A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-06 / 1. szám

Egy igazmondó költő a XVI. században Az elmúlt esztendőben a Magyar­országon és a szomszédos népi demokráciákban megjelenő ma­gyar nyelvű irodalmi lapok szinte ki­vétel nélkül megemlékeztek egy négyszáz évvel ezelőtt meghalt köl­tőről: Tinódi Lantos Sebestyénről. Mi, itt Szlovákiában bokros irodalmi gond­jainkban „halaszthatatlan" és „égető" kérdésekkel viaskodva bizony megfe­ledkeztünk arról, hogy ezzel az ér­demes és tiszteletreméltó költővel szemben a részünkről különösképpen is kijáró kegyeletet lerójuk. Tinódi Lantos Sebestyén a magyar­ságra súlyos történelmi katasztrófa­ként rászakadt török idők ismert hazafias költője. Kardforgató vitézből lett poéta; nehéz kézsebe után kard helyett tollal kívánta szolgálni a ha­zát. Hogy hogyan, arról a nyomtatás­ban is megjelent versei előszavában így nyilatkozik: „Ez jelönvaló köny­vecskét szörzeni nem egyébért gon­dolám, hanem hogy az hadakozó, baj­vívó, várak-városok-rontó, és várban szorúlt magyar vitézeknek lenne ta­núság üdvösséges, tisztösséges meg­maradásokra, az pogán ellenségnek mimódon ellene állhassanak és hada­kozzanak." Nem csillogó frázisok, cifra kön­tösű versek költője Tinódi Sebestyén. Az ő alkotásaira kétszere­sen: közvetlenül és átvitt értelemben egyaránt ráillik Petőfinek a saját köl­teményeiről mondott híres hasonlata. A Tinódi-versek formai szempontból is „rongyos vitézek", de a Petőfi által használt pozitív eszmei értelemben is azok! Nehézkés szavak, színtelen, vas­kos jelzők és — a művészi erősséget jelentő dallam s megszépítő éneklés nélkül költőietlen zörgő rímek jellem­zik ezt a költészetet. De az esetlen forma mögött — mint fentebb láttuk — a hazaszeretet és a használni aka­rás érzése forrósodik. És az igazság­hoz, igazmondáshoz való törhetetlen ragaszkodás is, amelyet a gyönyörű költői önvallomásnak számító elősza­vában így fejez ki a költő: „Sem ado­mányért, sem barátságért, sem félele­mért hamisat nem írtam, — az mi keveset írtam, igazat írtam." Tinódi Lantos Sebestyén a ver­seihez hasonlóan maga is „rongyos vitéz". Nem poéta laureátus, mint francia kortársa, a finom és választékos Ronsard, akinek barátsá­gáért fejedelmek és főurak verse­nyeznek. Tinódi vándor énekmondó, aki elé a nagyurak lakájai „büdös bort" löknek, akinek „nincs pénz a tarsolyában", és aki a verseit írva „hideg télben fú körmében házában." A XVI. század magyar (és általában kelet-európai) költőjének tipikus sorsa ez! Országúti por, sár, vér és üszök tapad rá, lenézett, szolgának tekintett komédiás, ha Tinódi Sebestyénnek vagy Moldvai Mihálynak hívják és ül­dözött, hajszolt eretnek, ha Borne­missza Péter vagy Dávid Ferenc a neve. Az országot járó és históriás éne­keihez a török elleni csaták, várostro­mok és egyéb közérdekű korabeli események anyagát gyűjtő Tinódi itt a mi tájainkön is sokszor megfordult. Különösen azután, hogy egy Katalin nevű kassai lánnyal összeházasodva „kéncsös" Kassán telepedett le. Ettől kezdve innen indult gyakori élmény­gyűjtő útjára. Még kassai letelepedése előtt, 1544 őszén ellátogatott Nagy­szombatba is, ahol akkor Habsburg Ferdinánd magyar párthívei jöttek össze országgyűlésre. Nagyszombatba menet valószínűleg útba ejtette Lévát és ípolyszilkát is, mert „A szálkái mezőn való viadalról" címú verséhez ezeken a helyeken szerezhetett friss és közvetlen adatokat. Ebben a his­tóriás énekében egy olyan csatát írt le, amelyet a lévai várőrség és egy Lévától megugrasztott sarcoló török csapat 1544 augusztusában az ipoly­szalkai határban vívtak meg. „Szálkái mezőre mikoron jutának. Az terekek magyar zászlókat látának. Ottan Ipol vizén el általgázolának." Szép harc vala, sokan ugyan megforgának — írja Tinódi erről a magyar győzelemmel végződő csatáról, amelyet frissen, késedelem nélkül megénekel, hogy vele a török elleni harc jegyében összehívott or­szággyűlésen már hatni, mozgósítani tudjon. Az 1544-es (és 47-es) nagyszombati országgyűlésen kívül megjelent Tinódi az 1546-os országgyűlés színhelyén: Pozsonyban is. Lehet, hogy — a török elleni agitáción kívül — idejövetelé­nek az is célja lehetett, ami száza­dokkal később Csokonait, majd Pető­fit is Pozsonyba hozta: az összesereg­lett urak között új pártfogóra, mecé­násra akart találni. Az sem lehetetlen, hogy Tinódinak — Csokonaival és Pető­fivel szemben — sikere volt és talán éppen itt Pozsonyban találta meg a keresett pártfogót