A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-24 / 12. szám

Népgazdaságunk kérdéseiről Dolansky Jaromír elvtárs ez év feb­ruár 27-én és 28-án beszámolót tar­tott a CSKP KB ülésén. Nagyvonalú beszámolójáról, mely mélyen elemzi népgazdaságunk legégetőbb problé­máit és irányt szab további építő munkánknak, rövid kivonatban nyúj­tunk tájékoztatást. A beszámoló mindenekelőtt ismer­tette népgazdaságunk fejlődésének sikereit. 1Szénfejtésünk még tavaly meg­haladta a 70 millió tonnát; acéltermelésünk 408 ezer ton­nával volt magasabb az előző évinél és 4 millió 900 ezer tonna fölé emel­kedett; a villanyáramfejlesztés ma már több mint 16 milliárd kilowatt­óra. 2Magasabb típusú EFSZ-eink a szántóföldek csaknem egyhar­madán gazdálkodnak. Növeke­dett a mezőgazdasági, főleg pedig az állattenyésztési termelés. 3Sikereink következtében tavaly két ízben szállítottuk le a kis­kereskedelmi árakat, rendeztük a nemzeti biztosítást, növeltük a föld­művesek jövedelmét stb. Sikereink ismertetése után Dolansky elvtárs népgazdaságunk fejlődésének egyes nehézségeit elemezte. Hibáztat­ta a béralapok túllépését. 4A beruházási építkezésekről szólva hangsúlyozta, hogy egyes fontos, számbavett termelési egységet nem adtunk át idejében ren­deltetésének. Az anyagköltségek nö­vekedése és más kedvezőtlen körül­mények folytán a felhasználható nem­zeti jövedelem az 1957. évi ellenőrző számokhoz képest kisebb lesz, mégis a növekedés ez évben 7 százalékot fog elérni. 5A szénfejtés áll ipari problé­máink közül az első helyen, melynek 1957-ben 4,6 millió tonnával kell növekednie. Emellett a legmagasabb fokú tüzelőanyag-megta­karításra kell törekednünk. Hiba, hogy mindeddig nem használtuk ki kellő­képpen a földgázt és vízienergiát. 6A kohászati anyagok hatéko­nyabb felhasználása a további fontos probléma. A gépiparnak juttatott egész anyagmennyiségből több mint 27 százalék kerül vissza hulladékként a kohászati termelésbe. Minőségi hiányaink vannak a kohá­szati termelés struktúrájában is. 7Gépiparunk 1949 óta hatható­san elősegítette gazdaságunk építését, de 1956-ban éppeh a beruházási kulcsszállítmányokban 500 millió koronával maradt adósa nép­gazdaságunknak. Gépiparunkban nagy az anyagfogyasztás s magasak a ter­mékek árai. Le kell rövidíteni a hosz­szú szállítási határidőket is. 8Mezőgazdaságunkban 1960-ig el akarjuk érni a termelés 30 százalékos növekedését. Ugyan­eddig biztosítanunk kell mezőgazda­ságunk szocialista szektorának döntő túlsúlyát. Egy talpalatnyi földet sem hagyhatunk megműveletlenül. Mező­gazdaságunkban a technikának s gé­pesítésnek kell a legprogresszívebb szerepet játszania. 9Az egyes területek arányos fejlesztésének problémáiról be­szélve, Dolansky elvtárs ki­emelte, hogy Szlovákia ipari termelése 1948-hoz képest háromszorosára emel­kedett; mezőgazdasági termelése 29 százalékkal nőtt. Szlovákiában a me­zőgazdaság szocialista szektora az egész mezőgazdasági terület 42,3 százalékát éri ét. 4 л A gazdasági együttműködés és a külkereskedelem kérdéseit érintve, Dolansky elvtárs hang­súlyozta: „A legcélszerűbb szocialista nemzetközi munkamegosztásra épülő kölcsönös árucsere és tudományos műszaki együttműködés egyszersmind a szocialista országok éles fegyvere." Ha eltérnénk a gazdasági együttmű­ködés elvétől, sutba dobnánk ezt a kipróbált, nagy hatóerejű fegyvert. A népgazdaság irányításának tökéletesítésében az a célunk, hogy a jogkört elsősorban fe­lülről lefelé ruházzuk át, közelebb vigyük a bányákhoz, üzemekhez, épít­kezésekhez, vállalatokhoz, s ezáltal egyszerűbbé, konkrétabbá tegyük az irányítást. j л Emelnünk kell a vállalaton be-1 / lüli önálló elszámolási rendszer­ben az olyan mutatószámok szerepét, mint amilyenek az önkölt­ségek, a nyereség és a jövedelmező­ség, amit még sok dolgozó mellékes­nek tart. j a Dolgozóink fokozatos részvételét Л Л a ga zdaság irányításában főként a szakszervezetek segítségével biztosítjuk. A munkásosztálynak a vál­lalatokban