A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-06 / 1. szám

Egy selmeci mérnök oktatási módszere a párizsi konvent előtt 1794. szeptember 28. öt éve a Francia forradalom kitörésének. A párizsi konvent az új kultúra nagy tervelt tárgyalja — most éppen a műegyetem, az £cole Supréme Polltechnlque átszervezése van soron. A Jóléti Bizottmány előadója Foucroy, a nagyhírű vegyész beszél a Konvent tagjai előtt és javaslatában következőképpen érvel: „Nálunk Franciaországban a fizikát és a kémifit mind ez Ideig csupán elméletben tanították. Nézzük csak meg a selmeci bányászisko-i lát. Ott meggyőző példát látunk arra, hogy milyen előnyökkel jár, ha a tanulóknak gyakorlatban is bemutatjuk azokat a műveleteket, amelyeken ezek a hasznos tudományok alapulnak..." És a kornak akkor leghaladóbb országában, a forradalmi Franciaországban, a párizsi politechnikum átszervezésénél a selmeci bányászakadémia gyakorlati oktatásrendjét veszik mintául. Ennek módszerére épül a tanítás, ez a példa, és a minta megalkotója, a példa megteremtője, Mikovinyl Sámuel, a Selmecbányán 1835-ben alapított bányásziskola első szervezője és tanítómestere — ' abban az esztendőben már negyvennégy éve — halott. Ez a jeles mérnök, matematikus és bá-i nyamérésben is járatos térképész először vett fel Bél Mátyás Pozsonyban készült híres földrajza számára pontos méréseken alapuló térképeket. 0 létesített a válságba jutott selmeci bányászat fellendítésére hétmillió köbméter befogadására alkalmas víztároló rendszert, amihez hasonló nagyszabású mérnöki munkát addig a világ egyetlen bányahelyén sem végeztek. Mint gépész, feltalálta a jelentős megtakarítással járó váltó vízikereket és a víznyomású sajtót, ólomkohókat emelt, bevezette a fémkohászatban a csurogtató lángkemencéket és a foncsorítással járó ércelökészitést. Mikovinyl Sámuel életének félszázada — 1700-<ban született — még ezzel sem merül kl. Elmélyülten foglalkozott magas matematikával, vízszabályozási munkálatokat irányított, s közben — a tatai és ószőnyi mocsarak lecsapolása alkalmával — még régészeti kutatásokra is jutott Ideje. Utakat és hidakat épített, ő hozta létre a bányavárosok úthálózatát, dolgozott, tanított fáradhatatlanul. Munkája közben áthült, súlyos betegség támadta meg és korán sírba döntötte Az alkotásainak bő hasznát élvező udvari kamara és főúri rend hamarosan elfelejtette, de korunk emlékezete méltán támasztja fel nevét. Több mint két évszázaddal ezelőtt Mikovinyl Sámuel ezzel a csodálatosan előremu-' tatö dialektikával fogalmazta meg az elmé-ШШШШ letnek és gyakorlatnak élete művében megvalósított egységét: ,„ .. amiként téves elméletből nem születhetik helyes gyakorlat, éppúgy helyes elmélet nem eredményezhet helytelen gyakorlatot ... az a nézetem és azt akarom elérni, hogy mindenki, aki valamilyen gyakorlati módhoz alkalmazkodik, előbb biztos elméleti alapra helyezkedjék, hogy annak segítségével annál biztosabban haladhasson munkálkodásában." — s— A nagy palóc és az idegen irodalom Sokan azt mondják, hogy Mikszáth Kálmán elragadó, tiszta stílusa abból is ered, hogy idegen nyelven nem igen tudott olvasni, sőt még