. Bölcs és nemes ember lévén, szabadság nélkül nem tudta elképzelni az életet. Ezért nem egyeztek politikai nézetei a királynőével, aki bosszút forralt ellene. A királyi palotában rendezett ünnepségekre az előkelő vendégeken kívül Cshü Jüan is hivatalos. Az ünnepély botrányba fúl, mert a királynő ájulást színlelvén, a költő karjaiba hull. Titkos szerelemmel vádolja és futótűzként terjeszti a hírt: Cshü Jüan megőrült. Cshü Jüant az őt ért sérelem és szégyen világgá kergeti. Bujdosása közben alkalma nyílik a király előtt feltárni a valóságot, mire börtönbe vetik. Cshü Jüan hűséges kis cselédje, San Tyüan bánatéban ura után bujdosik. Ö is találkozik a királyi családdal és mert gazdája pártját fogja, szintén elveszi büntetését. A nép a Cshü Jüant és San Tyüant ért igazságtalanságot nehezen viseli. A néppel érző porkolábok kiszöktetik a két foglyot. Drámai találkozáson Vladimír Smeral és Antonie Hegerlíková Kuo Mo-zso drámai legendájának főszereplői ünneplik az üldözöttek kiszabadulásukat a börtönből, örömük azonban nem sokáig tart. A kis cselédnek életével kell megfizetnie a boldog perceket. Cshü Jüan borral kínálja meg, hogy klnző szomját csillapítsa. De a bort megmérgezték és a lány holtan rogy össze. Cshü Jüan a népet szolgálja, nemzetét nem árulja el és gondolkodás nélkül viszi bőrét a vásárra. Szerepében Vladimír Smeral ugyancsak kitett magáért. A megrázó jelenetekben játékával annyira magóval ragadja a nézőt, hogy teljesítményével tökéletes hatást ér el. Hűséges, okos kis szolgálója, San Tyüan, amikor a legnagyobb veszélyben van, gazdája szavait idézi: „Becsületesen élni és méltóságteljesen meghalni" — ez minden vágya. Jirina Jirásková hihetően be is bizonyítja ezt a közönségnek. Játékával, könnyed, kínaiasan tipegő járásával, meghajtásai -val, fejtartásával valósággal elbővüli a közönséget. A királynő, mint az uralkodó házak sarjai általában, intrikus jellem, hisztérikus, csak a salát önző érdekeit tartja szem előtt. Antonie Hegerlíková anynyi gonoszságot, körmönfontságot vitt szerepébe, hogy a gyűlölettől- ökölbe szorult áz ember keze. Jüan' tanítványa, Sung Jü gyenge jellem. Amikor megtudja, hogy tanítója, Cshü Jüan kegyvesztett, rögtön faképnél hagyja, átpártol a királyi családhoz. Josef Chvalina a karrierista értelmiségi szerepében kitűnően megállta a helyét. Clan, a királyfi is ingadozó jellem, oda húz, ahová az érdekei szólítják. Tetszik neki a kis szolgáló, San Tyüan, ezért még áldozatok árán is meg akarja szerezni, de nem meri kiváltani szülei „nemes haragját". Vlastimil Brodsky a komolytalan, fecsegő C'lant könynyed természetességgel alakítja. Az együttes többi tagja_is megérdemelt sikert könyvelhet el. A darabot Jan Skoda nemzeti művész, a színház, igazgatója rendezte. Josef Gábriel ízléses dlszíetei, Miloslav Kabeláő kínai zenét utánzó zenei betétjei szerves kiegészítő része a darabnak. Akj nem a röpke benyomások barátja, annak minden bizonynyal igen kellemes estben van része Kuo Mo-zso drámájának megtekintésekor. KARDOS MARTA Cshü Jüan (Vladimír Smeral)