A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-31 / 13. szám
A kassai Miklós-börtön A kassai kovács céh cégére mellett jutunk el az emelet előterébe, ahonnan betekinthetünk az emeleti börtönökbe, melyek közül az egyikben a női rabokat tartották. Sok-sok emlék őrzi hazánk múltját. Elég ha csak végigutazunk a Hernád és a Felső-Vág völgyén, hogy felénk integessen a múlt mindjárt a kassai Várhegyről, az abosi Római-szikláról, a „Saxa románéról", a kissé távolabb eső Szepesvára romjairól, az erdők közt rejtőző Menedékkő, a „Lapis refugdd" füves, stk lapjáról, a végimenti alagutak mögül előbukkanó sztrecsnőd várról. Tévednénk azonban, ha ezeket a romokat azonosítanák magával a múlttal. Nem ezek a romok a múlt. A múlt az, ami egykor ezeknek a romoknak a helyén volt. Ha valaki életre akarja keltem a múltat, annak ezekbe a romokba kell visszavinnie az életet. Falakat kell húznia a széthulló alapzatra, tetőt kell borítania reájuk. A belső Salakra rá kell varázsolnia a múlt színeit. A termekbe pedig _vissza kell állítani a múlt bútorait, használati tárgyait, fegyvereit és ruháit. Műtörténészeink éppen erre a feladatra vállalkoznak, amikor kastélyokat, várakat állítanak vissza eredieti pompájukban, mint ahogy újjáépítették például a márkusfalvi várkastélyt, tatarozzák a trencséni és a pozsonyi várat. Hasonló kísérlet színhelye volt Kassa az elmúlt évtizedekben. Szerencsés vállala Fazekas utcában. Igazában Ide is tartozik, mert ahogy ezt az ásatások kimutatták — fazekasmester hajléka volt a sarokház а XV. századiban. Ma már alig hinné az ember, hogy ez a ház virágkorában a város végén állt, pedig a Fazekas utcát áthidaló boltívre épített szoba, amelyben egykor a városi hóhér lakott, egyenesen a városfiaLra s a Hóhérbástyára vezetett. A Miklós-börtön tatarozása Mihalik Sándor múzeumigazgató vezetésével vette kezdetét. Visszaállították a két épület ére-A kassai fazekasok szűk utcája. Jobbról a református templom bejárata, szemben a boltívszobában lakott egykor a városi hóhér, balra a saroképület a Miklós-börtön. A kép a század elején készült. A volt börtön földszinti kandallós előtere, melyben már csak muzeális emlékek a régi tűzkotrók, vasrostélyok. A kandallófríz fölötti mélyedésben nem szekrényétói megfosztott óraszerkezet áll, hanem nyársforgató gép. kozásnak kell neveznünk a kassai Miklósbörtön újjáalakítását. Hiszen Itt sem maradt meg több onúadéknál, melyből а XVI. és XVII. század városi börtöne nőtt elő. A kassai Miklős-börtön, mely nevét egy Mdklus nevű, II. Rákóczi Ferenc korabeli kegyetlen porkolábtól nyerte, most nem foglyokat, rabokat tart kalodáhan, béklyóban, hanem a múltat őrzi, múzeumi falak közé sűrítve a letűnt századok levegőjét, így Lett az egykori siralomház és nyakazóhely a keletszlovákiai Állami Múzeum várostörténeti osztályává, melyben ott találjuk Kassa életének jelentős emlékeit а XVI. századtól egészen a XIX.-ig. Mét házból összeragasztott, csinos saroképület a Miklós-börtön. Homlokzattal t a Tömlöc utcára, a mai Kálvin térre néz, baloldalával azonban hosszan fekszik el A borzalmak helye azonban Igazán a pince. Kettős Ív választja ketté a kínvallatás sötét termét. Kínzófák merednek elő ä falból, pdszkosszínű félgerendák. Ezekre húzták fel köteleken — miután lábukra láncos vasgolyókat akasztottak — a vallani vonakodó rabokat, és testüket . , . ..... .. , .t(i . izzó vassal sütögették. A pincében is több A helyreállított Mlkbs-borton kettós к^ьь.^уоьЗ börtänt Piálunk. Ezek P ' feltárása során bukkantak rá arra a valószínűleg hadászati célból készült titdeti gót és reneszánsz stílusát, de kos ailagútra, mely a mai Kálvin tér föltárták a földalatti részt is, mely tele ai^t ágazik kétfelé s egyik ága a város volt évszázadok hordalékával. A felső ke- szIve f e [é egyenesen nyugatnak halad. Ezt mény réteg alatt másik mástélméteres a z ásatások során 52 méter hosszúságban puha réteg következett szalma és fűrész- kitisztították. Különös érdekességű lenné porrothadékból, rongymálladókból. Hétszáz ez e knek az alagutaknek további feltárása, teherkocsi földanyagot távolítottak el .. a pincéből, ahol több ezer cseréptöredéket, Nagyot lélegzünk, amikor újra kilépünk több száz összeállítható vagy ép cserép- a borzalmakat idéző épületből. Nehezen edényt, száznál több fazekastégelyt talál- ocsúdunk s költözik vissza belénk a megtak. Ez is nyilvánvalóvá tette, hogy nyugtató tudat, hogy csak múzeumot láta Miklós-börtön épülete eredetileg faze- tunk, melybe visszavarázsolták a múltat, kasműhely volt. A m<Mt ne m önmagáért él itt, hanem azért, hogy feltáruljon s ezzed oktasson. Hiteles okmányok szerint а XVII. szá- Ez a ház tehát mindenkié. Aki szívesen zad elején már Itt működik a bortön tanul, okosan teszi, ha ellátogat ide! s egészen a közelmúltig, 1909-ig szolgált közbiztonsági célokat. Ebben az esztendő- Möhr Gedeon ben költözött át innen a rendőrség a „Fekete Sas" főutcái épületébe. A helyreállított épület földszinti tágas előszobájában Kassa város vörösmárványbőd faragott címere fogad, s a falakon ásító fdgyelőlyukak azonnal elárulják, hogy egykori börtönben vagyunk. Vaspántos és tolózáros faajtó vezet a sötétzárkába, ahol most is ott rémit a kovácsoltvas lábbéklyő és öt raböilincs. Itt van a nagy kcjzös börtön és a kivégzésekre használt helyiség is, melynek föbútora a hóhérszék. Lovagolva ült rajta a halálraítélt arccal a támla fedé. Kezét és lábát egy, a székből kiálló vasrúd füléhez kötözték. Nyakát a támla felsó élére kellett hajtania s így sújtott le rá Az eflykori kínzó és Vallat ó helyiség a pincében a hóhér a város pallosával.