fordításban is alig olvasott idegen írókat. Bár ez inkább afféle szűkkeblű provincionOlizmusnak hat, sió ami szó, külföldi írót nehezen lehetett olvasmánynak rátukmálni. Szabó Endre, az orosz írók jeles magyar fordítója egyszer mégis rávette, hogy olvassa el Lev Tolsztoj elbeszélését': az „Ivan Iljics halálá"-t. Néhány nap múlva Mikszáth elmesélte Szabó Endrének, hogy este nekifeküdt az olvasásnak és annyira lekötötte a mű, hogy azon éjszaka egyfolytában végig is olvasta. Hajnálfelé elfújta a gyertyát, de annyira izgatta a könyv, hogy megintcsak meggyújtotta, megnézni, vajh ki is írta ezt az Iljics Ivánt? Hát hogy Tolsztoj ... — No, és mit szólsz hozzá? kérdezte a fordító. — Hm, barátom, — sóhajtott Mikszáth, — most látom csak, hogy mink semmit sem tudunk. Ennek a „nem olvasunk"-nak azonban egyszer meg is adta az árát az ugratóskedvü Mikszáth. Történt ugyanis, hogy Szabó Endre, az Üstökös szerkesztője, valami novellafélét kért tőle a lap számára. —Imi nem írok — rat asz -kodott Mikszáth —, merthogy éppen tinta-iszonyban szenvedek, de elmondok egy jó eset két a tinny ei jegyzőről, írd meg. Elmeséli a tinnyei jegyző esetét, Szabó megírja, kiadja, de mikor ismét találkoznak, azt mondja neki Mikszáth: — Nagyon jól van megírva a tinnyei jegyző; még jobban, mint ahogy én megírtam. — Te? Hát te ezt már megírtad? — Hogyne, régen, még a Szegedi Naplóban. — No, megállj! Telik-múlik az idő, vagy egy hónap múlva, vacsora utáni kedélyeskedés közben azt mondja Szabó Endre Mikszáthnak: — Volna egy neked való témám; én rest is vagyok megírni, meg nem is tudnám úgy megcselekedni, mint te. Azzal elmondja neki Dosztojevszkij „Krokodilus" című szatirikus elbeszélésének a tartalmát. Mikszáth mára következő héten közölni kezdi folytatásokban a Pesti Hírlapban. Tart ez vagy négy-öt számon át. Mikor már jól belemelegedett a históriába, Szabó Endre lefordítja a Dosztojevszkijnovellát és elkezdi közölni az Üstökösben. Találkoznak MikszáthtcH. A palóc húsos arca sötét és fenyegető. — Kutya vagy — sziszegi —, becsaptál. — Egyikünk kutya, — ismeri el Szabó Eendre —, a másikunk éb. — Hogyhogy? — Hát a tinnyei jegyző? Mikszáth arca megnyúlik. Aztán elneveti magát. — Jó tromf — ismeri el. — Sikerült. Igazad van, üssön beléd a mennykő! (s) Kulturális hírek ARADON VISSZAÁLLÍTJÁK a tizenhárom vértanú 32 esztendővel ezelőtt lerombolt emlékművét. A szoborcsoportozat restaurálása májusig elkészül. ANDRÉ MAUROIS, a művészi életrajzok ismert francia mestere (Shelley, Byron, Voltaire, Chateaubriand, Turgenyev, Hugo, stb. életrajzának Írója) űj életrajzon dolgozik: az idősebb és Ifjabb Dumasról ír. AMERIKAI—OLASZ PRODUKCIÓBAN filmet készítenek Dante „Isteni színjátékából". NEW DELHI-ben tartották meg december 23—28. között az ázsiai Irök értekezletét. s .л JEAN COCTEAU francia költő, ' drámaíró, esszéista évek óta foglalkozik színpadi díszlettervezéssel is. Most ó festi a villafranchei templom freskóit. LENGYELORSZÁGBAN 1944— 1955 között 48 000 könyvet adtak ki 740 milliö példányszámban, A könyvek között mintegy 10 000 szépirodalmi alkotás szerepel, a többi pedig tudományos mű, tankönyv és egyéb.