A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-05 / 18. szám

AVajnori-ut mentén, nem messze a vásártértől, ahol a Vajnori-út, a Kukuricás-utca, a Munkás-utca és a Skultéty-utca valamikori elhanyagolt külvárosi negyedet határol, egy világvárosi szabású lakótelepet építenek elöregyártott elemekből. A tervek szerint 350 új lakás épül fel ezen a helyen, a legmodernebb üzletsorral, óvodával és parkkal. A habkönnyű keramzittal be • öntött panel-falak, amelyekbe már előre beszerelik az ajtó-, és ablakrámákat, a vízvezeték, villanyáram és a központi fűit's csöveit, sőt a televíziós készülékek huzalait is, egy kisebb-fajta csodát müveinek ezen a vidéken. Két év múlva talán már olyan modern sía- ' gárúton, olyan házak kö'-öt* rohan a mostani 2-es és 4-es villamos, amilyeneket ezidejüleg Pozsonyon kívül csak Prágában, Gottwaldovban, a nyugati világban pedig mdg csak az Egyesült Államokban., Franciaországban és Dániában építenek. A vezető mérnök szerint szinte hihetetlenül lecsökkentették az építkezés időnormáit és az építési költségeket. Egy kétlépcsöházas, negyvennyolc lakásból álló hatemeletes bérházat az alapozási munkálatokkal együtt 45 szak- és egyéb tanulókon emléket, hogy egyszer azzal ugratták a mesterüket vakolás közben: — Mester úr, nem lenne jobb ezt úgy csinálni, hogy a piagoztam, de voltunk mink már többfelé. Osztravában is. Ott kerestünk. — Mennyi a keresetük ma? — Ezerötszáz, ezerhatszáz коfont levennénk, bevakolnánk rona. Szereléssel keressük, aztán újra felszögeznénk? Mert — S miért jöttek haza Osztraaz ügyetlen inaskezek sohasem vából, ha ott jobban kerestek? tudták úgy felcsapni a máltert, — A család végett. Közelebb hogy vissza ne hulljon belőle a vagyunk hozzájuk. mennyezetről. £s most tessék! — megvalósult az inas-ábánd. Megbecsülnivaló,,érdekes emberek ezek a munkások. A munka, amit végeznek, megszépíti őket, verejtékükből, körmük ko-Chrencslk János asztalos: — Ilyen házakba szeretnék én is felköltözni. munkás 4—44г hónap alatt épít fel. A falakat meg öt-hat hét alatt „felhúzzák". Ez a technika dicsérete! A kőművesek, ezek a jórészt csallóközi, mátyusföldi magyarok, akik ide-opla vándorolva, fecskemódra hol itt, hol ott építgetik a családi fészkeket, azt mondják valami szerény kevélységgel a hangjukban: — Ezé már a jövő. A panelé. Ebben benne foglaltatik az is, hogy általuk emelkednek ezek a falak, s hogy ók" voltak azok is, akik a friss építkezéssel szembenálló két nagy panel bérházat építették, amelyben már laknák is. Nagyon becsülik, tisztelik Tursunov mérnököt, a panelépítés tervezőjét, amit a maguk módján a legmagasabb fokon azzal fejeznek ki, hogy: „Le a kalappal előtte!" Az egyik Léva környéki fiatal kőműves nevetve meséli egy másik, a helyszínen nem látható, az egyéni törekvés hogyan ölt testet, hol mutatható ki? Ami a különböző vidékekről összehozza ezt az emberfajtát. Egy egész csoport agya gosruhájú munkás felelt erre egy hosszú árokban, amit a vízvezeték főcsövei alá ástak Köztük is egy szószólófqrma, akj a Galánto környékiek meg nádszegiek he • lyett beszélt, Bugár Árpád. Kubikosoknak néztem őket. j— Nem vagyunk mi azok, c$ak most ez a A sokfajta változat közül még egy ember állt elő. Az asztalos munkások között egy kondorost származású épp olyan szívesen beszélgetett a hajdani betyárcsárda titkairól, a csárda búvóhelyül szolgáló imitált kemencéjéről, vastag kéményéről, kettős mennyezetéről, ahonnan a betyár egyenesen az istállóban teremhetett a pandúrok elöl, mint munkájukról. — Ennek az építkezésnek az a hallatlan előnye sok minden mellett — mondja — hogy nagymértékben csökken az önköltség, de még így sem olyan olcsó ez az építkezés, mint lehetne. Nincs még teljesen jól berendezett üzemünk, ami van, az még kiskapacitású. Ha nagy üzemben indul majd a panelkészítő gyár és a többi előkészítő üzemmel is jobban összedolgozunk, hát csodákat müvelünk. Hiszen nekünk még rendes normáink sincsenek, mert ezek csak prototípusok. Azt kérdezem tőle, hogy mivel töltik a szabadidejüket, he gyan gondoskodnak róluk. — Hát mi üzemi konyhában ebédelünk napi háromötven -ért. Vacsorát, reggelit magunk készítünk. Az elszállásolás még nem a legjobb, mert ki'barakklakásokban, ki különféle mun— Van családja? — Volt. Kettő. De meghaltak. A család alatt ők a gyerekeket értik, a féleség külön számítandó. — Miben haltak meg? — Miben? Betegek voltak, pasából a civilizáció látnivaló osztón meghaltak — mondja dolgai születnek. De vajon a szinte bosszankodva, hogy még ilyet is lehet kérdezni, s azzal belevágja a lapátot a földbe, mintha azt akarná mondani: az életet fenn kell tartani és fiatalok vagyunk még. A másik egy csendes ember, parkettrakó. Füsről váló, Kétgykrekes, harmincötéves családapa. Szinte elpirul amint mondja, hogy ő azelőtt hentes volt. De kitanulta a szakmát, mert kedve volt hozzá és .,. s azzal belevágja a la- m

