A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-05 / 18. szám

VÖRÖS FENY VILLOG A TENGEREN AZ EMBERI KÉZ ÚJ SZIGETET ALKOTOTT AZ ADRIÁN Rómából érkezett jelentés szerint az Adriai tenger földrajza és térképe rövid hetek alatt megváltozott. Az olasz iskolásgyermekek-, nek az eddigi szigetekhez egy újabbat is hozzá kell sorolniok, ha jól akarnak felelni. Az új sziget szinte váratlan gyorsasággal emelkedett ki Olaszország keleti tengerpartja közelében, az Adria hullámaiból. Ez a váratlanul megjelent sziget a fantasztikumban bővelkedő Verne-regényekre emlékezteti az embert, mert nem a természet erői alkották, hanem — a dolgos emberi kéz. Romagna tartományban, Bologna közelében találjuk Ravennát, ezt a csendes, szinte elfelejtett ősrégi várost, amelynek gyönyörű bizánci emlékeihez a világ minden részéből elzarándokolnak a szépre vágyó turisták. Ravenna partjától mintegy hat kilométer mélyen a tengerben építették fel ezt a szigetet. Hatalmas olajszállító gőzösök ontják ott a Közel-Kelet kikötőiből szállított olajat. ROMANTIKA ÉS OLAJTÁRSASÁG Néhány évtizeddel, de csak néhány évvel ezelőtt is Ravenna és ritkaságszámba menő pinia-erdeje földünk egyik legcsendesebb, legromantikusabb zugának számított. Ravenna maga egyike a legjelentősebb művészeti emlékekkel zsúfolt városa Itáliának, hiszen világhírű ókeresztény mozaikművei, értékes festményei szinte mágneses erővel vonzották és vonzzák ide a művészetek kedvelőit. Ravenna városa a múló évtizedek során lassan eltávolodott a 'engertől. Vagy, ha úgy tetszik a tenger távolodott el Ravennától. A part eliszaposodása következtében az egykor közvetlenül a tenger partján elterülő város ma már 11 kilométerre került a tengerparttól s most a Canale Corsini, a Corsini csatorna köti össze a várost Porto Corsinival, a tulajdonképpeni kikötővel. Ezt a csatornát halászbárkák és kisebb vitorlások használják. Az utóbbi években nagy változások történtek Ravenna és Porto Corsini környékén. Az egész vidék arculatát megváltoztatta a gyors iparosítás. Az ENI (Ente nazionale idrocarburi), az államilag ellenőrzött metángáz-és olajtársaság a város kapui előtt hatalmas olajfinomítót és egy műgumi-gyárat építtetett. Hamarosan kiderült, hogy a régi szűk és sekély kis csatorna nem alkalmas már a mai igényeknek: a fokozott hajóforgalmat, a tengerparton horgonyzó olajszállító gőzösök olajrakománya továbbításának lsbonyolítását már nem lehetett ezen a csatornán megoldani. MEGSZÜLETIK AZ ACÉLSZIGET A körülmények nem engedték meg. hogy nagyméretű kikötőt építsenek, holott ez lett volna a legtermészetesebb megoldás. De a tengerpart eliszaposodása már eleve lehetetlenné tett minden ilyen tervet és elképzelést. Más megoldást kellett hát keresni. így aztán az olajtársaság vezetősége úgy döntött, hogy a tengerparttól hat kilométernyi távolságban acélszigetet emeltet a hullámok fölé. A tenger itt tizenkét méter mély. A sziget két „felszínből" áll. Az alsó felületen, amelynek körülbelül 15 méter az átmérője, él az a két férfiú, aki a sziget „agyvelejének" számít. Kívülük itt található még egy transzformátor és egy rádiókészülék is. A sziget szintje 36 acéloszlopon nyugszik, amelyek 16 méternyi mélységben vannak lerögzítve a tengerfenékre. Az első felszín fölött egy ugyancsak acéloszlopokon nyugvó második ,,emelet" is található, az előbbinél négy méterrel magasabban. Ezen van elhelyezve mindaz a rengeteg gép, szivattyú és szerkezet, amelyek segítségével az olajszállító hajókat megtöltik illetve kiürítik. VÖRÖS FÉNY A