A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-05 / 18. szám

Ha (Nyitráról Topolcsány felé utazunk és az üzbég i állomáson kitekintünk a vonatból, rögtön szemünkbe ötlik, hogy a Zobor hegy oldalában, nem is meeze a csúcstól, fehér épülettömb szakítja meg az erdőséget. Ha viszont később Szomorlovászi után tekintünk ki — észrevesszük, hogy az Apponyi várhegy túloldalán hármas kupola villan elő a fák lombkoronájából. Elégítsük ki a felébredt kíváncsiságot: az első épület a kamalduli kolostor tömbje, a másik a felsőelefánti, pontosabban szentjánoselefánti volt pálos kolostor épülete. A zobori kolostor igen régi eredetű. A lengyel származású Szórád remete, akinek barlangja még ma Is ott található a kolostor "felett, a kútfők szerint már 1019-ben kérte felvételét Filep apátnál a kolostor tagjai közé A három Elefántfalu-: Alsó-, Felső-és Szentjános-elefánt, nevében az Elefánthy család emlékét őrzi, mely nevét és nemességét Mittuch József könyve szerint azért kapta, mert a török hadjárat során Kálmán királynak egy elefántot ajándékozott. A kolostort а XIV. században Elefánthy Dezső építtette és a fehér barátok, a pálosok otthona lett. Itt élt egy ideig Ányos Pál, a kétszáz évvel ezelőtt született és fiatalon elhünyt magyar költő is, itt írta szerelmes verseit egy ismeretlen lányhoz, akit ő Chloének nevezett. II. József, a kalapos király ,előbb a zobori kamalduli, majd az elefánti pálos kolostort záratta be. Ekkor vonult ki Ferdinánd, az utolsó fehér barát az elefánti erdőben összetákolt kalyibájéba. Az erdőt azóta is Ferdinándkának hívja a nép, az utat pedig, mely a két kolostort az erdőségen át összekötötte — Barát útnak. A múlt rendszerben a zobori kolostorból vendéglőt csináltak, az elefánti kolostor pedig egy magyar arisztokrata kastélya volt. A mai rendszer, az emberről való gondoskodástól vezérelve, a tágas épületeket a népnek szentelte, korszerű tüdőgondozókat rendezett be itt. A zobori százötven ágyas szanatóriumban férfiak gyógyulnak, a felsöelefántiban nők. Dr. Kruty Rudolf igazgató főorvos, a nyitrai kerületi tüdőgondozó Vezetője számos nehézségre és akadályra emlékszik, sok előítélettel kellett megküzdeni, amíg a két gyógyintézetet átadhatták rendeltetésének. A környék lakói azt képzelték, hogy a szanatóriumokból terjedni fog a TBC-s fertőzés, de ma már látják, hogy éppen ellenkezőleg, az intézet azért létesült, hogy felszámolja ezt a betegséget és kórokozóit. Mivel egyik épület sem túlságosan magaslati fekvésű, a klíma nem hat ingerlőleg a roncsolt tüdőkre és alkalmas a tuberkulózis minden válfajának gyógyítására. Komoly az érdeklődés a villamossági tanfolyam Iráni A szanatóriumokban a szol gyógymódon kívül gyógymunkát gyógytornát is alkalmaznak. A pá( sek szabadidejét úgynevezett nor tanfolyamokkal töltik ki. A nők mára töző, szabász, varró, mühí egészségügyi, a férfiaknak villanj relő szaktanfolyamokat tartf A győgymunka jelentősége abban hogy elvonja a beteg figyelmét i énjéről és betegségéről, azoni •olyan szaktudás birtokosává 1 amellyel később gyógyultan az éle is megkeresheti kenyerét. Az új gyógymódhoz tartozik a említett gyógytorna, amelyet haz ban az orvosok mintegy hét év alkalmaznak. Ezzel kiegészítik a vési és pihenési gyógymódot, a hosszabb idő után elerhyeszter szervezetet. A „kondíciós" torna előkészíti a tegeket arra, hogy majd ha gyój tan és munkaképesen hazakerü ne érje őket váratlanul az ott fizikailag megerőltetőbb életmód. Erről igen érdekesen beszél dr. ] tj* főorvos: — Mielőtt elbocsátjuk a páci megvizsgáljuk családi és munka nyezetét — mondja — Szokott i szerünk főleg az anamnézis, a be getés és a látogatás a munkahe Szeretnénk a jövőben elérni azt, a győgyultakat mi magunk os be a nekik megfelelő munkaki Erre ma még csak részben van 1