nem kell a szakszerveze­teken kívül további szervet létesíte­nie érdekei védelmére. Két különböző küldetésű munkásszerv megteremtése szétforgálcsolná erőinket, visszafelé húzó lépést jelentene. л л A revizionista és opportunista I Ц nézeteket, melyek az utóbbi időben a szocialista gazdaság építéséről, szóló vitákban egyes or­szágokban felmerültek, Dolansky elv­társ beszámolója a leghatározottab­ban elveti. A revizionista nézetek vallói abból indulnak ki, hogy a szo­cializmus építését, ösztönös, automa­tikus folyamatnak tüntetik fel, mely­nek nincs szüksége céltudatos irá­nyításra és szívós szervező munkára, ami azonban teljesen összeegyeztet­hetetlen a marxizmus-leninizmus ta­naival. Természetesen alapvető fel­tétel, hogy mindig és mindenben a tömegekre támaszkodjunk és tevéke­nyebb részvételükre törekedjünk a a szocialista országépítés valamennyi kérdésének megoldásában. j r A vállalatok jogkörének bőví-I h tésével egyidejűleg meg kell erősíteni a párt, a pártszervek és a szervezetek vezető és ellenőrző feladatait a gazdasági szervekkel szemben. A pártszervezeteknek min­den vállalatban az állam és a nép ér­dekeit • ell védelmezniük. Beszámolója végén Dolansky elvtárs 10 pontban foglalta össze célkitűzé­seinket s leszögezte: minden feltéte­lünk megvan, hogy a jelenlegi ne­hézségek leküzdéséért vívott harcot ügyünk győzelmes távlatának tudatá­val indítsuk meg. J. S. Elvio Romero a fiatalabb latin-amerikai kisemmizettek jogaiért küzd verseiben, a fel. Első verseskönyve 1953-ban jelent mi alábbi vers is. Elvio TANNIN Harsog a munka, szállnak a számok • elszámolják az izzadságot. Felírva minden, kész a számadás: halvány mosoly, morzsányi kacagás, hegyekbe tornyosuló nyomor, éhségtől egyre sajgó gyomor, hőség és fagy, vágy és vérpatak, görcsös sírás és fojtó harag, vörös quebracho tonnaszámra, száz sértés szótlan zsebrevágva, acsargó düh és néma sóhaj, pálinka, vérebek és tüdőbaj ... Éhség és kín duzzasztja a folyót. új állai Ha Chesterton haló poraiból fel­támadna, bezzeg megrémülne a mai összezsugorodott angol gyarmat­birodalom láttán. Borzongva dőlne vissza sírjába, ha ráeszmélne, hogy India mellett az Aranypart is ki­hívta nemzeti függetlenségét. Csaknem félévezredes elnyomás után, melyet előbb a portugálok, azután a hollandok, végül pedig az angol imperialisták gyakoroltak, az Aranypart március 6-án köz­társaság lett, és Ghana néven, — tehát ősi elnevezéssel — az angol nemzetközösség teljesjogú tagjai­nak sorába lépett. Az új köztársaság kikiáltásának ünnepségein — melyeken köztár­saságunk kormánya is képviseltet­te magát — sok más állam között a Szovjetunió küldöttsége is részt­vett. Az ünnepségeken képviseltette magát az angol királyi család is. Ezzel kidombo továbbra is val... Az Arai matosítói most tetszelegnek. 5 világgal, hogy sa az ő művi nem átalotta ez már korábl hat azonban hi vaknak? Még 1948—1950 idi Accrában s m függetlenségéé angol uralom i sikerült elfoji sem szünetel zött a Kongri Kwame Nkrum az élén. Most már legalább pozíc vábbi kizsákm; szeretné megő Izrael visszat Hosszas tárgyalások után, me­lyek részben az ENSZ-ben, részben Washingtonban folytak, Izrael vég­re hozzálátott csapatai kivonásá­hoz a gazai övezetből és kiürítette Sarm el Sejket, az akabai öböl tá­maszpontját is. E katonai müveletek megkezdése előtt meglehetősen nagy feszültség uralkodott az országban. Mint azonban a knesszet, az izraeli par­lament ülésezése mutatta, Ben Gurion miniszterelnök megúszta a válságot. A parlament 91:21 arány­ban bizalmat szavazott neki. Ezzel, hogy úgy mondjuk, véget ért a második felvonás. Az izraeli csapatok helyét most az ENSZ egységei foglal szetesen csak lenthet. Izrael sát csak azza hogy ,az Egyei arcú politikát ; szerint erről a tanak letérni, rialisták egyre tartást mutatti másrészt az с igyekeztek mec bonyolították a так ellentétei ségében. Az izraeli kétségtelenül n az Egyiptom e felszámolására, 12

Next

/
Thumbnails
Contents