A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-10 / 6. szám

A PÄLMÄK VÄROSA, AHOL TÉLEN IS VIRÁGDÍSZBEN ÁLLNAK A KERTEK Üj- Delhinek 1600 000 lakosa van; európai fővárosnak is ép­pen elegendő nagy lenne. Klímája elsőrangú és egész­séges. Tulajdonképpen három évszak váltakozik itt. A nyár márciustól júniusig tart, ebben az időben bizony meglehetősen elviselhetetlen itt a forróság. Júliustól októberig • számíthat­juk a monszun-idöt, amikor folyton csak esik, esik, szünet nélkül esik három hónapon ke­resztül. Nem mondom, idegek kellenek hozzá főleg annak, aki nem szokta meg a háromhóna-Új-Delhi óvárosa a Vörös erőddel s a Dzsamma me­csettel, India legszebb és leg­nagyobb templomával az egy­kori mogul birodalom letűnt dicsőségéről beszél... Üj-Delhi többi része tulaj­donképpen az indiai tradíciók s az európai befolyás megalku­vásából született; keleti művé­szet keveredik itt a legmoder­nebb európai technikával. Üj-Delhi kifejezetten kertváros. Tiszta, széles, nyílegyenes asz­faltozott útvonalait úgy gon­dozzzák, mintha valami díszte­rem padlózatát tisztogatnák, s a ragyogó széles utak fölött kar­csú pálmák dugják össze a fe­jüket ... látják a föld mélyét. Egész kor­szakok bújtak itt meg a külön­böző rétegek alatt. Hétszer égett porrá a város, hétszer építették fel egészen újjá. Hetven király választotta székhelyéül a várost, egymással harcolva, egymást pusztítva. Velük együtt sírba szállt régi és elfelejtett birodal­muk ls. Az 1180 körüli időktől maradt még a két erődítmény s a híres „Vasoszlop". A mo­hamedánok hagyták a városra a mohamedán építészet legna­gyobb remekművét, a Dzsama mecsetét. VAS, MELY KARCOLHATATLAN ÉS NEM ROZSDÁSODIK A híres „Vasoszlop" hét mé­ter magas. Tudósok véleménye szerint a 4. évszázadból szár­mazhat. 1500 esztendő szállt el azóta fölötte, de egyetlen gom­bostűfejnyi rozsda sem jelent­kezett a felületén s egyetlen parányi karcolás sem látható rajta. Állítólag az ország terü­letén több ilyen bizonyítéka is akad annak, hogy az indiaiak évezredekkel ezelőtt ismerték már a rozsdamentes vas elő­állításának titkát, — mesélik az itteniek. SZÁLLODA, ÉTTEREM, BÄR... Az egyszerűbb szállodai szo­bában is van ventillátor az ágy felett, mely szünet nélkül fo­rog és hűti a levegőt, nem hiányzik a rádió, az írógép, sőt egy jégszekrény sem, amelyben remekül kihűl a gyöngyözve pezsgő ásványvíz s a friss gyü­mölcsnedv. Az indiai szállodák kényelmesek, otthonosak, de meg is kell fizetni a szobákat alaposan. Egy szoba ára átla­gosan napi 50—75 rúpia. Hogy mennyi ez az összeg, könnyen elképzelhető, ha azt is megírjuk, hogy egy szálloda) alkalmazott, aki a helyiségek állandó fertőt­lenítését végzi, havonta 5— 10 rúpiát kap, no meg naponta néhány marék rizsből álló kosz­tot ls. A Connaught Place, a város középpontja, ahol a legtöbb üz­letház és bank sorakozik egy­más mellett, valósággal világ­városi forgalommal dicsekedhet. Késő éjszakáig zúg, zajong, áramlik át útkeresztezésen a gépkocsik színes áradata. A XVII. században épült „Jantar Mantar" csillagvizsgáló pos esőzéseket. Novembertől februárig tart a tél.,. De mi­csoda tél! Igaz, az éjszakai hő­mérséklet, néha majdnem a fagypontig süllyed. Ezzel szem­ben a nappali hőmérséklet 20— 25 fok körül irigaíozik. Ezt pedig . el lehet viselni. Igaz? KELETI MŰVÉSZET ÉS EURÖPAI TECHNIKA Üj-Delhi megfelelő klimája, valamint az a körülmény, hogy a város előnyös fekvése a há­rom nagy kikötővárossal szem­ben közismert (az egyik Kará­csi, jelenleg Pakisztán fővárosa, a másik lent délen Bombay, a harmadik pedig a keleti part nagy kikötővárosa Kalkutta); ez a jó fekvése volt az oka annak, hogy az egykori angol korona­gyarmat fővárosául válasszák. A VILÄG LEGNAGYOBB PARLAMENTJE Távolbavesző, hatalmas és fantasztikusan szép indiai ker­tek veszik körül Rashtrapati Bhavan-t, a köztársaság elnö­kének rezidenciáját és a Parla­ment épületet, mely — állítólag — a világ legnagyobb parla­mentje. S a kerteket éjszakán­ként csodálatos fény-effektu­sokkal világítják meg a fák és bokrok közé rejtett fényforrá­sok. HETVEN KIRÄLY HÉTSZER ÉPÍTTETTE FEL . .. Űj-Delhinek ősrégi története van. Az indiaiak nem is Űj-Delhinek, hanem öreg Delhinek nevezik. Ők tudják, hogy miért. Többek közt azért is, mert a város határain túl máris hatal­mas ásatások közé ér az utas, ahol szorgalmas régészek val-A Connaught Place egy részlete • —-•• — ... A „Vörös eröd" csodálatos épülete a mohamedán és hindu kultúra harmonikus keveréke

Next

/
Thumbnails
Contents