TENGEREN... A mesterséges szigettől egy 37,000 tonnányi felvevő képességű ravennai olajraktárig szabályos csővezeték vezet, olyan mint a közel-keleti olajvezetékek, csak természetesen kisebb méretekben. Tulajdonképpen négy vezeték vonul az acélszigettől Ravennáig, az egyikben nyersolaj, a másikban benzin, a harmadikban fűtőolaj áramlik, a negyedik pedig a mesterséges szigetet, valamint az acélsziget mellett lehorgonyzó olajszállító gőzösöket látja el — édesvízzel. Éjszakánként vörös lámpafény villog az acélsziget legmagasabb árbocrúdján. Ez a pislogó fény tizenkét kilométeres távolságban is látható. S nemcsak a sziget helyzetét jelzi az éjszaka sem szünetelő hajóforgalom számára, hanem mintha egy kissé a természetet legyőző embernek a szép és szabad jövendőbe vetett hitéről is vallana ... Z ólyomi Antal 1956-os könyvsikerek A SZLOVÁKIA SZÉPIRODALMI KÖNYVKIA.DÖ MAGYAR SZERKESZTŐSÉGÉNEK 1956-BAN MEGJELENT KÖNYVEIBŐL. FABRY ZOLTÁN: A béke igaza 332 oldal, ára kötve Kcs 22,30. Fábry Zoltán a szlovákiai magyar szocialista irodalom régi, bátor és tapasztalt harcosa-publicistája. ,A béke igaza" című kötetben Fábry Zoltán a békéért vívott szívós és nehéz harc útját kutatja a politika, az irodalom és a művészet területén. Mesteri írásainak mindegyikén érződik a ma emberére hatni és azt a szocialista humánum emberévé formálni akaró Fábry szinte küldetéses írói megszállottságának nemes hite és ereje. Nyelve magával ragadó, eredeti szófűzéseivel, váratlan és meglepő szóárnyalásaival, mondatviszonyításaival lenyűgöző élményt jelent olvasóinak. Az 1914-es világháborútól egészen napjainkig terjed a bátor könyv élményanyaga jelentős és időtálló irodalmi tanulmányainak dokumentációs jellegű újabb gyűjteménye, amelyben az emberségesebb életért küzdő rendíthetetlen antifasiszta hangja, a vox humana szólal meg. PETR BEZRUC: Sziléziai dalok 116 oldal, ára kötve Kcs 14,55. A cseh forradalmi szocialista költészet klasszikus alakja s a múlt szociális és nemzeti elnyomásban élt sziléziai bányászok énekese Petr Bezruc. Világhíressé vált egyetlen kötetének bámulatosan feszítő erejű versei merőben új világot nyitnak meg a magyar olvasók előtt. Р. O. HVIEZDOSLAV: Véres szonettek 48 oldal, ára kötve Kcs 9,70. A „Véres szonettek" az első világháború apokaliptikus napjaiban íródott. Hviezdoslav, a szlovák irodalom klaszszikus nagy jelensége akkoriban 65 éves volt. Kegyelettel és szeretettel adjuk Р. O. Hviezdoslav „Véres szonettek" című művét a magyar olvasó kezébe. Kegyelettel, mert aki ezeket a verseket írta, legelsők között volt azok közül, akik baráti kezet nyújtottak a szomszéd népek, elsősorban a magyarság felé, mikor „Igen, heroldja" című versének mottójául a mi Ady Endrénk soralt idézte. JOZEF GREGOR TAJOVSKY: Keserű kenyér 334 oldal, ára kötve Kcs 31,30. A szlovák széppróza kimagasló klasszikusa, J. G. Tajovsky népmondák gyűjtésével kezdte írói pályafutását, így ismerkedett meg a szlovák népélettel, így fordult figyelme a népi élet reális ábrázolása felé. Tajovsky elbeszéléseinek világa többnyire komoly, sőt komor: embereinek nehéz sorsa, mellyel az író annyira együtt érez, nem maradhat közömbös az olvasó előtt sem. De mindamellett felcsillan írásaiban a humor aranyfénye is; fellegen áttörő napsugár ez, mely leginkább kisebb karcolataira, önéletrajz jellegű visszaemlékezéseire ontja derűjét. A FELSOROLT KÖNYVEKBŐL MÄR CSAK NÉHÁNY PÉLDÁNY KAPHATÖ A SLOVENSKÄ KNIHA ÉS A JED-i NOTA FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET BOLTJAIBAN