A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-06 / 1. szám

Egy selmeci mérnök oktatási módszere a párizsi konvent előtt 1794. szeptember 28. öt éve a Francia forradalom kitörésének. A párizsi konvent az új kultúra nagy tervelt tárgyalja — most éppen a műegyetem, az £cole Supréme Polltechnlque átszervezése van soron. A Jóléti Bizottmány előadója Foucroy, a nagyhírű vegyész beszél a Konvent tagjai előtt és javaslatában következőképpen ér­vel: „Nálunk Franciaországban a fizikát és a kémifit mind ez Ideig csupán elméletben ta­nították. Nézzük csak meg a selmeci bányászisko-i lát. Ott meggyőző példát látunk arra, hogy milyen előnyökkel jár, ha a tanulóknak gyakorlatban is bemutatjuk azokat a műve­leteket, amelyeken ezek a hasznos tudomá­nyok alapulnak..." És a kornak akkor leghaladóbb országá­ban, a forradalmi Franciaországban, a párizsi politechnikum átszervezésénél a selmeci bányászakadémia gyakorlati oktatásrend­jét veszik mintául. Ennek módszerére épül a tanítás, ez a példa, és a minta megalkotó­ja, a példa megteremtője, Mikovinyl Sámuel, a Selmecbányán 1835-ben alapított bányász­iskola első szervezője és tanítómestere — ' abban az esztendőben már negyvennégy éve — halott. Ez a jeles mérnök, matematikus és bá-i nyamérésben is járatos térképész először vett fel Bél Mátyás Pozsonyban készült hí­res földrajza számára pontos méréseken alapuló térképeket. 0 létesített a válságba jutott selmeci bá­nyászat fellendítésére hétmillió köbméter befogadására alkalmas víztároló rendszert, amihez hasonló nagyszabású mérnöki mun­kát addig a világ egyetlen bányahelyén sem végeztek. Mint gépész, feltalálta a jelentős megta­karítással járó váltó vízikereket és a víz­nyomású sajtót, ólomkohókat emelt, beve­zette a fémkohászatban a csurogtató láng­kemencéket és a foncsorítással járó ércelökészitést. Mikovinyl Sámuel életének félszázada — 1700-<ban született — még ezzel sem merül kl. Elmélyülten foglalkozott magas matema­tikával, vízszabályozási munkálatokat irá­nyított, s közben — a tatai és ószőnyi mo­csarak lecsapolása alkalmával — még régé­szeti kutatásokra is jutott Ideje. Utakat és hidakat épített, ő hozta létre a bányavárosok úthálózatát, dolgozott, taní­tott fáradhatatlanul. Munkája közben áthült, súlyos betegség támadta meg és korán sírba döntötte Az alkotásainak bő hasznát élvező udvari ka­mara és főúri rend hamarosan elfelejtette, de korunk emlékezete méltán támasztja fel nevét. Több mint két évszázaddal ezelőtt Miko­vinyl Sámuel ezzel a csodálatosan előremu-' tatö dialektikával fogalmazta meg az elmé-ШШШШ letnek és gyakorlatnak élete művében megvalósított egységét: ,„ .. amiként téves elméletből nem szü­lethetik helyes gyakorlat, éppúgy helyes elmélet nem eredményezhet helytelen gya­korlatot ... az a nézetem és azt akarom elérni, hogy mindenki, aki valamilyen gya­korlati módhoz alkalmazkodik, előbb biztos elméleti alapra helyezkedjék, hogy annak segítségével annál biztosabban haladhasson munkálkodásában." — s— A nagy palóc és az idegen irodalom Sokan azt mondják, hogy Mikszáth Kálmán elragadó, tiszta stílusa abból is ered, hogy idegen nyelven nem igen tudott olvasni, sőt még fordításban is alig