Nádasdy Tamás ná­dor személyében, aki mint tudjuk — többször támogatásban részesítette Tinódit és annak halála után a Tinódi családot is. 1 nnek a főúrnak egyik birtokán a vasmegyei Sárváron halt meg ez a fáradhatatlan vándorénekes négyszáz esztendővel ezelőtt, 1556 elején. Országjáráson, élménygyűjtő úton, alkotó munka közben érte el őt a végzet, amelyet megrendítő nyuga­lommal és szinte akasztófahumorral fogadott. Nem' volt „farkas", nagyon is szelíd, komoly és hű fia volt hazá­jának és népének, de olyan imponá­lóan és sztoikusan, nyögés és fogva­cogás nélkül halt meg, mint az a farkas, amelyről a nagy francia költő: Vigny énekel. Derűsen, kedélyeskedve és szinte parolázva a halállal hagyta itt Tinódi Sebestyén a „halandó muzsi­kát", hogy mint mondta — odaát „az angyalok között", az „égi muzsikát" tanulja meg. „Halandó muzsikáját" négyszáz év után is megbecsüljük és nehézkés, döcögős költészetét a megszépítő s művészetté nemesítő dallamaival együtt értél^elve legjobb irodalmi ha­gyományaink közé Soroljuk. Olyan hagyomány e^, amely a kiváló törté­neti művek egész sorához szolgált kútfőül, az irodalomban pedig isme­retlen és nagynevű ismert költőket ihletett alkotásra, nálunk és a szom­széd népeknél egyaránt. THnóditól a mai költők is tanul­hatnak. Persze nem formát és verstechnikát, hanem a hazának, a népnek becsületes szolgálatát és az igazsághoz való tántoríthatatlan ra­gaszkodást. Tanulják meg tőle költő­ink, mindig csak az igazat írni, a nép igazát szolgálni. TURCZEL LAJOS E' шшзшша OÁZIS NÉVEN ŰJ KUTATÓ ÁLLOM AST létesítettek a szovjet sarkkutatók az An­tarktíszon. Az új állomás mintegy 350 kilo­méter távolságra fekszik Mirny sarki „város­tól". Az állomás tudományos kutatói meteo­rológiai, geológiai és biológiai megfigyeléseket végeznek. KÉT NÉMET ORVOS olyan müszívet talált Jel, amelynek beiktatásával hosszantartó szívműtéteket is el lehet végezni. A mííszív tökéletesen helyettesíti a műtét tartamára "üzemen kívül helyezett" igazi szívet. AZ ADRIAI-TENGERBE SÜLLYEDT Conca város maradványait fedezte fel hat olasz­országi amatőr mélytengerkutató. Az ősi város romjait mintegy 800 méternyire a part­tól, Gabbice kikötőhely magasságában találták meg. A tenger mélyén körülbelül 200 méter hosszú rommezőt találtak, valamint egy 45 méter hosszú városfal-maradványt. A csak­nem teljesen homokba süllyedt diadalív és oszlop csúcsán még felismerhető a római sas. VESEKŐ ELTÁVOLÍTÁSA — ULTRAHANG­GAL. Lamport és Newman amerikai orvosok veseköves megbetegedésben szenvedett em­berek htüláin kísérleteket végeztek: ultra­hanggal széttörték a vesében a köveket és mint későbbi állatokon végzett kísérletek mutatták, a széttört vesekövek fájdalom és külső beavatkozás nélkül távoztak a szerve­zetből. A két orvos nemsokára élő emberen hajtja végre első kísérletét. MELBOURNEBEN ismeretlen tettesek be­törtek a Pedigree Publications kiadóvállalat nyomdájába és elvitték egy új könyv elszál­lításra váró 10 ezer példányát. A könyv címe: „Hogyan védekezzünk a betörők ellen." MŰGYANTÁVAL ÖSSZERAGASZTOTT ÜVEGSZÁLAKBÓL készítenek furnírlemezt Burov és Andrijevszkaja szovjet .tudósok A lemez szilárdsága vetekszik az acéléval. Az üvegfurrúrhoz szükséges nyersanyag — alumínium, kalcium, magnézium, mész, do­lomit, agyag, különféle szilikátok vegyületei — kimeríthetetlen mennyiségben áll rendel­kezésre. MEGLEPŐ MAGASSÁGI REKORD. Egy „Bell X-2" típusú lökhajtásos kísérleti repü­lőgép a kaliforniai Edwarde légitámaszpont­ról felszállva 38 ООО méteres rekordmagas­ságot ért el. A rekordot eddig még nem hi­telesítették. MEGUNTA A HÁZASÉLETET Vera Krupp, a közismert nyugat-németországi fegyver­gyáros, Alfred Krupp felesége, aki Las Ve­gasban (Egyesült Államok) válókeresetet adott be férje ellen. Kruppné 20 millió már­kát követel egy összegben és évi 1 mülió márka tartásdíjat. Kruppné a válás okául férje „mérhetetlen lelki kegyetlenségét" hozta fel. SZIRÉNA — AUTÓTOLVAJOK ELLEN. Londonban a Brace Products cég a gyakori autólopások meggátlására riasztó szirénázó berendezést készített, amely a gyújtással van kapcsolatban. Mihelyt idegen kéz nyúl az indítógombhoz, pokoli szirénázás támad. HAVONTA EGY MILLIÓVAL szaporodik Kína lakossága. Az 1953-as népszámlálás óta 600-ról 618 millióra növekedett és jelenleg havonta 1 millióval emelkedik. Ha szaporo­dásnak ez az üteme továbbra is megmarad, a lakosság 1981-ben eléri az egy milliárdot.

Next

/
Thumbnails
Contents