A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-02 / 22. szám

Ff SZÍNES MESEK — SZÍNEKRŐL \ NARANCS SZÍN GYÓGYÍTJA AZ EMÉSZTÉSI ZAVAROKAT • MIT MONDOTT GOETHE A SZÍNEKRŐL? • VÁNDOROLNAK A GILISZTÄK • A TARKA VAROSOKÉ A JŐVÖ Párizsban. Bécsben, s a legtöbb európai nagyvárosban szürke a házak többsége. A napsugaras déli országokból érkező látogatókat szinte elviselhetetlen búskomorság fogja el. ha meglátják ezt a vigasztalan, színtelen, sötét kórengeteget. Az északibb vidékek városainak szürkesége nem esztétikai okokkal, hanem az ottani idékeken felhasznált építőanyagokkal — kö, ce.ient, pala — magyarázható. Ezenkívül a nagyvárosok füstje, lassan szállingózó korma körülbelül egy évszázad óta szürkíti, sötétíti a házak falát, amelyekben az európai városlakók élete folydogál. Ma azonban a modern kémia már igen sok színt és rengeteg új színtartó építőanyagot tud előállítani. Az építészek és a mérnökök egy csapásra felfedezték a világ színei mellett a színek világát is. Civilizációnk valósággal új ruhát ölt magára, szokásaink megváltoznak, s környezetünk egyre színesebbé, egyre vidámabbá válik. A SZÍNEK LÉLEKTANI HATÄSA színek megmozgatják a lelket, s érzelmeket Idézhetnek fel..." mondta Goethe. S egy másik nagy költő, Baudelaire szerint „A szagok, a színek és a hangok megfelelnek egymásnak." A festők ismernek meleg színeket — piros, narancsszin. sárga — és hideg színeket — zöld, kék, ibolyaszín, A köznapi beszédben is sok a „szín". A francia például „vörösen látja a világot" ha haragos. Mi viszont „rózsaszínben" látunk mindent jókedvünkben, s ha valakitől sajnálunk valamit, „elfog a sárga irigység". A bánatos ember „sötéten" látja a dolgokat, s az ostoba „zöldeket beszél össze". A szinek általános hatásáról a kővetkezőket mondhatjuk: A vörös aktiv szín, mely szerelemre hív, harcra tüzel. Ez a szín a tűzre és a Jérre emlékezteti az embert. A sárga vidám és megnyugtató. Ez egyébként a legvilágosabb szín. A narancsszín melengető hatású; az öröm és a szeretetteljes társas kapcsolatok színe. A kék a nagy távolságokat érezteti velünk. Ez a végtelen világmindenség színe; sok nyelven a „kék" szónak azonos a gyökere az „ég" szóval. A zöld halk, finom és megnyugtató. Ez a szín a bennünket körülvevő természetre emlékeztet, ahol évezredeken keresztül élt az ember, s amely a túlságosan igénybe vett városlakónak mindig pihenést és üdülést jelent. Az ibolyaszín búskomorságra tesz hajlamossá, ugyanakkor azonban a méltóság színe is. A barna álmosítólag hat. HOGYAN VÉLEKEDNEK A GILISZTÄK? A színek az élőlényekre különböző módon hatnak, s különböző cselekedetekre ingerlik őket, mint azt számos állat- és növénykísérlet is igazolta. Ha egy dobozban gilisztákat helyezünk el, a dobozt pedig a szivárvány színeinek sorrendjében elhelyezett üveglapokkal fedjük be, úgy pár perc múlva azt taoasztalhatjuk, hogy a giliszták a pirossal megvilágított részben gyűlnek össze. Ha a kísérletet megismételjük, s az üveglapok sorrendjét megzavarjuk, a giliszták azonnal megindulnak, s csak a vörösen világító üveglap alatt nyugszanak meg. Egyes lepkefajok is csupán bizonyos színek iránt vonzódnak. Legyeknél is megfigyelték, hogy sokkal kevésbé lepik el a sárgára és sárgászöldre festett felületeket, mint az egyéb színűeket. NARANCSSZIN — EMÉSZTÉSI ZAVAROK ELLEN A színeknek az emberre gyakorolt pszichológiai hatását még csak most kezdik alaposabban tanulmányozni a tudósok. Az orvostudomány igen fontosnak tartja ezt a kérdést. A vörös fényt már régebben alkalmazzák hirtelen feli -oö járványos betegségek ellen, mint például a vörheny, kanyaró és himlő. A kék és ibolyaszínű sugarak a különböző neuralgikus panaszoknál bizonyultak hatásosaknak. Apatikus és vérszegény gyermekek számára külföldön vöröe és sárga fénnyel történő besugárzást rendelnek az orvosok. Az