A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-03 / 9. szám

Pathó Károly Választási rigmusok ismert népdalok dallamára Mint ismeretes, a három évvel ezelőtt választott nemzeti bizottsági képviselők mandátuma ebben az évben lejár. Dolgozó népünk májusban újra a választási urnákhoz járul, hogy a szocializmus építésében élenjáró dolgozók soraiból kiválassza a legjobbakat, akik majd a különböző fokú nemzeti bizottságokban képviselik választóik érdekeit, vagyis faradságot nem ismerve dolgoznak gazdasági és kulturális életünk felvirágoztatásán. A nemzeti bizottsági választásokat széleskörű agitációs kampány előzi meg, amelynek keretében a választók megismerkednek képviselő jelöltjükkel. A múlt tapasztalatai alapján meggyőződésünk, hogy ebből az alkalomból kultrúcsoportjaink is fokozzák ténykedésüket és kellemes műsoraikkal ünnepélyessé, vidámmá teszik a választási népgyűléseket, valamint a választások napját. Az alábbi választási rigmusokat azzal a céllal közöljük, hogy segítséget nyújtsunk kultúrcsoportjainknak a műsor összeállításában. DALLAM: Szárnya, szárnya, szárnya a madárnak... Tavasz van már végre valahára, Falunk népe készül választásra. Kiválasztjuk jelöltünket a nemzeti bizottságba, Egy emberként szavazunk majd rája. Szép a tavasz, csak egy kicsit sáros, Reakcióra hallgatni káros. Nem hallgatunk soha többé a hazug szavára, Esküdözhet a boldogságára. Nyíljatok ki tavaszi virágok, Nemsokára nagy szükség lesz rátok. Virágdíszbe öltözik a falu s boldog népe, Ünnepel győzelmünk örömére. DALLAM: Széles a Balaton vize... Május hónap az évnek a legszebbik hónapja, Virágoktól illatos a rózsám háza tája. Szakítsunk virágot, kössük tarka bokrétákba, Tüzzük fel a jelöltjeink pör'ge kalapjára. Éljenek a jelöltjeink, büszkék vagyunk rájuk, Képviseljék érdekeink, mert azt megkívánjuk. Édes kisangyalom, gyere perdülj vélem táncba, Vígan éljük életünket a szabad hazába. DALLAM: Haragszik a pusztabíró . . . Választásra készülődik falu, város népe, Büszkén emeli poharát boldog jövőjére. Nem csalhat már Eszterházy, Jaross, Szentiványi, Ha akadna követőjük, pórul fog az járni. Boldog vagyok, édesanyám, büszke is mint látja, Jelölték a szeretőm a nemzeti bizottságba. Ha ölelem, ha csókolom, nem gondolok másra, Azt kívánom, a helyét becsülettel megállja. DALLAM: Tizenhárom fodor van a szoknyámon .. . Meggyűlöltem a régi csúf világot, Mert a burzsuj sokat szedte a vámot. Hogy vissza jő? semmi nem lesz belőle, Ráütünk a reakció fejére. Jó kezekbe került a népünk sorsa, Eltűnt végre a sok koldustarisznya. Dolgos népünk építi hazáját, Nem hagyja elrabolni szabadságát. DALLAM: ] Két út van előttem, melyiken induljak ... Májusban virágzik a pünkösdi rózsa, Elhagyott a rózsám, nem tehetek róla. Elhagyott, azért van a bús szíve árván, Egymásra tálálunk választások napján. Két út van előttünk, melyiken induljunk? Rágalmazókra vagy szívünkre hallgassunk? Szívünkre hallgatunk és arra a pártra, Amely örömet vitt sok nyomortanyába. Választunk jelöltet magunk közül valót, Nem sírjuk vissza a sok úri talpnyalót. Egységben vonulunk fel a választásra, levitézlett urak nagy bosszúságára. DALLAM: Szabadkai híres utca, Cimbalommal van kirakva . . . Nagy ünnep van minálunk, Ellenséggel nem paktálunk. A falunknak apraja és nagyja, A békés éltet akarja. Kalapomnál piros rózsa, Ajkamon a babám csókja. Ügy megyek ki a népünnepélyre, Választások örömére. Gyere rózsám, nagyon várlak, Csókolom a pici szádat. Egybe kelünk tavaszra vagy őszre, Szebb már népünk jövendője.