A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-07 / 14. szám

NÉGY RIPORTER—EGY RIPORT Sokan szidják a nagyvárost, hogy kormos, nagy benne a tülekedés, irgalmatlan a tempó. Am vannak a nagyvárosban is percek, sőt órák, amikor a korom mintha elenyészne, a zaj eliil, a dübörgő teherautók helyett legfeljebb egy-egy óvatos autótülkölés hallatszik. A tülekedés, a rohanás mintegy varázsütésre a sétálók nyugodt, kényelmes lépteivé alakul. Szombat este Van ... A Duna felől balzsamos levegő árad, az utcákon vidám tömeg hullámzik. Tavaszi este, tavaszi szombat este! Végetért a munkahét, ma este miénk a világ! Tág teret nyer a képzelet és világosan megnyilatkozik az ízlések különbözősége. Ha tehát legalább hozzávetőlegesen hű képét akarjuk adni a nagyváros szombat esti életének, akkor a színházak, a mozik, a tánclokálok, a zenés esztrád és varietéműsort nyújtó Kultúra és Pihenés Parkjának látogatói mellett ne feledjük el azokat sem, akik beérik egy jó vacsorával valamelyik é remben, vagy kibicek gyűrűjétől öt ve önfeledten sakkoznak egy ké házban. A kiskocsmáknak is meg a közönsége. Különösen látogatot a récsei, károlyfalusi és dévényi s vetkezetek bormérései, ahol a jófi fokhagymás kolbászra vagy cigány csenyére bizony jól csúszik a borc ka. Szervesen beletartoznak a ké azok, akik a valószínűtlenül lang estében inem ülnek be négy fal ki hanem a csillagokkal megtűzdelt sötét kupolája alatt üldögélnek, v sétálgatnak a Dunaparton és azok akik otthon maradtak, hogy rá vagy televízió mellett családi kör töltsék az estét. A mozikban minden jegy jóel elkelt. Akik későn gondolták me| dolgot, igazán csak a jószerencsi vagy a „véletlen" jegyárusokra s míthatnak. A színházi előcsarnokok ünn fényárban úsznak, suhogó selymek kellemes parfümillattól, fehér nyakakon csillagó ékszerektől ékes A Nemzeti Színházban a jegyszedi lezárja az ajtókat — egy pillana minden elcsendesedik, hogy az felhangozzanak a Fra Diavolo nyi nyának első taktusai. A hatos és hetes villamosok fárt hatatlanul szállítják az emberek megelt a Kultúra és Pihenés Par! felé. Vidám 'szórakozásra vágyó e berek ülnek az asztalok körül, al hálás örömmel fogadják a szoml est minden ajándékát: a zenét, a ti ka műsort, a felüdítő kikapcsolódé Betérünk oda is, ahonnan a jó ja: muzsika szűrődik ki. A Dévény szá bárjában a ritmus hódolói keringet a hívogató parketten. A tánc az szenvedély, amely nincs korhatári kötve. Azok pedig, akik éppen fiat: ságuk és a tavaszi hangulat rabi véget nem érő beszélgetésbe va hallgatásba (merülve üldögélnek eg egy sarokasztalnál. Telnek-múlnak az órák. Az este i szakába hajlik és az emberek — fiatalok csakúgy mint az Idősebbek lassan hazaszállingóznak. Bennünk örömteli tudat, hogy az éjszaka a v Л hegy eljött Mohamedhez házhoz jött a szórakozás a televízió útján A Grand kávéház már — ^-"^«Líafs?