ideggyógyász zöld és kék fényt használ gyógyításra. A narancsszínű fény pedig emésztési zavarok esetében bizonyult hatásosnak ... A SZÍNEK SZEREPE A MUNKAHELYEN Franciaországban s másutt is sokat vizsgálták a színek szerepét az irodákban és a gyárakban. A kutatások eredményét a munka termelékenységének fokozása érdekében akarják felhasználni. A színek jól meggondolt alkalmazása csökkenti a baleseteket, serkenti a dolgozókat és csökkenti a fáradságérzetet is. A nagy üzemekben már felismerték azt a tényt, hogy a munkatermek és a gépek színét nem szabad figyelmen kívül hagyni. A színek kiválasztását nem kényük-kedvük szerint végzik, hanem szakembert bíznak meg vele. Franciaországban például működik egy „Tájékoztató központ a színekkel kapcsolatos ügyekben". Azokban a gyárakban például, ahol nagy zaj közepette, s állandóan egyforma kézmozdulatokkal végzik a munkát, legszívesebben a „beige" színt választják a munkatermek számára, mert ez megnyugtatóan hat; a gépeket és berendezési tárgyakat ezekben a helyiségekben halványzöldre festik, hogy így elkerüljék az egyhangúságot. Az olyan gyárakban, ahol magasabb hőmérséklet mellett folyik a t4ermelés, a munkatermeket hideg színekkel festik ki, tehát , pszichológiai hűtést" is alkalmaznak, Túlságosan zárt, vagy földalatti munkahelyeken, ahol a dolgozót a bezártság érzése zavarja, „könnyed" színeket — például kékeszöldet — alkalmaznak. Ugyanebbői az okból hasonló színre festik például a tengeralattjárók belső felszerelését is. AZ ISKOLA ÉS A KÖRHÄZ SZÍNEI A régi, nyomasztóan sötét iskolahelyiségek helyett ma már mindenütt világos, derűs tantermek készülnek. A modern iskolahelyis5

geket tengerzöldre, égszínkékre gyöngyszürkére, korállpirosra vagy kukoricasárgára festik. Fehéren rendszerint csak a mennyezetet hagyják. Ojabb kísérletek alapján a régi fekete tábla Is rövidesen a múlté lesz. Nagyon beválnak a sötétzöld vagy világoszöld táblák, melyekre narancssárga krétával írnak. Foglalkoznak azzal a kérdéssel is, hogy a vakító fehér írópapírt halványzölddel cseréljék ki, amely nem fárasztja annyira a szemet. A TARKA VAROSOKÉ A JÖVŐ Minden embernek jogában áll, hogy lakását a maga ízlése szerint rendezze be. A lakberend zök azonban egyre több figyelmet fordítanak a színek, valamint azok fényerejének tanulmányozására, és szakszerű alkalmazáséi a. A plasztikus anyagok és a fluoreszkáló világítás felhasználása lakásaink képét pár éven belül alaposan " meg fogja változtatni. Esztétikai felfogásunk eleinte talán nehezen követi majd a technikai haladás ütemét. De ilyen a világ. Néhány olyan színellentétet, amit ma még ízléstelennek tartunk, fiaink talán már nagyon is ízlésesnek és tetszetősnek fognak tartani. > Egyes európai nagyvárosok környékén már sok élénkszínü házat láthatunk. A tiszta, könnyed színek változatosságot jelentenek a környezet számára, s igen fontos tényezőnek számítanak, ha a modern építészet egyhangúságát át akarjuk hidalni. Ahelyett, hogy egymás mellé rakott fehér vagy szürke kockák jeleznék a házcsoportokat, a jövő városai a festőművész palettájának legszebb színeiben fognak tündökölni. A sokféleség nem zárja ki az összhangot. Lesznek lakásnegyedek, melyeknek uralkodó színe a rózsaszín lesz, másutt a sárgás tónus, vagy a zöld szín lesz túlsúlyban. A házak külső része plasztikus, színes anyagokból készül, melyek színárnyalatainak semmiféle időjárási változás nem fog ártani. Addigra már eltűnnek az ipartelepek füstöt okádó, kormot szóró kéményei is, mert — atoméra hajtja majd a gépeket, s eltűnnek a külvárosok néhol még nagyon is szembetűnően éktelenkedő, színtelen nyomortanyái is. (Z. A.) VALTOZATLAN ARON A-VITAMINNAL DÜSÍTOTT VITA TEJES ÉTELZSÍRT VÄSÄRÖLHAT! A VITA fokozza az ételek tápértékét és kellemes vaj-ízt ad. VITA az A-vitamin új forrása! MPP — HS tukového priemyslu