A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-10 / 6. szám

Hangverseny egy könnycseppért Olga Zubarry, a már több ai-gentin filmből ismert rokonszenves színésznő játssza Julio Porter rendező Hangverseny egy könnycseppért című filmjének főszerepét. A filirt egy csodagyerek — zongoraművésznő történetén, művészi pályafutásán keresztül mutatja be a lélekölő, álszent polgári rendszer és társadalom képmutató jellegét és viszonyát a művészethez. A rendező embereket, típusokat vonultat fel előttünk, beszélteti, cselekedteti őket olyan élethűen, hogy túlzás vagy szépítés nélkül visszaadják környezetük képét: tükrözik a kispolgári társadalom mentalitását, a kultúrkalmárok világát, ahol még a művészet is — hát még a csodálatos tehetségű virtuóz! — alku, üzleti versengés tárgyát képezi, de nem azért, mintha a művészt értékelnék benne, hanem azért, mert busás jövedelemre számíthatnak egy-egy felkapott „védencük" szerepeltetéséből. Szegény szülők gyermeke Viktória, a csodagyerek. Gazdagok veszik pártfogásukba és nevelnek belőle dámát Két férfi rajong érte; az egyikben művésztársát, a másikban, egy orvosban, barátját kedveli. Eljön a pillanat, midőn világkörüli hangversenyútra indul. Hirtelen megbénul a jobbkeze. Gyermekbénulás. Lelkileg összetörten otthagyja eddigi otthonát, és visszatér szegény édesanyjához. A szeretet azonban végtelen önzetlenségre képes. Az orvos felkeresi és nagy türelem, áldozatkészség árán kigyógyítja betegségéből. Felgyógyulása után művésztársával nagy sikert arat közös hangversenyükön, melyet társa szerzett Hangverseny egy könnycseppért címmel. Az első nagy nyilvános hangverseny, a dicsőség megnyílt' útja, nagy élmény számára. A fellegekben érzi magát és eszébe jut mindazoknak önzetlen segítsége, akik szeretik. Az az érzés, hogy nincs elhagyatva, hogy bármennyire is erősnek érzi magát, társakra van szüksége az emberek társadalmában, és hogy önzetlen jóbarátokra talált, akiknek sikerét köszönheti, kicsalja az első könnyeket szeméből. Zubarry mély átéléssel alakítja szerepét. Játékát spontán rokonszenvvel követik a mozilátogatők. A többi jellemalakítás is kiváló, különösen jó Jósé Marie Gutierrez Sergio Sidalja. A pokol kapuja Elfojtott érzelmek viharos kitörését, a titokzatos keleti ember szenvedélyes lelkivilágát tárja elénk A pokol kapuja című japán film. A tizenkettedik században, a császár elleni -lázadások időszakában játszódik le. Tárgya egy derék katona és egy asszony — a császárnő udvarhölgyének — szerelme. Morito beleszeret Keszába, a császárnő udvarhölgyébe, akit egy lázadás alkalmával megment. Megtudja, hogy szerelme már asszony, Wataru tiszt felesége, Ekkor sem hajlandó elállni attól a szándékától, hogy elvegye Keszát. Midőn többször elutasító választ kap, elhatározza, hogy megöli Watarut. Szándékát közli is Keszával, de a nő szobát cseréive férjével, feláldozza magát. Morito rádöbbenve tettére, kétségbeesésében harakirit követ el. A film nagy értéke, hogy általunk ismeretlen korszakról ad képet, és művészi kifejező erővel tudja érzékeltetni a boldogtalan japán katona lelkében dűlő kint, elfojtott, de kitörő szenvedélyét, mely megfontolatlan cselekedetekre ösztönzi. A szerelem vak — s ez okozza a sorsával megbékélni nem tudó Morito tragédiáját. LŐRINCZ LÄSZLÖ Kazuo Hasegawa és Macsiko Kjó, a „Pokol kapuja" című japán film főszereplői A „Pokol kapuja" egyik izgalmas jelenete Jelenet a „Hangverseny egy könnycseppért" című argentin filmből я Hét Jllimjfti