A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-21 / 16. szám

nes és gazdag. Nagy forrongás­ban van a színház­kedvelő közönség, a Nemzeti Színház­ban modernül ér­telmezett és meg­rendezett „Varázs­fuvola" körül nagy vita folyik. A szak­emberek véleménye az előadásokról gyarkan homlok­egyenesen ellenke-Jelenet E. F, Burian A szerelem sincs egye dlil című darabjából Ajeges böjti szelek tegnap «még bőszen tépázták a moldvaparti fák félénk-zöldbe ár­nyaló ágait, és az asszonyok, fér­fiak, gyerekek sietve kerestek menedéket a konok esőcseppek elől, melyek mint egy idő és tér fogalmát vesztett eszelős jazz-mu­zslkus ujjal doboltak háztetőn, ablakon és a legszebb leányarcról is lepergették a mosolyt. Szürke fátyol fedte az aranyos várost és mintha a Károly híd kőszentjel didergőn húzták volna magukon összébb megviselt köntösüket. A folyó háborgó vizén a sirályok még egyszer elzengték a tél di­cséretét s a Neruda utcai gprkl kocsma falán függő naptár lap­jait valamelyik nekibúsult vendég Felvétel Az esernyőcske bábfUmből jó néhány * héttel visszalapozta, már­cius utolja volt. Ma hajnalra a tavasz tündére megérintette va­rázspálcájával a fe­hérhegyi kertek , állában búslakodó kis Ibolyát és olyan arany meg kék szí­neket lopott be e párás reggeli légbe, hogy a Vrtbovsk^­kert kőatlasza szinte mosolyogva viselte terhét, a lomha kőművesek által 'éppen meg­reperált földgolyót. A kert gyöngyhar­matos pázsitján a rigók ünnepi gálá­ban áriáztak, üd­vözölvén a tavaszt. Künn az utcán a 12-es vülamos is megszépült, s a Vencel teret átsze­lő utcák sarkain pedig gomba mód­ra nőttek ki a vi­- rágárus aszonyok ibolyával, barkával és jácinttal teli asztalak A 'Petiin tövében, a szemináristák kertjében ezernyi gyerek hancúrozott a virágzó fák alatt és fékevesztett jókedvükkel szemben, tehetetlen volt a kert mogorva őre. Alkonyat után meg a Stromovka ma még átlátszó lombfüggönyei adtak szállást a hajléktalan szerelemnek, csak úgy mint minden tavasszal. Az estf­mosta utcai kövezet tükrén meg­megtört a szépek szüonba öl • tözött lábszárán a leslkló nap­sugár. A fejek szőkébbek, a sze­mek kékebbek és az ajkak pi­rosabbak, édesebbek. Prágában ta­vasz van. A plakátok is színeseb­bek és vidámabbak, ma tavaszt hirdetnek. A már hagyományos tavaszi zenei fesz­tivál (Prágai zenei tavasz) üde égszín­kék plakátja mel­lett mozik, színhá­zak, képklállltások tarka felragaszai hívják a járó-kelő­ket. Prága tavaszi kultúrműsora szl­zö. A Tyl Színház­ban nagy sikerrel játsszák Leonid Leonov Aramyhlntó című művét, о Hadsereg Színház­ban meg alz Anti­goné megy telt ház előtt. • Nagy bátor­ságról tett azonban tanúságot a liberii S. K. Neumann színház együttese, amely Bertolt Brecht híres há­ború ellenes darab­ját, a Bátorság anyót adja elő igen nagy művészi készséggel. Máso­dik nagy próbaté­telük mór nem sikerült ennyire. Lunacsarszkij merész elgondolásű és érdekesen felépített darabját, a Don Quijottet a rendezői még nem értés erőtlenné tette. Meg­néztem a D—34-ben E. F. Bu­rian premierjét is, ,A szerelem sincs egyedül" előadását. Sajnos a gyakran fölösleges jeleneteik Leszűr­kltlk az egészen kiváló és drámai robbanékonysággal teli jeleneteket is és lelassítják a darab dráma: gördül,ékenységét, noha a színpad minden fortélyét ismerő Burian egy bűvész ügyességével váltja a színeket, használ fényt és árnyat, fi'tmvetítőgépet ós sínpárokon gör­dülő kulisszákat. Báb-filmművészetünk világhírű. Filmgyártásuk e műfaja egyen­súlyozta egyéb filmjeink külföldi sikertelenségét. A legjobb hagyo­mányok szellemében készült el a legújabb, elbájoló színes bábfilm, A farkas és a róka. Ebben a film­ben szerepeltetnek először állat­bábukat is (lovat, farkast, rókát, harkályt és kutyákat). Ez az új film öregbítheti bábfilmjeink jó­hirét, csak úgy mint a tehetséges Pojar mesefilmje: Az eeemyőcske, amelynek az idei cannesi fesztivá­lon lesz a nemzetközi bemutatója. És alig készült el az egyik film, mér folynak is Trnak mester új nagy bábfilmjének, a Szentdván­éji álomnak az első próbái: De erről majd máskor. Képzőművészeti ' kiállításokról szeretnék még néhány szót szólni, . hisz sétámon, a tavaszi Prágában, lépten-nyomon kiállítási termek­re bukkantam. Három kiál néztem meg. Az idei képkiállli is színesebbek, mint a közelr ban rendezettek. Mintha a p tavasz itt is közbeszólt \ Üjra megjelentek festők, majd tíz év óta nem léptek vánosság elé. Színesebbé tett tavaszi tárlatokat. Nem azonban azt állítani, hogy a nelk minden esetben újak, ir tarkábbak. Ezek az öreg „új gyakran visszatérő múltnak tű feli. Am szembeállítva őke tegnap szürkeségével, ér< konfrontáció jött létre. Talán kezdeném a nem mi nekkel. Majd ezer év előtt élő m rek művészetét mutatja be a Tun-chuang falfestményeik к tása. Tun-chuang város £ nyugat Kína legnyugatibb r ben fekszik. Alig húsz kilómé a várostól húzódik a Mln-sa 1 ség, amelynek aljában találhi körülbelül 480 .Mo-Kao bai Ezeket a barlangokat, lyek valójában buddhista b lomok, az Ezer Buddha langjalnak Is hívják. A Tc dinasztia idejéből származó f bizonyítja, hogy az első bari egy Jüe-Cseng nevű budt szerzetes vájta ki, és hogy barlang a Kínéban újonnan honosodott buddhizmus első temploma. A barlang homo! nem használható sem szob munkára, sem apró reliefek sésére, ami Indiában és Kína tájéin megszokott létvény. A Lovasok (falfestmény a Tchuangok Idejéből)

Next

/
Thumbnails
Contents