A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-06 / 1. szám

н népi tánc varázslói Két estén át zúgott a taps a pozso­nyi Művelődési és Pihenő Park esztrád termében. A zsúfolt nézőtér melegen ünnepelte a Szovjet Állami Népi Tánc­együttes szemkápráztató táncművésze­iét. Mojszsjevék ismét bebizonyították, hogy együttesük a világ legjobb népi tánccsoportja, mely a hagyományos népi folklorisztikus táncot átstilizálva sok-sok új mozzanattal gazdagltja. Könnyedség, báj, humor, a mai szov­jet ember életöröme jellemzi szőlő- és csoporttáncaíkat. A klasszikus balett ábécéjének tökéletes elsajátításával és a modern táncelemek felhasználásával az együttes olyan utólérhetetlen stí­lust hozott létre, mely példát mutat, hogyan lehet a népi táncokbői kiindulva megteremteni a magasabb fokú tánc­művészetet. A műsor stílusban legtisztább és leg­bájosabb száma a „Hét leány" cimü baskír tánc volt. A legbravúrosabb jel­zőt viszont a „Partizánok" táncjelenet érdemelte ki. A többi műsorszám is művészi tökéletességről tanúskodott és a szovjet népek nagy családjának örömteljes, boldog életéről beszélt. És ha a klasszikus szovjet balettnél a koreográfia elmerevedésével kapcso­latban el is hangzottak kritikai han­gok, Mojszejevék ötletes és állandőan újszerű koreográfiájáról, csak a di­cséret hangján lehet szólani. — sl — ,Л hét leány". Baskír tánc Jelenet az együttes „Nyár" tv csoporttáneából — felvétel a moldvai táncszvitböl Elt-e Iván Ivanovics? Szeretjük Nazim HIkmetnek, korunk egyik legnagyobb szel­lemének mélységes emberség­től áthatott költészetét Szeret­jük varázsos költői játékait is, amelyek közül különösen a Le­genda a szerelemről és a Dal a török földről elműt értékel­jük nagyra. Most új oldaláról ismerhettük meg köztársasá­gunk népeinek ezt az igaz nagy barátját. Prágai és brnóf bemu­tatói után a Hviezdoslav Szín­házban nálunk is előadásra ke­rült Élt-e Ivan Ivanovics cimti szatirikus játéka. Hikmet e művében igen el­més és mulatságos formában a káros személyi kultuszt osto­rozza. Formai tekintetben sza­kit a közönség felé képzelt „negyedik fal" elméletével, a szatíra szereplői minden drama­turgiai szabályt mellőzve sok­szor kilépnek a rivalda elé és kabarészerúen a nézők felé for­dulva mondják el véleményüket. Hikmet eredeti mondanivaló­ja a Hviezdoslav Színház elő­adásában helyi vonatkozású fű­szeres bemondásokkal, rögtön­zésekkel hangzik el. Ezek az aktualizálások különösen a já­ték 'első részében sok derűt keltenek, Tibor Rakovsk^ ren­dezése igen elmés, a színészek komédiázd kedve sem hagy kí­vánni valót, a színpadán és a nézőtéren valóságos szilveszteri hangulat uralkodik De a szer­ző személye iránti minden tisz­teletünk jogossá teszi a kér­dést, vajon ez a kabarészerű játék Szlovákia első színpadára Vő lő*© ? "" '"' '' ''' m '' Яй ""v" §3j| • A derű keltéséről különösen Martin Gregor, Karol Zachar, Ctibor FUŐfk és Frantttek Di­barbora gondoskodnak De ki keü emelnünk Ofga Borodáfo­vát és Branislav Koreát is, valamint az elmés díszleteket tervező Ledislav Vychodllt. Sugár György fetvételei »

Next

/
Thumbnails
Contents