olvasott idegen írókat. Bár ez inkább afféle szűk­keblű provincionOlizmusnak hat, sió ami szó, külföldi írót nehezen lehetett olvas­mánynak rátukmálni. Szabó Endre, az orosz írók jeles magyar fordítója egyszer mégis rávette, hogy olvassa el Lev Tolsztoj elbeszélését': az „Ivan Iljics halálá"-t. Néhány nap múlva Mik­száth elmesélte Szabó End­rének, hogy este nekifeküdt az olvasásnak és annyira le­kötötte a mű, hogy azon éj­szaka egyfolytában végig is olvasta. Hajnálfelé elfújta a gyertyát, de annyira izgatta a könyv, hogy megintcsak meggyújtotta, megnézni, vajh ki is írta ezt az Iljics Ivánt? Hát hogy Tolsztoj ... — No, és mit szólsz hoz­zá? kérdezte a fordító. — Hm, barátom, — só­hajtott Mikszáth, — most látom csak, hogy mink sem­mit sem tudunk. Ennek a „nem olvasunk"-nak azonban egyszer meg is adta az árát az ugratóskedvü Mikszáth. Történt ugyanis, hogy Szabó Endre, az Üstökös szer­kesztője, valami novellafélét kért tőle a lap számára. —Imi nem írok — rat asz -kodott Mikszáth —, mert­hogy éppen tinta-iszonyban szenvedek, de elmondok egy jó eset két a tinny ei jegyző­ről, írd meg. Elmeséli a tinnyei jegyző esetét, Szabó megírja, kiad­ja, de mikor ismét találkoz­nak, azt mondja neki Mik­száth: — Nagyon jól van meg­írva a tinnyei jegyző; még jobban, mint ahogy én meg­írtam. — Te? Hát te ezt már megírtad? — Hogyne, régen, még a Szegedi Naplóban. — No, megállj! Telik-múlik az idő, vagy egy hónap múlva, vacsora utáni kedélyeskedés közben azt mondja Szabó Endre Mikszáthnak: — Volna egy neked való témám; én rest is vagyok megírni, meg nem is tudnám úgy megcselekedni, mint te. Azzal elmondja neki Dosz­tojevszkij „Krokodilus" cí­mű szatirikus elbeszélésének a tartalmát. Mikszáth mára következő héten közölni kez­di folytatásokban a Pesti Hírlapban. Tart ez vagy négy-öt számon át. Mikor már jól belemelegedett a históriába, Szabó Endre le­fordítja a Dosztojevszkij­novellát és elkezdi közölni az Üstökösben. Találkoznak MikszáthtcH. A palóc húsos arca sötét és fenyegető. — Kutya vagy — szisze­gi —, becsaptál. — Egyikünk kutya, — is­meri el Szabó Eendre —, a másikunk éb. — Hogyhogy? — Hát a tinnyei jegyző? Mikszáth arca megnyúlik. Aztán elneveti magát. — Jó tromf — ismeri el. — Sikerült. Igazad van, üs­sön beléd a mennykő! (s) Kulturális hírek ARADON VISSZAÁLLÍTJÁK a ti­zenhárom vértanú 32 esztendővel ezelőtt lerombolt emlékművét. A szoborcsoportozat restaurálása má­jusig elkészül. ANDRÉ MAUROIS, a művészi életrajzok ismert francia mestere (Shelley, Byron, Voltaire, Chateau­briand, Turgenyev, Hugo, stb. élet­rajzának Írója) űj életrajzon dolgo­zik: az idősebb és Ifjabb Dumasról ír. AMERIKAI—OLASZ PRODUKCIÓ­BAN filmet készítenek Dante „Iste­ni színjátékából". NEW DELHI-ben tartották meg december 23—28. között az ázsiai Irök értekezletét. s .л JEAN COCTEAU francia költő, ' drámaíró, esszéista évek óta fog­lalkozik színpadi díszlettervezéssel is. Most ó festi a villafranchei temp­lom freskóit. LENGYELORSZÁGBAN 1944— 1955 között 48 000 könyvet adtak ki 740 milliö példányszámban, A köny­vek között mintegy 10 000 szépiro­dalmi alkotás szerepel, a többi pe­dig tudományos mű, tankönyv és egyéb.

Next

/
Thumbnails
Contents