A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-13 / 2. szám

Nem mindennapos erőfeszítést és kitartást igényelt a Szi-Kiang-Tibet út építése Lhassza új látképe. A magaslaton a Dalai láma aranytetejű palotája, a Pótala Tibet felébredt évezredes álmából és kultúrájával, népi művészetével felsorakozott a nagy Kína többi egyenrangú nemzete mellé Egy Ihasszai kísérleti farmon 83 eddig ismeretlen tibeti hasznos növényfajtát termesztenek a legkorszerűbb módszerekkel Ngoertehni, a Pancsen láma pekingi tartózkodása alkalmából buddhista istentiszteletet tartott a kínai főváros láma templomában A misztérium nélküli Tibet Tibet, a titáni csúcsok és szigorú éghajlat országa, tíz évszázadon keresztül a lámák uralma alatt élt. Fővárosa, Lhassza 3550 méter magasan épült, egyúttal az egyház és állam fejének, a Dalai lámának is székhelye. A jelenlegi Dalai láma 22 esztendős. <3 a tizennegyedik Dalai láma Tibet történelmében. Helyettese a Pancsen láma, utána következnek a többi magas egyházi méltóságok és tisztségek. Nem is olyan régen az imperialisták megkíséreltek éket verni a Dalai láma és a Pancsen láma közé, ma azonban a két egyházfő egyetértésben látja el vezető államférfiúi funkcióit. A lámák Tibet arisztokratái, ők tartják kezükben a kereskedelmet. Munkásosztály nincs Tibetben, mert eddig sem ipar nem volt, sem tervszerűen kihasznál! bányák. Hasonlóképpen hiányzik a középosztály ts. Ma már a függetlenítő erők, ha lépésről lépésre is, de kitartóan szervezik a szociális és gazdasági reformokat egész Tibet területén. A tibeti nép rokonszenves, vidám és szorgalmas. Odaadóan műveli a földet, tenyészti az állatokat és sokat megőrzött természetes és egészséges egyszerűségéből. 1951 májusában a Népi Kína Tibetnek is elhozta a felszabadulást, megnyitotta a középkori viszonyok közt élő tibeti nép előtt a fejlődés, a független nemzeti újjászületés útját. 1956 áprilisában nyilvánították Tibetet autonóm tartománynak. Azóta az óriás hegyek lakói az eddigi gyarmati kisebbségi sors helyett saját nemzeti kultúrájuk szerint élhetnek. Gyermekeik az iskolákban tibeti nyelven tanulnak. 1500 diák látogatja Pekingben a nemzeti kisebbségek intézetét és hasonló intézmény létesült az autonóm tartomány fővárosában is. Lhassza azelőtt igen nehezen volt megközelíthető, ma azonban már két út köti össze a környező világgal és Kínával: az egyik 2100 km hosszú Lan Cseuböl indul ki, a másik a 2255 km hosszú Szi Kang-Tibet, amelyet a Felszabadító Hadsereg katonái építettek haláltmegvető bátorsággal, alpinisták módjára leküzdve a sziklás hegységek nehézségeit. Ennek a két útnak köszönhető, hogy Lhassza valósággal újjászületett. Megindult az élet egészséges pezsgése, utain szünet nélkül vándorolnak a hatalmas áruszállító teherautók, kerékpárok, motorkerékpárok és tevekaravánok. Az állami áruházakban hozzáférhető árakon vásárolhatók az élelmi és ruházati cikkek, a postáról rádión telefonálhatnak Pekinggel. Valaha a tibetiek azt hitték, hogy szegény a földjük. Vajon gondolhatják-e ezt ma?