é

9 valami... pátot a földbe, mintha azt akarná mondani: az életet — JÓI keresek vele. Volt már fenn kell tartani, és fiatalok úgy is hogy h

ú

. vagyunk még. romezerkétszáz sürgősebb, mert idejön a daru. boronát is kerestem egy hó-Ezzel a munkával nagyon sokat napban. Mikor hogy dolgozok. nem keresnénk, mert gyenge fizetésre nem lehet bérezés van rá kiszabva. Ezt panaszom. Most vettünk egy báger ássa, csak omlott a föld. szép kétszobás, kertes házat. A Ezt hányjuk ki. En gépfestő feleségem se kidoböskezü, én is vagyok éppenséggel. tudom becsülni a pénzt, mert én — Gépfestő? Minek az itt? is tízgyerekes családban nőttem! — No hát nem épp azt vég- Milyen ölet sor sok, helyzetek zem, csak a szakmám. Csehor- lehetnek még ezen az építkezészágban az Agrostrojban dol- sen? Janik János: — Volt ügy, hogy megkerestem 3200 koronát is egy hónapban. kásszállásokon lakik. En éppen itt az építkezésen alszom, abban a kerekes bódéban, de őszre már mind kapunk rendes szállást. Egy külön munkásszállót kapunk. Hogy mivel szórakozunk? Moziba járunk, van aki színházba is eljut, én leginkább koncertekre járok az öcsémmel, aki szintén itt, Pozsonyban dolgozik. Meccsre járnak a kollégák .. . Ezt már ki-ki hajlama szerint intézi. Nagyon hiányzik eay klubhelyiség nekünk. Ahol mégis jobban közelebb kerülhetnénk egymáshoz. Közös szórakozás is kellene sokszor. Távol vagyunk a családtól, hát hiányzik egy kicsit az a melegség ... — Ezért is szeretném felhozni családom. Meg, hogy a gyerekeinknek olyan sora legyen, ami nekem nem juthatott ki fiatal koromban ... Uyesformák az emberek a pa-' nel-építkezésen. MIKUS SÁNDOR 6