A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-24 / 12. szám
Népgazdaságunk kérdéseiről Dolansky Jaromír elvtárs ez év február 27-én és 28-án beszámolót tartott a CSKP KB ülésén. Nagyvonalú beszámolójáról, mely mélyen elemzi népgazdaságunk legégetőbb problémáit és irányt szab további építő munkánknak, rövid kivonatban nyújtunk tájékoztatást. A beszámoló mindenekelőtt ismertette népgazdaságunk fejlődésének sikereit. 1Szénfejtésünk még tavaly meghaladta a 70 millió tonnát; acéltermelésünk 408 ezer tonnával volt magasabb az előző évinél és 4 millió 900 ezer tonna fölé emelkedett; a villanyáramfejlesztés ma már több mint 16 milliárd kilowattóra. 2Magasabb típusú EFSZ-eink a szántóföldek csaknem egyharmadán gazdálkodnak. Növekedett a mezőgazdasági, főleg pedig az állattenyésztési termelés. 3Sikereink következtében tavaly két ízben szállítottuk le a kiskereskedelmi árakat, rendeztük a nemzeti biztosítást, növeltük a földművesek jövedelmét stb. Sikereink ismertetése után Dolansky elvtárs népgazdaságunk fejlődésének egyes nehézségeit elemezte. Hibáztatta a béralapok túllépését. 4A beruházási építkezésekről szólva hangsúlyozta, hogy egyes fontos, számbavett termelési egységet nem adtunk át idejében rendeltetésének. Az anyagköltségek növekedése és más kedvezőtlen körülmények folytán a felhasználható nemzeti jövedelem az 1957. évi ellenőrző számokhoz képest kisebb lesz, mégis a növekedés ez évben 7 százalékot fog elérni. 5A szénfejtés áll ipari problémáink közül az első helyen, melynek 1957-ben 4,6 millió tonnával kell növekednie. Emellett a legmagasabb fokú tüzelőanyag-megtakarításra kell törekednünk. Hiba, hogy mindeddig nem használtuk ki kellőképpen a földgázt és vízienergiát. 6A kohászati anyagok hatékonyabb felhasználása a további fontos probléma. A gépiparnak juttatott egész anyagmennyiségből több mint 27 százalék kerül vissza hulladékként a kohászati termelésbe. Minőségi hiányaink vannak a kohászati termelés struktúrájában is. 7Gépiparunk 1949 óta hathatósan elősegítette gazdaságunk építését, de 1956-ban éppeh a beruházási kulcsszállítmányokban 500 millió koronával maradt adósa népgazdaságunknak. Gépiparunkban nagy az anyagfogyasztás s magasak a termékek árai. Le kell rövidíteni a hoszszú szállítási határidőket is. 8Mezőgazdaságunkban 1960-ig el akarjuk érni a termelés 30 százalékos növekedését. Ugyaneddig biztosítanunk kell mezőgazdaságunk szocialista szektorának döntő túlsúlyát. Egy talpalatnyi földet sem hagyhatunk megműveletlenül. Mezőgazdaságunkban a technikának s gépesítésnek kell a legprogresszívebb szerepet játszania. 9Az egyes területek arányos fejlesztésének problémáiról beszélve, Dolansky elvtárs kiemelte, hogy Szlovákia ipari termelése 1948-hoz képest háromszorosára emelkedett; mezőgazdasági termelése 29 százalékkal nőtt. Szlovákiában a mezőgazdaság szocialista szektora az egész mezőgazdasági terület 42,3 százalékát éri ét. 4 л A gazdasági együttműködés és a külkereskedelem kérdéseit érintve, Dolansky elvtárs hangsúlyozta: „A legcélszerűbb szocialista nemzetközi munkamegosztásra épülő kölcsönös árucsere és tudományos műszaki együttműködés egyszersmind a szocialista országok éles fegyvere." Ha eltérnénk a gazdasági együttműködés elvétől, sutba dobnánk ezt a kipróbált, nagy hatóerejű fegyvert. A népgazdaság irányításának tökéletesítésében az a célunk, hogy a jogkört elsősorban felülről lefelé ruházzuk át, közelebb vigyük a bányákhoz, üzemekhez, építkezésekhez, vállalatokhoz, s ezáltal egyszerűbbé, konkrétabbá tegyük az irányítást. j л Emelnünk kell a vállalaton be-1 / lüli önálló elszámolási rendszerben az olyan mutatószámok szerepét, mint amilyenek az önköltségek, a nyereség és a jövedelmezőség, amit még sok dolgozó mellékesnek tart. j a Dolgozóink fokozatos részvételét Л Л a ga zdaság irányításában főként a szakszervezetek segítségével biztosítjuk. A munkásosztálynak a vállalatokban nem kell a szakszervezeteken kívül további szervet létesítenie érdekei védelmére. Két különböző küldetésű munkásszerv megteremtése szétforgálcsolná erőinket, visszafelé húzó lépést jelentene. л л A revizionista és opportunista I Ц nézeteket, melyek az utóbbi időben a szocialista gazdaság építéséről, szóló vitákban egyes országokban felmerültek, Dolansky elvtárs beszámolója a leghatározottabban elveti. A revizionista nézetek vallói abból indulnak ki, hogy a szocializmus építését, ösztönös, automatikus folyamatnak tüntetik fel, melynek nincs szüksége céltudatos irányításra és szívós szervező munkára, ami azonban teljesen összeegyeztethetetlen a marxizmus-leninizmus tanaival. Természetesen alapvető feltétel, hogy mindig és mindenben a tömegekre támaszkodjunk és tevékenyebb részvételükre törekedjünk a a szocialista országépítés valamennyi kérdésének megoldásában. j r A vállalatok jogkörének bőví-I h tésével egyidejűleg meg kell erősíteni a párt, a pártszervek és a szervezetek vezető és ellenőrző feladatait a gazdasági szervekkel szemben. A pártszervezeteknek minden vállalatban az állam és a nép érdekeit • ell védelmezniük. Beszámolója végén Dolansky elvtárs 10 pontban foglalta össze célkitűzéseinket s leszögezte: minden feltételünk megvan, hogy a jelenlegi nehézségek leküzdéséért vívott harcot ügyünk győzelmes távlatának tudatával indítsuk meg. J. S. Elvio Romero a fiatalabb latin-amerikai kisemmizettek jogaiért küzd verseiben, a fel. Első verseskönyve 1953-ban jelent mi alábbi vers is. Elvio TANNIN Harsog a munka, szállnak a számok • elszámolják az izzadságot. Felírva minden, kész a számadás: halvány mosoly, morzsányi kacagás, hegyekbe tornyosuló nyomor, éhségtől egyre sajgó gyomor, hőség és fagy, vágy és vérpatak, görcsös sírás és fojtó harag, vörös quebracho tonnaszámra, száz sértés szótlan zsebrevágva, acsargó düh és néma sóhaj, pálinka, vérebek és tüdőbaj ... Éhség és kín duzzasztja a folyót. új állai Ha Chesterton haló poraiból feltámadna, bezzeg megrémülne a mai összezsugorodott angol gyarmatbirodalom láttán. Borzongva dőlne vissza sírjába, ha ráeszmélne, hogy India mellett az Aranypart is kihívta nemzeti függetlenségét. Csaknem félévezredes elnyomás után, melyet előbb a portugálok, azután a hollandok, végül pedig az angol imperialisták gyakoroltak, az Aranypart március 6-án köztársaság lett, és Ghana néven, — tehát ősi elnevezéssel — az angol nemzetközösség teljesjogú tagjainak sorába lépett. Az új köztársaság kikiáltásának ünnepségein — melyeken köztársaságunk kormánya is képviseltette magát — sok más állam között a Szovjetunió küldöttsége is résztvett. Az ünnepségeken képviseltette magát az angol királyi család is. Ezzel kidombo továbbra is val... Az Arai matosítói most tetszelegnek. 5 világgal, hogy sa az ő művi nem átalotta ez már korábl hat azonban hi vaknak? Még 1948—1950 idi Accrában s m függetlenségéé angol uralom i sikerült elfoji sem szünetel zött a Kongri Kwame Nkrum az élén. Most már legalább pozíc vábbi kizsákm; szeretné megő Izrael visszat Hosszas tárgyalások után, melyek részben az ENSZ-ben, részben Washingtonban folytak, Izrael végre hozzálátott csapatai kivonásához a gazai övezetből és kiürítette Sarm el Sejket, az akabai öböl támaszpontját is. E katonai müveletek megkezdése előtt meglehetősen nagy feszültség uralkodott az országban. Mint azonban a knesszet, az izraeli parlament ülésezése mutatta, Ben Gurion miniszterelnök megúszta a válságot. A parlament 91:21 arányban bizalmat szavazott neki. Ezzel, hogy úgy mondjuk, véget ért a második felvonás. Az izraeli csapatok helyét most az ENSZ egységei foglal szetesen csak lenthet. Izrael sát csak azza hogy ,az Egyei arcú politikát ; szerint erről a tanak letérni, rialisták egyre tartást mutatti másrészt az с igyekeztek mec bonyolították a так ellentétei ségében. Az izraeli kétségtelenül n az Egyiptom e felszámolására, 12